Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 2

Találatok


„A katonai büntetőjog rendszertana” c. mű szerzője megtisztelt azzal, hogy annak idején - mielőtt megkezdte tanulmányait és kutatásait a Doktori Iskolában - kikérte a véleményemet a témaválasztásról, a későbbiekben pedig igényt tartott arra, hogy a készülő tanulmány egyes részeiről konzultáljunk. Örömmel üdvözöltem, hogy ezt a jó ideje elhanyagolt jogterületet választotta a kutatás tárgyául és nagyon is szükségesnek véltem, hogy elkészüljön egy igényes, jórészt hiánypótló mű. A magyar katonai büntetőjog ilyen, teljességre törő feldolgozása már valóban időszerű volt. A 2009-re - akkor még „A magyar katonai büntető eljárásjog alapjai és továbbfejlesztésének lehetőségei” címmel - elkészült doktori (Phd) értekezés igen jelentős kutatómunka, igen jelentős jogirodalmi olvasottság eredményeként a komplex katonai büntetőjog egészét; elméleti alapjait, történetét, a katonai büntető anyagi jog kérdéseit, a katonai büntetés-végrehajtási jog jellemzőit, a katonai büntetőeljárás összes történeti és aktuális kérdését igyekezett áttekinteni, így tehát a már akkor nagyon értékesnek ítélt művel szemben magam leginkább a túlzott terjedelmet kifogásoltam. Helyeslem tehát, hogy sikeresen megvédett tudományos dolgozatra épülő mű immár „A katonai büntetőjog rendszertana” címet viseli, és elsősorban a cím által ígért témakörökkel foglalkozik, …
Tovább a műhöz
Mindig is jelentős tudományos teher nehezedett azon kutatókra a társadalomtudományok terén, akik a „biztonság” - mint általános koncepció fogalmát - gazdasági, jogi, vagy iparági, szűk körben értelmezett szakmai szempontok alapján kívánták meghatározni. A jogtudományok területén a biztonság hiánya számos álláspont szerint egyfajta fenyegetést, veszélyt, kárt, hátrányt jelent, így maga a „biztonság” egy sajátos védelmi, konzervációs állapotot testesít meg. Így az értelmezés terén a joggyakorlatban gyakran alkalmazott ún. negatív megközelítés szolgálhat kiindulópontként tekintettel arra, hogy a biztonság fogalma legegyszerűbben annak hiányán keresztül értelmezhető. Figyelemmel a jogi értelemben vett biztonság multilaterális jellegére, ahogyan a gazdasági -, úgy szükségszerűen a jogi érdekek esetleges sérelme sem zárható ki teljes mértékben, tekintettel a fogalom relatív jellegére. Ugyanakkor az ember, mint jogalany biztonságát holisztikus megközelítéssel a személyét, valamint anyagi javait érő valamennyi fenyegetést és sérelmet figyelembe vevő, egymásra épülő megközelítés útján lehetséges értelmezni. A negyedik ipari forradalom következtében a fentiek alapján vett biztonság kérdésköre új dimenziót jelentve számottevő mértékben az online térben jelenik meg. Dinamikáját tekintve e kérdéskör - az információs-kommunikációs technológiák …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 2