Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 2

Találatok


Az állampolgárnak, ha eldöntötte, hogy vállalkozó lesz, többirányú tájékozódást kell végeznie. Már a döntést megelőzően benne van egy folyamatban, amely kikényszeríti ezt a döntést. A mai magyar vállalkozásalapítóknak csak csekély része örökölt működő vállalkozást, bevezetett céget családjától vagy környezetétől. A döntést kikényszerítheti valamilyen kényszerhelyzet, pl. munkahely elvesztése, de valamilyen nagy piaci lehetőség ígérete is. Akár egyéni, akár társas vállalkozás alapítása előtt áll valaki, alaposan meg kell fontolnia a következőket: - Egyéni tulajdonságok - Egyéni, karakteres tulajdonságai képessé teszik-e a “védett” alkalmazotti lét helyett a szabadabb, de nagyobb fizikai és lelki állóképességet követelő vállalkozói munkára? Vannak-e ebben segítőtársai (család, szakmai környezet)? Egy esetleges kudarcba fulladt vállalkozás után van-e olyan anyagi biztonságot is jelentő háttér, amelybe visszalépve egzisztenciálisan nem történik katasztrófa? Teljes erőbedobással, minden anyagi erőt beadva a vállalkozásba a vállalkozót ugyanis az a veszély fenyegeti, hogy nincs kellő rálátása a vállalkozásra, ezért „életre-halálra", s így túlfűtötten vállalkozik. Egy esetleges kudarc alapjaiban rengeti meg a maga és környezete létét. (Más kérdés, hogy az elmúlt évek cégalapítási lázát az az egzisztenciális bizonytalanság fokozta, amit a …
Tovább a műhöz
A Vállalatgazdaságtan könyv 1991-ben jelent meg első kiadásban (két papírkötéses kísérleti változat után), majd 1997-ben és 2003-ban, mindkétszer lényegesen átdolgozott változatban. Mindhárom kiadás nagyszámú változatlan utánnyomást élt meg. Az első kiadás a rendszerváltást közvetlenül követően, mondhatni a piacgazdaság hazai újraindításának hajnalán jelent meg, s mintegy bevezetés volt a fejlett országok vállalatainak működésébe. A második kiadás idején, a „Versenyben a világgal" kutatás lezárásakor már kimondhattuk, hogy a magyar üzleti szférában lényegében befejeződött a rendszerváltás, s vállalataink működését, magatartását alapvetően a piacgazdaságra jellemző működési elvek irányítják. A harmadik kiadás ismét mérföldkőhöz kapcsolódott, az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén jelent meg. Aligha kell hangsúlyozni a csatlakozás történelmi jelentőségét, sőt azt sem kell részleteznünk, hogy a piacgazdasághoz immár hozzászokott vállalatok számára is számos új elemet hozott az a tény, hogy a világ legnagyobb egységes piacán működnek. A jelenlegi, negyedik kiadásnak nincs ilyen történelmi esemény a hátterében. Napjainkban a magyar vállalati szféra küzd a világgazdaság kihívásaival és az igen nehéz hazai gazdaságpolitikai közeggel. A könyv anyagának átírását, felfrissítését azonban nemcsak a hazai makrokörnyezet változásai …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 2