Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 11
Összes találat megjelenítve : 11
Találatok
A tantárgyak között méltán első helyen említendők a hit- és erkölcstani tárgyak; mert ezek adják az egyetlen biztos alapot arra, hogy az ember megismerje rendeltetését és kötelmeinek buzgó teljesítésében törekedjék főczélját elérni. Azért a keresztény katholikus hit szelleme lengje át az összes tanítást a képzőkben, melyeknek növendékei arra hivatvák, hogy majd mint tanítók az egyház szolgáinak, a lelkészeknek nemcsak az isteni szolgálatban s egyházi ünnepélyes szertartásokban, hanem az iskolákban is, a hitelemzésben, a vallás tanításában segítségükre legyenek. Nem szabad tehát megelégedni a keresztény hitrendszer elméleti ismeretével, hanem arra kell törekedni, hogy a mindkét nemű képzők ifjúsága a keresztény élet gyakorlatába is belenevelődjék. Oda kell törekedni, hogy a képzőintézeti növendékek alapos keresztény-érzülettel bírjanak; és azért nemcsak a katekizmus és bibliai történetek szövegét kellőképen beemlézzék, hanem azt egyúttal alaposan értsék és megszeressék...
Tovább a műhöz
A közölt két dolgozat különlenyomata szakférfiak kívánságára készüli; egyrészt tanárjelöltek számára igen alkalmas alapnak tekinthetők az egyetemi előadások mellett a paedagogiai vizsgálatra való előkészítésben, — másrészt tanítással foglalkozók egyáltalában a bennök foglalt elmélkedéseket kiinduló pontul tekinthetik gyakorlati munkásságuk elvi rendjének átgondolására és berendezésére. „A nevelés feladatai“ című első dolgozatról Alexander Bernát, Kármán Mór tevékenységét általánosan méltató tanulmányában (Budapesti Szemle, 1914 januári füzet) ekként ítélkezik: „Ez vázlata egy egész paedagogiának, nem egészen negyven lap, de mintaszerű a maga nemében. Philosophiai fő irta, de hatalmas munkatársa gyakorlati paedagogus volt, ki mindenütt az eleven tapasztalatból merített. Kívánatos volna, hogy külön is kiadassák és minden iskolaember számára könnyen hozzáférhető legyen. Először beszél a nevelés feladatairól általában, azután sorra veszi a testi nevelés feladatait, az erkölcsi nevelés feladatait, az oktatás feladatait. Rendkívül körültekintő minden részben, a fődolgokat plasztikusan kidolgozva, igen tanulságos részleteket ad mindenből. Itt Kármán igen jó, világos és a kifejezést biztosan megválasztó írónak is bizonyul. Vademecumja lehet minden tanító embernek. így csak az tud összefoglalni, a ki a teljes világosság magaslatán áll és …
Tovább a műhöz
(...) A középiskola nevelő feladata mellett és vele szerves kapcsolatban az európai műveltség színvonalán álló, de a leghatározottabban nemzeti irányú műveltséget ad. A középiskolai műveltség kell, hogy magában foglalja a korunk művelődési színvonalától előírt humanisztikus és reális elemeket. Ennek a műveltségnek mégis olyan magyar nemzeti műveltségnek kell lennie, amelynek birtokában és anyagának ismeretében az iskolát végzettek hasznos tagjai lehetnek a magyar társadalomnak, képzett munkásai a magyar közéletnek és etikus világnézetű polgárai az államnak. Ennek az általános műveltségnek főeleme és egyben a vallásosságon felépülő középiskolai nevelésnek gerince a nemzetismeret. A tanítás középpontjában is a legtágabb értelemben vett nemzeti tárgyak állnak. Ilyen nemzeti tárgyak elsősorban a magyar nyelv, az irodalom és művészet, a történelem, az állami, gazdasági, társadalmi élet jelenségeinek ismerete, a föld- és néprajz s — bizonyos mértékig — a magyar művelődés történetében alapvető szerepet betöltő latin nyelv. Ezeknek a nemzeti tárgyaknak központi szerepéhez képest a nemzeti történetet kell bővebben és részletesebben tanítani, mindenkor kapcsolatban a magyar történet egyidejű hátteréül szolgáló világtörténeti események és helyzetek ismertetésével. A földrajznak és a néprajznak az élményszerű honismereten kell felépülnie és ahhoz, …
Tovább a műhöz
Valamennyi állami elemi népiskolai tanító- és tanítónőképző-intézet tekintetes Igazgatóságának. Az iskoláztatási kötelesség teljesítésének biztosításáról szóló 1921. évi XXX. t.-e. ós e törvény végrehajtása tárgyában kiadott 130.700/1922. szám alatt kelt rendeletem céljához híven gondoskodni kívánok arról, hogy a nagy nemzeti kultúrfeladatok megoldásához szakszerűen képzett, műveltlelkű tanítók és tanítónők álljanak a közművelődés szolgálatában.
Ezért a tanító- és tanítónőképző-intézetek eddigi négy évfolyamát a jövő 1923/24. iskolai évtől kezdődőleg közvetlen hivatali elődöm elvi elhatározásával megegyezően ós a megindított fokozatos fejlesztéshez képest öt évfolyamra emelem fel. E rendelkezésem alapján kiadom az Országos Közoktatási Tanács részéről kidolgozott új Tantervet, amely az I—IV. évfolyamban az alábbi átmeneti intézkedésekkel az 1923/24 iskolai év kezdetével, mind az öt évfolyamon pedig az 1924/25. iskolai évtől kezdve lép életbe. E Tantervet irányító általános szempontok sorából a következőket emelem ki. Az új Tanterv az 1911. évi Tanterv alapján áll, de az utóbbinak végrehajtása során felmerült sok oly szervezeti és tartalmi eszmét valósít meg, amelyeket a pedagógia elmélete és gyakorlata teljesen igazol, s amelyeket a tanítóképzők, mint szakirányú nevelő- és oktatóintézetek, az elsőrendű művelési …
Tovább a műhöz
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 133.864/1939. IX. sz. rendelete az 1938 : XIII. t.-c. alapján készített líceumi tanterv és utasítások életbeléptetése tárgyában. Valamennyi tankerületi kir. főigazgatónak, a budapesti, debreceni és pécsi középiskolai Tanárképző Intézet Elnökségének, a Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola Igazgatóságának. A líceum az elméleti és szakirányú műveltséget közvetítő középiskolák között átmenetet alkotó középiskola, amely jól megalapozott, de gyakorlati irányú általános műveltséget nyújt és főkép a gyakorlati életpályákra, valamint a neveléssel kapcsolatos élethivatásokra készít elő. E célból megadja növendékeinek a nemzeti jellegű és gyakorlati irányú általános műveltséget és emellett olyan általános nevelési ismereteket is ad, amelyek megalapozzák a nevelési életpályák felé vezető felsőbb tanulmányokat. Ezeknek a szempontoknak tekintetbevételével készítette el felhívásomra az Országos Közoktatási Tanács a líceum tantervét és a hozzáfűződő utasításokat. Az 1938: XIII. t.-c. alapján készített líceumi Tantervet és Utasításokat az 1939/40. iskolai évvel életbe léptetem oly módon, hogy a jelzett időpontban a líceumok első és második osztályában a tanítás már az új tanterv szerint történik. A következő 1940/41. iskolai évben a most kiadott tanterv harmadik osztálya és az 1941/42. iskolai …
Tovább a műhöz
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 55.000/1941. V. számú rendelete a népiskolai Tanterv életbeléptetése tárgyában. Tájékoztató a nyolcosztályos népiskolai Tanterv és Útmutatások alkalmazásához. Az iskolázási kötelezettségről és a nyolcosztályos népiskoláról szóló 1940 : XX. t.-c. biztosítani kívánja azoknak a korszerű népnevelési szükségleteknek kielégítését, amelyek az 1868 : XXXVIII. t.-c. hatályba lépése óta egyfelől az iskolázási kötelezettség időtartamának és teljesítésének szempontjából, másfelől tantervi tekintetben felmerültek és hivatali elődeimnek az 1467/1925. ein. sz. rendelettel kiadott népiskolai Tanterv és a 2495/1932. ein. sz. rendelettel kiadott részletes Utasítások életbeléptetése óta is egyre sürgetőbben jelentkeztek. A nyolcosztályos népiskolában, továbbá az iskolázási kötelezettség kilencedik, az ú. n. gazdasági gyakorló évében folyó oktatás kereteit ezzel a rendeletemmel kiadott Tanterv foglalja magában. Kétségtelen, hogy az iskolai nevelés eredménye személyi erőkön, egyéni képességeken múlik. A tanító lelkiségétől függ az iskola belső élete. Ezért kell nevelő egyéniségnek lennie. Az iskolai munka főfeladatává lett nemzetnevelés azonban feltételezi az egységes eljárást, ugyanazon nevelési elvek állandó szem előtt tartását és következetes érvényesítését. Mindezekre tekintettel s a mult tapasztalatainak …
Tovább a műhöz
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 55.000/1941. V. számú rendelete a népiskolai Tanterv életbeléptetése tárgyában. Tájékoztató a nyolcosztályos népiskolai Tanterv és Útmutatások alkalmazásához. Az iskolázási kötelezettségről és a nyolcosztályos népiskoláról szóló 1940 : XX. t.-c. biztosítani kívánja azoknak a korszerű népnevelési szükségleteknek kielégítését, amelyek az 1868 : XXXVIII. t.-c. hatályba lépése óta egyfelől az iskolázási kötelezettség időtartamának és teljesítésének szempontjából, másfelől tantervi tekintetben felmerültek és hivatali elődeimnek az 1467/1925. ein. sz. rendelettel kiadott népiskolai Tanterv és a 2495/1932. ein. sz. rendelettel kiadott részletes Utasítások életbeléptetése óta is egyre sürgetőbben jelentkeztek. A nyolcosztályos népiskolában, továbbá az iskolázási kötelezettség kilencedik, az ú. n. gazdasági gyakorló évében folyó oktatás kereteit ezzel a rendeletemmel kiadott Tanterv foglalja magában. Kétségtelen, hogy az iskolai nevelés eredménye személyi erőkön, egyéni képességeken múlik. A tanító lelkiségétől függ az iskola belső élete. Ezért kell nevelő egyéniségnek lennie. Az iskolai munka főfeladatává lett nemzetnevelés azonban feltételezi az egységes eljárást, ugyanazon nevelési elvek állandó szem előtt tartását és következetes érvényesítését. Mindezekre tekintettel s a mult tapasztalatainak a …
Tovább a műhöz
A népiskola célja és feladata. A népiskola féladata, hogy a gyermeket vallásos és erkölcsös polgárrá nevelje, a nemzeti művelődés szellemének megfelelő általános és gyakorlati irányú alapműveltséghez juttassa és ezáltal az életben való helytállásra és további tanulmányokra is képessé tegye. (Az 1940 : XX. t.-c. 1. §-a.) A célkitűzésben három gondolatkör ismerhető fel világosan. Az egyik a tanuló vallásos és a vallás alapján erkölcsös nevelése. A másik olyan általános 'műveltség közvetítése, amelynek középpontjában nemzeti művelődésünk áll. A harmadik a gyakorlati cél pedig, hogy a tanulót az életben való helytállásra és ezzel közvetlenül további tanulmányokra is képessé tegye. A népiskolának mint nevelőiskolának e hármas célkitűzése lényegében egységes lesz. Az első vezető gondolat, a vallásos alapon váló erkölcsös nevelés, határozott állásfoglalást jelent a mellett, hogy a népiskola az élő keresztény istenhitre neveli tanulóit. Erkölcsi meggyőződésüknek és cselekedeteiknek zsinórmértékéül Isten törvényeit, indító erejéül pedig Isten szeretetét és a felebaráti szeretetet állítja. Erkölcsi nevelése nem függ ag egyéni tetszéstől, hanem azoktól az erkölcsi törvényektől, amelyeknek gyökere a keresztény tanításban és a vallásos meggyőződésben él, ezért örökértékűek. A célkitűzésnek ez a része világos, szabatos és …
Tovább a műhöz
A hit- és erkölcstan tanításáról az 1868. évi XXXVIII. t.-c. értelmében a vallásfelekezetek főhatóságai a saját hatáskörükben gondoskodnak. A hitoktatást a lehetőség szerint a lelkészek végzik. Vannak azonban oly népiskolák, amelyekben a tanítónak kell a hit- és erkölcstant tanítani, esetleg tekintet nélkül arra, hogy a gyermekek mely felekezethez tartoznak. Ilyen esetekben az egyházi hatóságok adnak felhatalmazást a hit- és erkölcstan tanítására. A tanító, ha valamennyi gyermeket tanítja a hites erkölcstanra, tekintet nélkül arra, hogy azok mely hitfelekezethez tartoznak, alkalmazkodjék szigorúan az egyes hitfelekezeteknek a hit- és erkölcstan tanítására vonatkozó tantervéhez, munkáját végezze lelkiismeretesen, tárgyilagosan és minden elfogultság nélkül. Bármilyen jellegű iskolában működjék azonban a tanító, az "Általános Útmutatás"-nak a vallásos nevelésre vonatkozó részében foglalt kívánalmaknak megfelelően valamennyi tárgy tanítása közben és egyéb nevelési eljárásában törekedjék a gyermekek vallásos érzésének ébresztgetésére, erősítésére, mélyítésére és élete példájával is igazolja a hirdetett igazságokat. Tartózkodjék mindattól, ami a felekezeti érzékenységet bánthatná és a nemzeti egyetértés kifejlődését zavarhatná. A tanító ismerkedjék meg a hit- és erkölcstan tanításával foglalkozó irodalommal, igyekezzék a tapasztaltakat …
Tovább a műhöz
Történelem. a) A magyar nemzet története. Cél. A történettanítás célja, hogy tanítványaink a magyar nemzet múltjának legkiemelkedőbb eseményeit világtörténeti kapcsolatok érintésével megismerjék s hogy lelkükben a magyarság évezredes küzdelmeinek, továbbá a hosszú századokon át vele együtt élő népekkel végzett közös munkának szemléletéből a mult iránt érdeklődés és bizonyos fokú történeti érzék fejlődjék. Alapozza meg a történettanítás a magyar nép múltjának megismeréséből és értékeléséből fakadó nemzeti öntudatot. Éreztesse meg, hogy mindaz, amit a haza földje hord, ami a nemzet lelkében él: az ősöktől nyert örökségünk. Fejlessze ki ezzel tanulóinkban a multak iránti kegyeletet. Igyekezzék tudatossá tenni a hazaszeretetnek és a nemzeti összetartozásnak mélyebb érzelmét. Keltse fel bennök a nemzeti javak iránt azt a felelőségérzetet, mely a nemzeti erények ápolására, a közösségnek tartozó kötelességek felismerésére és a nemzet életét továbbépítő munka lelkes elvégzésére sarkal. A tanítás anyaga. A magyar nemzet történelme a magyarság önfenntartásának és művelődésének története. Megismerteti a nemzet életének összes megnyilvánulásait, felöleli tehát az állami, gazdasági, társadalmi, szellemi fejlődést: a magyar nép küzdelmét az élet magasabb formáiért. A történelem tanulása során tanítványaink megismerik, hogy a …
Tovább a műhöz
A tanterv és az utasítások feladata. Az 1926. évi XXIV. t.-c. kétféle leányközépiskolát, ú. m. leánygimnáziumot és leánylíceumot szervez. Emellett középfokú leánynevelésünket a törvény szerint még a leánykollégiumok szolgálják. Mind a három iskolafaj közös feladata, hogy leányainkat vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemben általános műveltséghez juttassa. A leányközépiskolában e feladat azzal bővül, hogy a tanulót az egyetemi tanulmányokhoz szükséges szellemi munkára is képessé teszi, míg a leánykollégium csak a törvényben megjelölt főiskolai tanulmányokra készít elő, egyetemi tanulmányokra nem.
A törvény megállapítja azoknak a tárgyaknak sorát, amelyeknek tanításával az egyes iskolafajok feladatukat megoldhatják. A végrehajtási utasítás pedig hangsúlyozza, hogy a tanári, testületek a leányoktatás célját olyképen valósítsák meg, hogy a női lélek a maga sajátosságának megfelelő kiművelésben részesüljön. A tanítandó tárgyak anyagát a tanterv úgy állította össze, hogy osztályonként egyre bővülő ismeretet nyújtson s így az egyes tárgyak ismeretanyaga a maga egész összefüggésében a nyolc évfolyam befejeztével a tanuló sajátjává legyen. Az ismeretanyag megszerzése közben kell a tanulónak értelmileg, erkölcsileg megerősödnie, a munkát megszeretnie, önálló munka végzésére alkalmassá válnia, öntudatos, lelkes honleánnyá fejlődnie, ki …
Tovább a műhöz