Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Jelen tananyag célja, hogy bevezesse az olvasót a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközponton (a továbbiakban: PTE EKTK) keresztül az egyetemi polgárság részére szolgáltatott tudományos adatbázisok világába. A tananyag bemutatja az elektronikus szakirodalmak elsődleges szolgáltatási felületeinek használatát és felhasználósegítő lehetőségeit, így bemutatásra kerülnek az adatbázisok és e-könyv csomagok felületei, továbbá az online információforrások távoli elérési lehetőségei is. Érintjük továbbá az összevont metakeresőn és az online könyvtári katalóguson keresztül a főbb keresési trükköket is, így átfogóan mutatjuk be a könyvtár által kínált lehetőségeket. | Tematika: Az adatbázisokról általában - (1) Az egyetemi könyvtár honlapján elérhető információforrások bemutatása (előfizetett és ingyenesen elérhető adatbázisok, e-könyvek); (2) Compass; (3) Távoli elérés; (4) Általános keresési stratégiák és módszerek bemutatása az online könyvtári katalóguson (WebPac) és az EDS rendszeren keresztül.
Tovább a műhöz
A tananyag a kutatási életciklust végigkísérve, annak több pontján tud segítséget nyújtani a hatékony publikálásban. A gyors és eredmé-nyes szakirodalom-keresést szolgálják a Web of Science és Scopus adatbázisokban bemutatott lehetőségek és praktikák. Az EndNote és Zotero hivatkozáskezelők segítik a publikálókat abban, hogy a folyóiratok formai követelményeinek megfelelően, automatizált módon készítsék el a felhasznált irodalomjegyzéket, amivel sok idő spórolható meg a publikáció írása közben. A tananyag a kézirat megalkotását is megkönnyíti a legfontosabb formai követelmények ismérveinek összegyűjtésével. Külön rész foglalkozik azokkal a módszerekkel és weboldalakkal, amelyek a megfelelő folyóirat kiválasztásához szükségesek. | A tananyag célja: A tananyag célja, hogy olyan ismereteket adjon át a fentebb leírt témakörök bemutatásával, amelyek hatékonyan támogatják a publikálási pályájuk elején álló szerzőket. A legtöbb pályakezdő kutató az idősebb társszerzőkre támaszkodik vagy autodidakta módon általában az első élmények és tapasztalások alapján kezdi el kialakítani a publikálási szokásait. A tudományos kommunikáció azonban újabb forradalmát éli, aminek útvesztőiben könnyű elveszni. Fontos, hogy a doktoranduszhallgatók megismerjék azokat a rendelkezésükre álló eszközöket és könyvtári szolgáltatásokat, melyek segítségükre lehetnek a …
Tovább a műhöz
Cél: A résztvevőket megismertetni az alapvető kutatási adatkezelési fogalmakkal, eljárásokkal. A résztvevők ismerjék az alapvető adatkezeléssel kapcsolatos eszközöket és azokat az apparátusokat, melyekhez a későbbiekben segítségért fordulhatnak. | A megszerezhető kompetenciák: A résztvevő a tananyag elvégzése után képessé válik az alábbiakra: (1) Ismeri és érti a FAIR kutatási irányelveket és alkalmazni is tudja őket a gyakorlatban. (2) Ismeri és tudja, mi az a kutatási adatkezelési terv és hogyan lehet alkalmazni ilyet a gyakorlatban (3) Ismeri és tudja, mit jelentenek az Open Data, Open Science fogalmak egy kutató számára (4) Ismeri a legjobb adatkezelési gyakorlatokat (5) Ismeri és képes alkalmazni a számára releváns kutatási infrastruktúrát | A célközönség meghatározása: Elsősorban PhD-s hallgatók és kutatók számára készül.
Tovább a műhöz
Ambrus Attila József (szerk.): A tudományos eredmények láthatóságának növelése : Megoldások a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont kutatás- és oktatástámogatási eszköztárából. Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Pécs, 2021, 347-393. o.| ISBN (pdf) 978-963-429-748-2 | DOI 10.15170/EKTK-TELN-2021 | PDF letöltés: https://pea.lib.pte.hu/handle/pea/24131
Tovább a műhöz
A szerző munkája olyan témával foglalkozik, amely az egyetemi és a szakkönyvtári rendszer számára új feladatokat jelent, és amely a kutatókban is leginkább tudatosult könyvtárosi tevékenységet, a kutatást közvetlenül is támogató szakmai munkát jelent. A Magyar Tudományos Művek Tára immáron tizenhárom éve (2009-) van velünk, 2017-ben megélt egy verzióváltást, ám ennek ellenére kijelenthetjük, hogy az egységes, országos, közös és közhiteles hazai publikációs és citációs rendszer hatásának, eredményeinek, adatainak, hasznosságának bemutatása – jelentőségéhez mérten – meglehetősen alulreprezentált a szakirodalomban. Éppen ezért üdvözlendő, hogy a szerző vállalkozott az MTMT történetének, intézményeinek, szervezeti felépítésének, az irányító és a szakmai tanácsadó, valamint az adatbázis fejlesztésével, gondozásával foglalkozó szakbizottságoknak a bemutatására. A központi testületeken túl részletesen olvashatunk a résztvevő intézményeknél szerveződő, az operatív munkákat végző szereplők munkájáról, hierarchia rendszeréről és a ranglista különböző szintjeihez rendelt jogosultságokról, feladatokról. A fejezet végén az MTMT belső világában meghonosodott és mára már a tudományos közéletben is elterjedt fogalommagyarázatot találunk, ami megkönnyíti a teljes anyag értelmezhetőségét.
Tovább a műhöz
Bevezetés az ingyenes online felületekkel és szoftverekkel támogatott videó-előadás készítésébe
- Ambrus Attila József
- 2021
A tananyag az alábbi kötetben jelent meg: Ambrus Attila József (szerk.): A tudományos eredmények láthatóságának növelése : Megoldások a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont kutatás- és oktatástámogatási eszköztárából. Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Pécs, 2021, 347-393. o.| ISBN (pdf) 978-963-429-748-2 | DOI 10.15170/EKTK-TELN-2021 | https://pea.lib.pte.hu/handle/pea/24131 --- A kurzus tematikai modulokból épül fel, amelyben lépésről lépésre kerül bemutatásra egy példafeladaton keresztül, hogy hogyan lehet egy ilyen szerkesztett videós előadást megtartani képekkel, filmbetétekkel, hangalámondással és aláfestő zenével kísérve. A tananyagban szövegek, képek és oktatóvideók szerepelnek, melyeknek az elkészítése és szerkesztése is a feladatok között szerepel. A kurzus végén megtekinthető az elkészült példafeladat is, be- és kikapcsolható magyar feliratozással (a különböző fogyatékkal élő felhasználók webhasználatának segítésére). A tananyag azoknak a felhasználóknak nyújthat segítséget, akik alap- vagy középfokú számítógépes ismeretekkel rendelkeznek, és önállóan szeretnének videós tartalmakat készíteni, különböző ismeretanyagokat videó formájában átadni a közönségüknek. A tananyag készítője nem kívánt mélyebben elmerülni az ingyenes online felületek és/vagy a szabadon letölthető szerkesztőprogramok ismertetésében, …
Tovább a műhöz
Az első nyilvánosan elérhető változatával 2001-ben jelentkező Open Journal Systems, az épp születőben lévő Open Access mozgalom szellemiségével összhangban, a tudományos folyóiratok online elérhetővé tételét előmozdítandó fogott platformja kiépítésébe. A nyílt forráskódú, ingyenesen használatba vehető, tudományos, lektorált folyóiratok online kezelésére és közzétételére kifejlesztett folyóirat menedzselő és publikáló rendszerüket használó tudományos folyóiratok száma mára megközelíti a tízezret, népszerűségük pedig töretlennek látszik. A tananyag első, bevezető, elméleti jellegű leckéje arra keresi a választ, hogy mivel magyarázható ez a sikeresség; hogyan változott az évek során az OJS annak érdekében, hogy közkedveltségét növelni tudja; egyáltalán milyen kritériumokat fogalmaz meg a jelenlegi tudományos közeg egy tudományos folyóirat-platformmal szemben. Az összeállításból kiderül az is, hogy miképpen néz ki a szerkesztőségi munkafolyamat az OJS-en belül; végezetül arra is kitérek a világszerte megfigyelhető trendeket alapul véve, hogy a felsőoktatási könyvtárak mivel járulhatnak hozzá egy ilyen rendszer sikeres működtetéséhez. A tananyag elsődleges célcsoportját azok a folyóirat menedzserek és szerkesztők képezik, akik miután részt vettek a könyvtári bemutatón, illetve áttanulmányozták az első, kontextusteremtő elméleti jellegű leckét, …
Tovább a műhöz
A szerző által összeállított fejezet arra vállalkozik, hogy egyrészről bemutassa folyóirat-kiadás teljes menedzselését támogató szoftver létrejöttét, előrehaladását, közismertségének növekedését, célszerűségének okait, másrészről pedig, hogy elsajátíttassa a folyóirat-kiadásban érdekeltekkel annak használatát. Az OJS létrejötte annak a folyamatnak az eredménye, amely a tudományos kommunikáció legfőbb csatornájának, a szakmai folyóiratok kiadásának modellváltását indukálta és kísérte. A folyóirat-kiadás korábbi sémájának mennyiségi és minőségi átalakulását az információs-kommunikációs technológia terjedésében, a tudomány fejlődési folyamataiban, valamint az azok nyomán megjelenő publikációs dömping és verseny egyre erősebb érvényesülésében kell keresnünk. Ezek a jelenségek oda vezettek, hogy a folyóiratoknak, azokon belül is a nemzetközi minősítéssel rendelkezőknek mind nagyobb szerep jutott, ám nem csupán a tudományos kommunikációban, hanem a kutatók és az intézmények tudományos minősítésében is. Fontos szempontként jegyezzük meg, hogy szaklapok rangsorának direktívaként használatos presztízsnövekedése nem csupán a tudósok és az intézmények rangsorában játszik döntő szerepet, hanem az egyén karrierjében és az ezzel szorosan összefüggő egzisztenciális boldogulásában, valamint a nemzetközi ismertség, a kutatási programok …
Tovább a műhöz
A folyóiratok célkitűzései 17. századi megjelenésük óta viszonylag keveset változtak. Továbbra is a kutatóközösségben létrejövő és általa ellenőrzött új ismeretek terjesztésére, a szakmai kommunikáció és vita elősegítésére, a tudomány fontos szereplőinek láthatóvá tételére szerveződő hiteles csatornákká, „kapuőrökké” szeretnének válni; fontos, sőt, megkerülhetetlen hivatkozási ponttá a tudományos közösségen belül. Ha a folyóiratok funkciója nem is, a publikációs környezet folyamatosan és egyre gyorsuló ütemben változott az elmúlt évtizedekben. A kiadói üzletpolitikák, a tudományos teljesítmény mérésében bekövetkezett változások, illetve a technológiai fejlődés, különös tekintettel az internet megjelenésére és elterjedésére, egy, a hagyományostól merőben más digitális kutatási ökoszisztémát eredményeztek. A publikációk, folyóiratok száma oly mértékben megnövekedett, hogy a tudományos kibocsátás már a szakmabeliek számára is nehezen követhető. Egyre nehezebb eldönteni, hogy melyek azok a cikkek, amelyek valóban értékesek, amelyekre érdemes további kutatásokat építeni. Ebben a gyakran átláthatatlan folyóiratbőségben nem elég tudományos folyóiratként működni, annak is kell látszani. A finanszírozó intézmények, a szakmai szervezetek, a szerzők és az olvasók által is egyre világosabban megfogalmazott igény, hogy a szerkesztőségek …
Tovább a műhöz
Az egyetemi tanulmányok során számtalanszor van szükség információra, a megfelelő szakirodalom megtalálása azonban sokszor nem egyszerű feladat. A Google által biztosított keresési lehetőségek nem adnak támpontot akkor, ha több millió találat között kell eligazodni. Hogyan találhatok ellenőrzött forrásból származó információt? Hogyan tudom kiszűrni a legfrissebb, számomra legfontosabb ismereteket? Hogyan érhetem el a publikáció teljes szövegét? Ezek mind olyan kérdések, amelyekhez az adatbázisok ismerete adja meg a kulcsot. A kurzus három jelentős adatbázis használatát mutatja be. A bevezető leckében tisztázásra kerül az adatbázis fogalma, hogy eloszlassa magától a szótól való esetleges idegenkedést és rávezessen igazi jelentésére és jelentőségére. Ezt követően megismertet az információforrásokkal, erősíti a bennük való keresés hatékonyságát, fejleszti a kapott eredmények értékelésének képességét. Miközben feltárja az egyedi funkcióikat, rávilágít az egyező pontjaikra is, így a leírások egyúttal egy mintát is adnak az adatbázisokban való kereséshez. Ennek köszönhetően nemcsak a tananyag keretein belül bemutatott szolgáltatásokat lesznek képesek használni a kurzust elvégzők, hanem egy általánosan hasznosítható tudás birtokába jutnak, aminek segítségével más adatbázisok működési mechanizmusát is érteni fogják. A tananyag felépítésénél fogva …
Tovább a műhöz
A szerző munkája, amint azt a cím is tanúsítja, a folyóiratok kérdéskörével foglalkozik. A feldolgozás közvetlenül -gyakorlati szempontokat érvényesít és a felhasználók munkáját a visszakeresés, a releváns szakirodalom összegyűjtésének szempontjai mentén támogatja. Nevezetesen azt, hogy miként lehet a leghatékonyabban kinyerni azoknak a releváns, folyóiratokban megjelent közlemények bibliográfiai tételeit, metaadatait, gyakran teljes szövegeit, amelyekre kutatói munkánk során szükség van. Amint a címben is olvashatjuk, ez a munka önmagában nem dolgozhat fel minden olyan szakirodalmi és egyéb információs forrást, amelyek a szaklapok részletező feltárását végzik. Csak azokkal az adatbázisokkal foglalkozik, amik átfogóan – a könyvtáros szakma ezeket multidiszciplínáris vagy általános gyűjtőkörű adatbázisoknak nevezi –, és nem egy-egy diszciplínára, részterületre vagy szakterületre fókuszálva jelentenek a használók számára megbízható, pontos és hiteles szakirodalmi keresési kiindulópontot. A feldolgozás részletesen a ScienceDirect, a SpringerLink, valamint a Web of Science folyóirat-állományának tartalmi, gyűjtőköri ismertetését, keresési metódusait, lehetőségeit veszi számba, kitérve olyan gyakorlatias kérdésekre is, mint például miként érhető el az adatbázis, miként juthatunk a teljes szövegekhez, miként lehet különböző formátumokban hivatkozásokat …
Tovább a műhöz
A tananyag elsajátítása és a leckék elvégzése révén jártasság szerezhető a katalógushasználat, a keresési stratégiák és az adott tudományterületekhez kapcsolódó nyomtatott és elektronikus dokumentumok használatában, lehetővé válik az önálló hatékony információkeresés képességének fejlesztése. Fejlesztésre kerül a kritikus gondolkodás, a megbízható/releváns információk felismerésének képessége. Egyik fő cél a könyvtári tájékozódási képesség szintjének emelése, a szakterületek dokumentumainak, a tárgykörökhöz kapcsolódó adatbázisok ismertének elmélyítése.
Tovább a műhöz