Magyar
EnglishKeresés
Találatok
A tájékoztatás során nem csupán a tudományterületi sajátosságok és a tájékoztató apparátus ismerete követelmény, hanem vannak olyan folyamatok, amelyek közel minden tájékoztató munkát jellemeznek. Az olvasóval való kapcsolat és az információ felvételétől kezdve az elkészült bibliográfiák szakszerű összeállításáig ugyanazt az utat járjuk be a válaszadás során akár online, akár hagyományos módon történik a referensi szolgáltatás.Tananyagunk felsőoktatási könyvtárban végzett szaktájékoztató tevékenységre irányul, tehát az a célja, hogy bemutassa, hogy a felsőoktatásban részt vevő hallgatók, oktatók és kutatók tudományos tevékenységének támogatása érdekében hogyan lehet megfelelő színvonalon és módon tájékoztatást nyújtani a könyvtárban. Fontos azonban, hogy az oktatási rendszer eltérő szintjén lévő vagy éppen generációs különbségekkel rendelkező résztvevők eltérő kompetenciákkal és készségekkel vannak felvértezve, ennélfogva eltérő szintű és mértékű tájékoztatásra van szükségük.
Tovább a műhöz
Célkitűzés: A résztvevőt megismertetni a marketinges módszerek, a felhasználó-központú gondolkodás, illetve a webergonómiai terület alapvető fogalmaival, eljárásaival. A résztvevő számára érthetők legyenek a fogalmak és az azok közötti összefüggések. Ismerje az alapvető marketinges és webes eszközöket, hogy ezeket összekapcsolva képes legyen egy felhasználóközpontú tervezésre, a felhasználói élmény javítására és az elégedettség növelésére. A Bevezetés során bemutatjuk a tananyag célkitűzését, a megszerezhető kompetenciákat és az elsajátításhoz szükséges eszközöket. A fogalmak, definíciók és alkalmazási területek tisztázásának az a célja, hogy az olvasó megismerje azokat az elengedhetetlen meghatározásokat, amelyek a tananyag megértéséhez és elsajátításához szükségesek. A célcsoportok meghatározása és a felhasználóközpontú tervezés az egyik legfontosabb feladat egy új termék vagy szolgáltatás kialakítása és bevezetése során, ezért ennek a területnek a kifejtésére kiemelt figyelmet fordítottunk a következő témakörök segítségével: Célcsoport meghatározása; felhasználói csoportok elemzése; Szolgáltatás kialakí-tása; Online megjelenítési felületek kialakítása a felhasználói igények figyelembevételével; Service Design; Design Thinking; User Centered Design.
Tovább a műhöz
A tananyag célközönségének meghatározása: A tananyag elsősorban az egyetem PhD hallgatóinak készült. Az MTMT-ben történő regisztrációjuk és a publikációik feltöltése kötelező a fokozatszerzési eljárás megkezdése előtt. A Pécsi Tudományegyetemen működő karok mindegyike rendelkezik kari MTMT adminisztrátorokkal és adatbevivőkkel, akik széleskörű segítséget nyújtanak az oktatók profiljának és publikációs listájuknak kezelésében. Ezzel szemben a doktori iskola hallgatóinak többnyire egyedül kell boldogulniuk a publikációk rögzítésében és a listák készítésében. | A tananyag célja: Az MTMT-es e-tananyag célja, hogy a szerző (itt: PhD hallgató) alap-ismereteket szerezzen az adatbázisról, így saját maga tudja a publikációit helyesen feltölteni az adatbázisba. Az anyag elsősorban gyakorlati jellegű segédlet, mely sok képernyőképet tartalmaz. Az adatbázis használatához elengedhetetlen az MTMT alapfogalmainak ismerete, és a „Típus, jelleg, besorolás” dokumentum. Az MTMT kurzus célja, hogy egy szerző eljusson a regisztrációtól egy egyszerű adatrögzítésig.
Tovább a műhöz
Proxy beállítás a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont elektronikus tartalmaihoz
- Ésik Szabolcs
- 2021
A szerző műve nagyon fontos, gyakorlati tartalmú részkérdéssel foglalkozik. Nevezetesen, hogy a sokféle, új típusú könyvtári szolgáltatás, hogyan érhető el a használók számára a lehető legkomfortosabban, és a nap 24 órájában; egy kényelmi szolgáltatás technikai részleteit ismerteti. A munka nem csupán a nemzetközi szakirodalmi adatbázisok használati lehetősége, hanem az intézmény által szolgáltatok egyéb e-tartalmak tér- és időbeli expanziója, távoli elérhetősége, kutathatósága szempontjából is hasznos segédlet. A szerző nem bíbelődik a napi rutinok, a kezelni tudás gyakorlati edukációján kívüli kérdésekkel. Az erősen gyakorlatias szemlélettel összeállított módszertani útmutatóból mindent megtudhatunk, ami a távoli elérhetőség technikai részéhez tartozik.
Tovább a műhöz
A tananyag segítséget nyújt a társadalom- és humántudományok információforrásaival most ismerkedő hallgatóknak. Ezt két fő rész biztosítja: elsőként a – társadalom- és humántudományok területén – multidiszciplinárisnak tekinthető adatbázisok bemutatása, majd a második egységben az adott tudományterületek információforrásairól szóló bevezető tájékoztatás. A multidiszciplináris adatbázisok közül a ProQuest, a JStor, a CEEOL és az Arcanum keresőfelületének használatát sajátíthatja el a hallgató. Az egyes adatbázisokban példákon keresztül is megismerhetik a szakirodalmi gyűjtés folyamatának lépéseit. A tananyag második egysége a pedagógia és neveléstudomány, a szociológia, a történelemtudomány, az irodalomtudomány és a pszichológia információforrásait mutatja be. Ezt azonos tematikai bontásban követhetik nyomon előbb a hazai folyóiratok, majd a külföldi folyóiratokból egy rövid válogatás bemutatásán keresztül. A tananyagot az adott szakterületen fontos adatbázisok, könyvtári katalógusok vagy egyéb speciális információforrások használatának bemutatása zárja.
Tovább a műhöz
A szerző által jegyzett munka szakirodalmi adatbázisokkal foglalkozik, ám a megközelítés módját ebben az esetben nem a kiadványtípus jelenti, hanem a társadalom- és a humán tudományi területek, azokon belül pedig az egyes tudományágak. A szerző nem vállalkozhatott a két tudományterület valamennyi ága forrásanyagának teljes feltárására; ez meghaladná a mű átláthatósági kritériumait. Ezért szelektáltan mutatja be azokat a nemzetközi és nemzeti gyűjteményű, szolgáltatási rendszerű szakirodalmi adatbázisokat, amelyeknek elsődleges gyűjtőkörét a társadalom- és a humán tudományok, illetve az általa kijelölt diszciplínák jelentik. A szelekciós szempontokat az is befolyásolta, hogy a különböző tudományágak szakirodalmának, információs forrás-rendszerének adatbázisbeli feltártsága nagyon eltérő szinteket, teljességet mutat, továbbá az is, hogy a kiadvány elsődleges célközönsége számára mely adatbázisok érhetők el, melyekhez rendelkezik hozzáféréssel. E szempontok mentén az írás első részében a humán- és a társadalomtudományok teljességére fókuszáló adatbázisokkal foglalkozik: ProQuest Central szolgáltatás társadalom- és humántudományi kollekcióival; a JStor, elsősorban a felsőoktatási intézmények könyvtáraira fókuszáló gyűjteményével. Ezt követően egy – mind a használat, mind a gyűjtemény gyarapítása szempontjából idehaza meglehetősen …
Tovább a műhöz
A tananyag a formális publikációs szinteken történő változásokat veszi górcső alá. A bevezető leckében foglalkozunk a folyóirat-kiadás kezdeteivel és a tudományos közösségek életében betöltött szerepével. Áttekintjük a folyóiratkrízis kialakulásának okait és azokat az igényeket, amelyek előidézték az Open Access Mozgalom irányelveinek megfogalmazódását. Ezt követően bemutatjuk az Open Access Mozgalom törekvéseit, a legfontosabb szereplőket, kezdeményezéseket és dokumentumokat, továbbá részletesen foglalkozunk a tudományos publikálásra gyakorolt hatásaival is. A folytatásban a publikálásban csapdát jelentő predátor kezdeményezések típusait és jellemzőit, valamint a szélhámosok ellen alkalmazható jó gyakorlatokat ismertetjük. Végül igyekszünk összegyűjteni a tudományos lektorálás általános jellemzőit, típusait, valamint a működésével szemben megfogalmazott kritikákat. A leckékben jelentős szerepet kap a témakörökhöz kapcsolódó fogalmak részletes definiálása. A hallgató a tananyag feldolgozásával új kontextusba helyezheti a tudományos publikálás egészét.
Tovább a műhöz
Fekete Rita tudományos igényű megközelítéssel, nagy hozzáértéssel és kiváló érzékkel állította össze, Változások és lehetőségek a tudományos publikálásban: a tudományos folyóirat-kiadás tendenciái címmel. A szellemes illusztrációk, karikatúrák szövegközi elhelyezése színesebbé, szemléletesebbé teszi ennek a rendkívül összetett és bonyolult, gyakran ellentmondásos, krízis folyamatnak a bemutatását és a tudományos életre gyakorolt hatását. Mindezeken túl a szerző áttekintést ad azokról a tudományos közélet és a könyvtárosok közreműködésével létrejövő új kezdeményezésekről, amelyek napjaink folyóirat-kiadásának ellentmondásait szándékoznak csökkenteni, mint például az Open Acces mozgalom, a repozitóriumok létrejötte, a kiadók helyzetükkel való visszaélésével szemben szervezett előfizetői bojkottok. A közleményben részletesen olvashatunk a mind a tudományos, mind pedig a könyvtáros közéletben rendre éles vitát kiváltó szakmai lektorálás kérdéseinek, anomáliáinak okairól, tüneteiről, lehetséges megoldásairól.
Tovább a műhöz