Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 4
Összes találat megjelenítve : 4
Találatok
Ma a fül-orr-gégegyógyászat művelésében a funkcionális szemléletnek sokkal nagyobb a szerepe, mint a múltban bármikor. A működés megőrzésére és javítására való törekvés legkifejezettebben a fülészetben érvényesül. Az ember életében azonban a gége jó működése, a hangképzés is döntő jelentőségű. Nem elégedhetünk meg tehát csak a morfológiai elváltozásokkal járó vagy az életet is veszélyeztető kórképek gyógyításával. A látható morfológiai elváltozások nélküli megbetegedések különösen gyakoriak a gégészetben. Számos panasz forrásai lehetnek, megnehezítik a beteg társadalmi érintkezését, sőt gyakorta gátolják foglalkozásának gyakorlásában, és végül másodlagos morfológiai elváltozásokhoz is vezethetnek. A hangszalagok mozgásának, a hangképzésnek megismerése régi törekvés. Liston 1840-ben látta először a hangszalagokat egy megmelegített tükör segítségével. Manuel Garcia spanyol énektanár (1855) két tükör felhasználásával saját hangszalagjainak mozgását figyelte meg, hogy ezzel az énektanítást komolyabb elméleti alapokra helyezhesse. A múlt század ötvenes éveiben Türck (Bécs) és Czermák (Budapest) dolgozták ki a gége indirekt vizsgálatának ma is alkalmazott módszerét, és ezzel elindították a laringológia fejlődését. Miután a gégetükrözést a gyakorlatban is alkalmazták, a gége működését egyre alaposabban ismerték meg — …
Tovább a műhöz
Egy új tankönyvsorozat első kötetét tartja kezében az olvasó. Egy olyan tankönyvét, amely az általános pszichológia „Észlelés és figyelem” kurzusának alapvető ismereteit foglalja össze. Általános pszichológiának nevezzük, noha a benne foglalt tudás-területek különböző nevet viselnek. Nem új „Hogyan nevezzelek?” kérdése a pszichológiának az, hogy mi is fejezi ki leginkább mindannak a tudásnak az együttesét, amely az egészséges ember olyan megismerő funkcióival foglalkozik, mint az észlelés, a figyelem, az emlékezés, a tanulás, a nyelvhasználat, a gondolkodás, a tudat, illetve azokat a törvényszerűségeket írja le, amelyek segítségével megérthettük érzelmeink, cselekvésünk motívumai. Az elnevezések mögött felfedezhető a pszichológia egyik történeti jellegzetessége, a szakterületeknek a korszakokra jellemzően változó neve. A pszichológia nagy paradigmaváltásainak, különböző áramlatainak köszönhető, hogy egyre újabb és egyben árnyaltabb, a szakterületet jobban megjelölni kívánó vagy tudó elnevezések jelentek meg. Az általános pszichológiában ilyen a módszertani elkötelezettséget is jelölni kívánó kísérleti pszichológia, a fogalmak rendszerének és a tudományos gondolkodási módnak, vonatkoztatási kereteknek a hetvenes években forradalmian újnak számító aspektusait tükröző kognitív pszichológia, az elmúlt években magának külön helyet követelő, …
Tovább a műhöz
Életünk során valójában csak néhány esetben válik fontossá a fülünk, amikor „kamaszodó" fülkagylónk látványa és esztétikai igényeink nem harmonizálnak, illetve amikor valamilyen oknál fogva fájni kezd, vagy hallásunk megromlik. Természetesnek találjuk atomi léptékű érzékenységét, mint ahogy természetes számunkra beszédünk, énekünk hajlékonysága, kifejezőképességünk sokoldalúsága, és hogy ez utóbbival egyedül vagyunk az állatvilágban. Pedig még soha ennyit nem kérdeztünk a hangokhoz fűződő viszonyunkról, mint az utóbbi harminc évben. Kérdéseinkre a tudomány különböző ágai (akusztika, szisztematikus zenetudomány, zeneszociológia, népzenetudomány, kognitív pszichológia, orvostudomány, fiziológia, antropológia, humánetológia, magatartás-kutatás, esztétika és nyelvészet) próbálnak meg egyre jobb válaszokat adni. A legértékesebb következtetés, hogy hangzó univerzumunk fizikai-biológiai-társadalmi hármas egysége determinálja a világ mechanikai rezgéseiből számunkra felfogható korlátos frekvencia tartományát, elsősorban annak alapján, hogy életben maradásunkhoz mi az elengedhetetlenül szükséges hanginformáció. Amikor az okot, a hangokra adott reakcióink vagy éppen spontán hangadásaink evolúciós gyökereit, a különböző nyelvű emberek azonos akusztikai megnyilvánulásait, beszédhangjaink akusztikai, fiziológiai eredetű rokonságát, a zene feltételezett …
Tovább a műhöz
Közismert dolog, hogy a szép hagyományokra visszatekintő és egy Nobel-dijjal fémjelzett magyar akusztikai kutatás hazai szakirodalma nagyon hiányos. Elismerés és köszönet illeti a Magyar Tudományos Akadémia III. Osztályát azért, hogy lehetővé tette ennek a helyzetnek a fölszámolását. Az Akusztikai Komplex Bizottság javaslatára hozzájárult egy akusztikai tárgyú könyvsorozat osztálykeretből történő kiadásához. Az Akadémiai Kiadó megértésével találkozó terv első gyümölcse az előttünk fekvő munka. Az akusztika mindenfajta mechanikai rezgéssel, rezgéskeltő és rezgésérzékelő eszközzel foglalkozik, s így a tenger alatti biológiai és áramlási zörejektől a zenén keresztül az ultrahangos anyagvizsgálatig óriási távlatokat fog át. A hangversenytermek akusztikájának tervezése éppen úgy feladatköre, mint a rendkívül nagyfrekvenciás mechanikai rezgések molekulafizikái és elektronikai hatásainak vizsgálata. Az akusztika alapja akkor is a fizika marad, ha a hallható hangok frekvenciatartományáról beszélünk, de művelése a fizikai gondolkodásmóddal egyenrangúan igényli a biológiai és pszichológiai kutatási szemléletet, hiszen a hangesemények végső értékelő rendszere a hallószerven keresztül maga az emberi agy. Ez a soktudományú irányvonal jelen könyvünkben is szerephez jut. Ha nem is hangsúlyozzuk állandóan, a tárgyalás menete mindig érzékelteti, hogy a zajkutatás és …
Tovább a műhöz