Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
Könyvtárnyi irodalma van az általános és az alkalmazott menedzsmentnek magyarul is, ennek ellenére a könyvtárak és az információs intézmények enedzsmentje csak a 90es évek közepétől kezdett teret nyerni a hazai szakirodalomban. Még a hagyományos értelemben vett menedzsmentfunkciók könyvtárakra, információs intézményekre adaptált változata is hiányzik a magyar nyelvű szakirodalomból. Nem csoda, hiszen a hiány pótlására vaskos, több kötetes műveknek kellene születniük, hogy az érdeklődők elé tárják a menedzsment és marketing részterületeit, az alkalmazott módszerek és technikák sokaságát, végigtekintve legalább a klasszikussá vált funkcióelemeken. E hiány pótlására olyan kezdeményezések születtek, amelyek eredményeképpen 1995-ben megjelent egy bővebb vázlatot nyújtó bevezetés a könyvtári menedzsmentbe (Deckers, M. Mikulás Gábor: Bevezetés a könyvtári menedzsmentbe. Bp. 1995) majd 1998-ban egy számos részterületet felölelő érdekfeszítő barangolás a menedzsment szakirodalomban. (Sándori Zsuzsanna: Hosszúra nyúlt útibeszámoló a könyvtárvezetési ismeretek (b)irodalmából. Bp. OSZK. 1998. 406 p.) E szerzői kollektíva gondos mérlegelés és a szakirodalom alapos feltérképezése után - amelynek eredményeként megszületett a - Korszerű könyvtárak - korszerű módszerek" című sorozat öt füzete úgy döntött, hogy kiválasztja azokat a területeket, amelyek korunk …
Tovább a műhöz
Témája alapján ez a fejezel kakukktojásnak tekinthető a többihez képest. Ha az olvasó jogi, adózási, finanszírozási problémákra keres választ, akkor bátran lapozzon tovább, e fejezetben nemigen találhat könnyűszerrel aprópénzre váltható információkat. Ez a rész inkább értelmező jellegű, hisz olyan témákat tekint át, mint hogyan gyarapítja a civil szervezet a demokrácia-csinálást vagy a civil kezdeményezések mint a közélet motorja és egyebek. E fejezet állításai többségének igaza nem kereshető vissza törvénykönyvekben, továbbá információi nem olyan értelemben segítik az olvasót, mint ahogy azt mondjuk a menedzsmentről vagy a támogatásszerzésről szóló fejezet teszi. Ha egy polgár a közéletben kíván tevékenykedni, a PR, a menedzsment ismereteken kívül rendelkeznie kell egy történettel, arra nézve, hogy miért is teszi azt, amit éppen tesz. E narratíva többek között magában foglalja, hogy mi is lenne egy polgár szerepe egy olyan világban, amelyben szívesen élnénk, hogy mit vár el az ember magától, illetve a kormányzattól stb. Összefoglalva tehát a közéletben szerepet vállaló polgárnak nemcsak civil és egyéb: jogi, pénzügyi, lobby technikákat kell ismernie, hanem rendelkeznie kell egy vízióval arról, hogy mit miért csinál. E vízió korántsem annyira öncélú dolog, mint amilyennek első látásra tűnik. Megkülönböztetjük a szavak emberét a tettek emberétől: az …
Tovább a műhöz