Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 4
Összes találat megjelenítve : 4
Találatok
Das Urheberrecht spielt in der täglichen Praxis der Bibliotheken eine immer wichtigere Rolle. Das hat seinen Grund in der steigenden Bedeutung lediglich elektronisch vorliegender Publikationen und Inhalte. Während die Benutzung gedruckter Bücher nur wenige urheberrechtliche Probleme verursacht, allenfalls bei der Anfertigung von Kopien durch die Bibliothek ist einmal ein Blick in das IJrheberrechtsgesetz zu werfen, stellt sich die Lage bei den elektronischen Publikationen vollkommen anders da. Hier ist buchstäblich jeder Mausklick rechtsrelevant. Bibliotheken bieten aber nicht nur fremde Inhalte an, sie treten mit ihren Schriftenservem mittlerweile auch selbst als Inhaltsanbieter auf und müssen Sorge dafür tragen, über entsprechende Nutzungsrechte
zu verfügen. Moderne bibliothekarische Dienstleistungen können ohne ausreichende Kenntnisse im Urheberrecht nicht angeboten werden. Das Bibliotheksurheberrecht nimmt daher nicht nur in der Ausbildung, sondern auch im Rahmen der bibliothekarischen Fortbildung einen immer größeren Raum ein. Gleichwohl herrscht ein spürbarer Mangel an einem für Bibliothekare geeigneten Lehrbuch. Obwohl gerade in den letzten Jahren eine Reihe guter und neuer Lehrbücher zum Urheberrecht erschienen sind, sind diese Werke, die zumeist für angehende Juristen geschrieben wurden, für Bibliothekare nur wenig geeignet. Bibliotheksurheberrecht ist in seinen konkreten Fragestellungen sehr
speziell, andererseits benötigt der Bibliothekar neben …
Tovább a műhöz
Die Harmonisierung des Urheberrechts in der EG - aus der Sicht des ungarischen Rechts
- Bércesi Zoltán
- 1998
Das Urheberrecht und die Computer-Software-Produkte. Das Bedürfnis des urheberrechtlichen Schutzes von Softwaren in der Europäischen Gemeinschaft. Die Software-Industrie hat in den ietzten Jahrzehnten weltweit eine schnelle und spektakuläre Entwicklung gezeigt. Auch auf Gemeinschaitsebene wurde schon ab Anfang der 80er Jahre die Bedeutung dieses Industriezweiges erkannt und als Schlüsseltechnologie für die wirtschaftliche und soziale Entwicklung der Gesellschaft bezeichnet. Die Software-Industrie der EG hat jedoch im Vergleich mit ihrem Hauptkonkurrenfen, vor allem mit den USA, einen erheblichen Rückstand aufgezeigt. Der Anteil der Vereinigten Staaten am Weltmarkt betrug in diesem Bereich mindestens 70%. Auch für den Gemeinschaftsmarkt ist die Mehrzahl der Softwarelieferanten amerikanischen Ursprungs charakteristisch. Für die optimale Weiterentwicklung war es unerlässlich, den Software-Schöpfern bzw. - Herstellern einen angemessenen Rechtsschutz zu sichern, um das rechtliche Milieu für ihre geistigen und finanziellen Investitionen zu schaffen. Die Unterschiede der mitgliedstaatlichen Rechtsvorschriften sowie die technisch einfachen Möglichkeiten zur Anfertigung und Verbreitung von Raubkopien (Softwarepiraterie) hatten für das Funktionieren des Gemeinamen Marktes für Computerprogramme erheblich schädliche Auswirkungen. Die Kommission hat deshalb im Grünbuch die Erforderlichkeit der gemeinschaftsweite Rechtsangleichung auch auf diesem Gebiet gefordert. Die im …
Tovább a műhöz
(...) A korábban szellemi alkotások joga néven tárgyalt jogterület a polgári jog viszonylag önálló, sajátos területe. Mindkét mozzanat megvilágításra szorul. A szellemi alkotások és egyéb oltalmi tárgyak védelmének jogterülete - a magyar civilisztikai tudomány álláspontja szerint - a polgári jog területére tartozik. Ennek a tételes jogi megoldás éppúgy alapjául szolgál, mint a polgári jog tárgyára, területére vonatkozóan kifejtett - és az Általános rész kapcsán részletesen bemutatott és értékelt - különböző elméleti megközelítésű álláspontok. Korábban az áruviszony-elmélet vallói és a struktúraelmélet képviselői - esetleg más-más érveléssel, de - egyaránt a polgári jog szerves részének minősítették e jogterületet, és az új Ptk. előkészítése kapcsán lefolytatott viták sem módosították ezt az álláspontot. A jogági besorolás egyes kérdéseire később (1. § 4.; 2. § 1.) visszatérünk. A tárgyalt jogterület viszonylagos önállóságának, sajátos vonásainak egyrészt vannak ugyancsak tételes jogi (kodifikációs technikai) alapjai, másrészt ezt a viszonylagos önállóságot az ezen a területen kialakuló jogviszonyok sajátos tárgya is megalapozza. Ezt egészen röviden abban lehetne megjelölni, hogy ennek a jogterületnek a jogviszonyait - elsősorban történeti kialakulásában - az alkotáscentrikus megközelítés jellemzi. (A védjegyjog gyökereit az áruk …
Tovább a műhöz
A könyv célja, hogy felhasználó- és szerzőbarát módon mutassa be a szerzői jog fejlődését, gazdasági jelentőségét, az egyes műtípusokat, a szerzők jogait és azok korlátait. Megismerhetjük belőle többek között a felhasználási szerződés megkötésének menetét és a szabad felhasználási eseteket is. A kötet több tucat hazai és nemzetközi jogeseten, szakvéleményen, gyakorlati példán keresztül, illusztrációkkal gazdagítva kívánja érthetőbbé tenni a szerzői jogot. Az egyes fejezetek végén a főbb fogalmak jegyzéke, valamint kérdések és feladatok találhatóak. | Az alkotás viszonylag egyszerű folyamat (is lehet). Csak húzzunk néhány vonalat vagy készítsünk egy szelfit, és máris mindannyian szerzőkké válhatunk! Az alkotás pillanata azonban nemcsak a művet hozza létre, hanem a szerzőt is majd egy évszázadra különféle
jogokkal ruházza fel. Ennyire egyszerű a szerzői jog is? Ezzel kapcsolatban egy kiadó egyszer azt kérdezte: „van-e értelme elolvasnom a szerzői jogi törvényt? Mindent megtudhatok belőle, ha végigolvasom?” Nehéz lenne azt válaszolni, hogy igen, minden további nélkül. A
szerzői jog ugyanis olyan, mint egy kaleidoszkóp: ahány műtípuson keresztül szemléljük, annyiszor más képpé állnak össze a szerzői jog alkotóelemei. Ahhoz, hogy megértsük a szerzői jogok lényegét, mibenlétét, először is meg kell értenünk e jogok fő rendeltetését. A saját …
Tovább a műhöz