Keresés
Összes találat megjelenítve : 5
Összes találat megjelenítve : 5
Találatok
Ambrus Attila József (szerk.): A tudományos eredmények láthatóságának növelése : Megoldások a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont kutatás- és oktatástámogatási eszköztárából. Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Pécs, 2021, 347-393. o.| ISBN (pdf) 978-963-429-748-2 | DOI 10.15170/EKTK-TELN-2021 | PDF letöltés: https://pea.lib.pte.hu/handle/pea/24131
Tovább a műhöz
Az első nyilvánosan elérhető változatával 2001-ben jelentkező Open Journal Systems, az épp születőben lévő Open Access mozgalom szellemiségével összhangban, a tudományos folyóiratok online elérhetővé tételét előmozdítandó fogott platformja kiépítésébe. A nyílt forráskódú, ingyenesen használatba vehető, tudományos, lektorált folyóiratok online kezelésére és közzétételére kifejlesztett folyóirat menedzselő és publikáló rendszerüket használó tudományos folyóiratok száma mára megközelíti a tízezret, népszerűségük pedig töretlennek látszik. A tananyag első, bevezető, elméleti jellegű leckéje arra keresi a választ, hogy mivel magyarázható ez a sikeresség; hogyan változott az évek során az OJS annak érdekében, hogy közkedveltségét növelni tudja; egyáltalán milyen kritériumokat fogalmaz meg a jelenlegi tudományos közeg egy tudományos folyóirat-platformmal szemben. Az összeállításból kiderül az is, hogy miképpen néz ki a szerkesztőségi munkafolyamat az OJS-en belül; végezetül arra is kitérek a világszerte megfigyelhető trendeket alapul véve, hogy a felsőoktatási könyvtárak mivel járulhatnak hozzá egy ilyen rendszer sikeres működtetéséhez. A tananyag elsődleges célcsoportját azok a folyóirat menedzserek és szerkesztők képezik, akik miután részt vettek a könyvtári bemutatón, illetve áttanulmányozták az első, kontextusteremtő elméleti jellegű leckét, …
Tovább a műhöz
Az egyetemi tanulmányok során számtalanszor van szükség információra, a megfelelő szakirodalom megtalálása azonban sokszor nem egyszerű feladat. A Google által biztosított keresési lehetőségek nem adnak támpontot akkor, ha több millió találat között kell eligazodni. Hogyan találhatok ellenőrzött forrásból származó információt? Hogyan tudom kiszűrni a legfrissebb, számomra legfontosabb ismereteket? Hogyan érhetem el a publikáció teljes szövegét? Ezek mind olyan kérdések, amelyekhez az adatbázisok ismerete adja meg a kulcsot. A kurzus három jelentős adatbázis használatát mutatja be. A bevezető leckében tisztázásra kerül az adatbázis fogalma, hogy eloszlassa magától a szótól való esetleges idegenkedést és rávezessen igazi jelentésére és jelentőségére. Ezt követően megismertet az információforrásokkal, erősíti a bennük való keresés hatékonyságát, fejleszti a kapott eredmények értékelésének képességét. Miközben feltárja az egyedi funkcióikat, rávilágít az egyező pontjaikra is, így a leírások egyúttal egy mintát is adnak az adatbázisokban való kereséshez. Ennek köszönhetően nemcsak a tananyag keretein belül bemutatott szolgáltatásokat lesznek képesek használni a kurzust elvégzők, hanem egy általánosan hasznosítható tudás birtokába jutnak, aminek segítségével más adatbázisok működési mechanizmusát is érteni fogják. A tananyag felépítésénél fogva …
Tovább a műhöz
A tananyag segítséget nyújt a társadalom- és humántudományok információforrásaival most ismerkedő hallgatóknak. Ezt két fő rész biztosítja: elsőként a – társadalom- és humántudományok területén – multidiszciplinárisnak tekinthető adatbázisok bemutatása, majd a második egységben az adott tudományterületek információforrásairól szóló bevezető tájékoztatás. A multidiszciplináris adatbázisok közül a ProQuest, a JStor, a CEEOL és az Arcanum keresőfelületének használatát sajátíthatja el a hallgató. Az egyes adatbázisokban példákon keresztül is megismerhetik a szakirodalmi gyűjtés folyamatának lépéseit. A tananyag második egysége a pedagógia és neveléstudomány, a szociológia, a történelemtudomány, az irodalomtudomány és a pszichológia információforrásait mutatja be. Ezt azonos tematikai bontásban követhetik nyomon előbb a hazai folyóiratok, majd a külföldi folyóiratokból egy rövid válogatás bemutatásán keresztül. A tananyagot az adott szakterületen fontos adatbázisok, könyvtári katalógusok vagy egyéb speciális információforrások használatának bemutatása zárja.
Tovább a műhöz
A tananyag a formális publikációs szinteken történő változásokat veszi górcső alá. A bevezető leckében foglalkozunk a folyóirat-kiadás kezdeteivel és a tudományos közösségek életében betöltött szerepével. Áttekintjük a folyóiratkrízis kialakulásának okait és azokat az igényeket, amelyek előidézték az Open Access Mozgalom irányelveinek megfogalmazódását. Ezt követően bemutatjuk az Open Access Mozgalom törekvéseit, a legfontosabb szereplőket, kezdeményezéseket és dokumentumokat, továbbá részletesen foglalkozunk a tudományos publikálásra gyakorolt hatásaival is. A folytatásban a publikálásban csapdát jelentő predátor kezdeményezések típusait és jellemzőit, valamint a szélhámosok ellen alkalmazható jó gyakorlatokat ismertetjük. Végül igyekszünk összegyűjteni a tudományos lektorálás általános jellemzőit, típusait, valamint a működésével szemben megfogalmazott kritikákat. A leckékben jelentős szerepet kap a témakörökhöz kapcsolódó fogalmak részletes definiálása. A hallgató a tananyag feldolgozásával új kontextusba helyezheti a tudományos publikálás egészét.
Tovább a műhöz