Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
„Az Alkotmánybíróság hatásköre és működése” című jegyzet az azonos elnevezésű szeminárium foglalkozásainak tananyagául szolgál. A kiadvány a szemináriumi órák tematikájához igazodva foglalja össze az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozást, az Alkotmánybíróság erre vonatkozó esetjogát és a meghatározó szakirodalmi megállapításokat. A jegyzetnek ebből adódóan nem lehetett célja az Alkotmánybíróságra vonatkozó jogirodalmi nézetek és kritikák teljességre törekvő feldolgozása, így csak azokat a megállapításokat és a testületre vonatkozó szabályozással összefüggő változtatási igényeket és az ezekre vonatkozó egyéb nézeteket tartalmazza, melyek kellőképpen megvilágíthatják az Alkotmánybíróságnak a magyar alkotmányos berendezkedésben elfoglalt helyét, az állambíráskodásban és az alapjogi bíráskodásban betöltött kiemelkedő szerepét. A de lege ferenda javaslatok és a hatályos szabályozásban fellelhető neuralgikus pontok bemutatása és a szakirodalmi nézetek által megfogalmazott egyes álláspontokkal való vita a hallgatók problémalátását és a lényeges szempontok kiemelésének képességét kívánja fejleszteni. A jegyzet több helyen vizsgálja az Alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítására vonatkozó hivatalos tervezeteket is. Mindehhez szükséges annyit megjegyezni, hogy a már évek óta elkészült koncepció …
Tovább a műhöz
„Az Értelmezett Alkotmány” első kötetének anyagát 1994. december 31-ével zártuk le azzal a nem titkolt céllal, hogy elindítunk egy kiadványsorozatot, amely meghatározott - négy-öt éves - időszakonként feldolgozza az Alkotmány egyes szakaszaihoz fűzött alkotmánybírósági értelmezések legfontosabb megállapításait, ily módon közreadva az értelmezett és alkalmazott Alkotmány „esszenciáját”. (Segítséget is nyújtva ezáltal a valamennyi határozatot magában foglaló éves gyűjtemények [„Az Alkotmánybíróság határozatai”] használatához is.) Az első kötet az Alkotmánybíróság első öt évének gyakorlatát, legfontosabb döntéseinek (szó szerinti) lényegét tükrözte. A nem kis számú pozitív szakmai visszajelzésekre hivatkozva, most már magunk is megfogalmazhatjuk: a kötet elérte célját. Eredeti elképzelésünktől ezért nem volt indokunk eltérni. Az első kötetben alkalmazott szerkesztési szempontokat követve dolgoztuk fel az Alkotmánybíróság 1995. január 1-je és 1999. december 31-e között született határozatait. A határozatokból az érintett alkotmányi rendelkezést értelmező legfontosabb megállapításokat, szó szerinti szövegrészeket adjuk közre. Az Alkotmány adott §-ához kapcsolódó határozatrészek idézése előtt, vagy közben, az összefüggésekre, a kapcsolódó értelmezésekre tekintettel, az idézeteket magyarázatokkal (jegyzetekkel) egészítettük ki. „Az …
Tovább a műhöz
Közjog és jogállam
- 2016
Dr. Kiss László 1951. február 10-én született Jánosházán. 1970-ben kezdte egyetemi tanulmányait a Janus Pannonius Tudományegyetem (mai nevén: Pécsi Tudományegyetem) Állam- és Jogtudományi Karán. Itt szerzett 1975-ben jogi diplomát (és doktorátust). Már egyetemi évei alatt intenzív kötődést mutatott az államigazgatási (közigazgatási) jogterület iránt, az egyetemi tanulmányok befejezése után Száméi Lajos professzor hívására a Kar Közigazgatási Jogi Tanszékén kezdett oktatni. 1977-ben vette át tanársegédi, 1980-ban adjunktusi, 1982-ben pedig egyetemi docensi megbízását. 1992-ben a Köztársasági Elnök egyetemi tanárrá nevezte ki. 1982-ben védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusi, 1992-ben akadémiai doktori értekezését. 1988-1989-ben Humboldt-ösztöndíj keretében a marburg-i Philipps Egyetem vendégkutatója volt. Kiss László gazdag oktatói-kutatói tevékenysége mellett impulzív közéleti tevékenységet is végzett. Ennek keretében - akadémiai tisztségei mellett - 1991 és 1995 között a Magyar Közigazgatási Kamara elnökhelyetteseként,
majd 1995-től 1998-ig a Magyar Közigazgatási Kar alelnökeként tevékenykedett. Két alkalommal is (1989-1990, 1995-1998) részt vett a Deregulációs Tanács tevékenységében. Kiss Professzor Úr a pécsi Jogi Kar közösségének meghatározó tagja, jogászgenerációkat vezetett és vezet be - javarészt Ivancsics Imre „társaságában” - a …
Tovább a műhöz