Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 4
Összes találat megjelenítve : 4
Találatok
Ha a köznapi életben akusztikáról beszélünk, általában a termek akusztikai sajátságaira vagy a zene akusztikai kapcsolataira gondolunk, pedig az akusztika mint tudományszak, ennél sokkal többet foglal magában. Mi sem természetesebb tehát, mint hogy az "akusztikai tervezés" alatt elsősorban a termek akusztikai szempontú és célú kialakítását értjük. Ilyen értelemben függ össze könyvünk elme is a könyv tartalmával. Ma már egyetlen tudományszakban sem tárgyalhatók a problémák önmagukban. Az összefüggések áttekintése és a határterületi eredmények ismerete nélkül nem végezhetünk jó munkát. Tárgyunk jellegzetesen komplex munkaterület. Három egymástól meglehetősen távolálló embertípus - a fizikus, a zenész és az építész - együttesének közös problémájához kell közös nyelvezetet találni. Mindegyik embertípusnak meg kell ismernie és tiszteletben keli tartania a másik kettő szempontjait és kívánságait. A könyv megírásában gondot fordítottam ennek a közös nyelvezetnek a megteremtésére. Igyekeztem a fizikában járatlanok részére is világossá tenni a fizikus gondolkodásmódot, s ugyanakkor megtartani a szakmai pontosságot. De igyekeztem a mérnököket is meggyőzni arról, hogy az esztétikai követelmények nem mindig mérhetők szokásos mérőberendezéseinkkel.
Tárgyunk világos megfogalmazása: a szabadtéri és zárttéri természetes hangellátás, a hallgató számára …
Tovább a műhöz
Életünk során valójában csak néhány esetben válik fontossá a fülünk, amikor „kamaszodó" fülkagylónk látványa és esztétikai igényeink nem harmonizálnak, illetve amikor valamilyen oknál fogva fájni kezd, vagy hallásunk megromlik. Természetesnek találjuk atomi léptékű érzékenységét, mint ahogy természetes számunkra beszédünk, énekünk hajlékonysága, kifejezőképességünk sokoldalúsága, és hogy ez utóbbival egyedül vagyunk az állatvilágban. Pedig még soha ennyit nem kérdeztünk a hangokhoz fűződő viszonyunkról, mint az utóbbi harminc évben. Kérdéseinkre a tudomány különböző ágai (akusztika, szisztematikus zenetudomány, zeneszociológia, népzenetudomány, kognitív pszichológia, orvostudomány, fiziológia, antropológia, humánetológia, magatartás-kutatás, esztétika és nyelvészet) próbálnak meg egyre jobb válaszokat adni. A legértékesebb következtetés, hogy hangzó univerzumunk fizikai-biológiai-társadalmi hármas egysége determinálja a világ mechanikai rezgéseiből számunkra felfogható korlátos frekvencia tartományát, elsősorban annak alapján, hogy életben maradásunkhoz mi az elengedhetetlenül szükséges hanginformáció. Amikor az okot, a hangokra adott reakcióink vagy éppen spontán hangadásaink evolúciós gyökereit, a különböző nyelvű emberek azonos akusztikai megnyilvánulásait, beszédhangjaink akusztikai, fiziológiai eredetű rokonságát, a zene feltételezett …
Tovább a műhöz
Közismert dolog, hogy a szép hagyományokra visszatekintő és egy Nobel-dijjal fémjelzett magyar akusztikai kutatás hazai szakirodalma nagyon hiányos. Elismerés és köszönet illeti a Magyar Tudományos Akadémia III. Osztályát azért, hogy lehetővé tette ennek a helyzetnek a fölszámolását. Az Akusztikai Komplex Bizottság javaslatára hozzájárult egy akusztikai tárgyú könyvsorozat osztálykeretből történő kiadásához. Az Akadémiai Kiadó megértésével találkozó terv első gyümölcse az előttünk fekvő munka. Az akusztika mindenfajta mechanikai rezgéssel, rezgéskeltő és rezgésérzékelő eszközzel foglalkozik, s így a tenger alatti biológiai és áramlási zörejektől a zenén keresztül az ultrahangos anyagvizsgálatig óriási távlatokat fog át. A hangversenytermek akusztikájának tervezése éppen úgy feladatköre, mint a rendkívül nagyfrekvenciás mechanikai rezgések molekulafizikái és elektronikai hatásainak vizsgálata. Az akusztika alapja akkor is a fizika marad, ha a hallható hangok frekvenciatartományáról beszélünk, de művelése a fizikai gondolkodásmóddal egyenrangúan igényli a biológiai és pszichológiai kutatási szemléletet, hiszen a hangesemények végső értékelő rendszere a hallószerven keresztül maga az emberi agy. Ez a soktudományú irányvonal jelen könyvünkben is szerephez jut. Ha nem is hangsúlyozzuk állandóan, a tárgyalás menete mindig érzékelteti, hogy a zajkutatás és …
Tovább a műhöz
A környezetvédelmi követelmények fokozódása következtében ismét felmerült az igény az építésügy területén mutatkozó kérdések kiemelt kezelésére és az
akusztikai problémák mielőbbi — társadalmi és az ágazati érdekek összehangolásával történő — megoldására. Az elmúlt években a Budapest Ferihegyi Repülőtér rekonstrukciós munkáit követően rendezésre várt a repülőtér környezetében fekvő települések és Budapesthez tartozó kerületek környezeti zajcsökkentése, valamint az új zajvédelmi szabványok megjelenésével az országos ilyen irányú gondok enyhítése. A Fővárosi Tanács VB Városrendezési és Építészeti Főosztálya nemrégiben a Ferihegy középső (II) és külső (III) zajgátló övezetben — néhány korlátozás fenntartásával — feloldotta az 1982-ben elrendelt építési
tilalmat. A feloldással egyidejűleg azonban kötelezővé tette, hogy új lakó-, üdülő- és intézményépületen, illetve ilyenek bővítése, felújítása során az MSZ 18151/1—82. sz. szabvány előírásait be kell tartani. Ennek elbírálhatósága érdekében az épületeket akusztikai szempontból méretezni kell. A passzív akusztikai védelem méretezését az épület tervezőjének számítás bemutatásával és annak megfelelőségére vonatkozó nyilatkozattal kell igazolnia. Ez a követelmény — melynek betartása a ferihegyi gondokon túlmenően az ország számos településén indokolt — …
Tovább a műhöz