Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 3

Találatok


Az első nyilvánosan elérhető változatával 2001-ben jelentkező Open Journal Systems, az épp születőben lévő Open Access mozgalom szellemiségével összhangban, a tudományos folyóiratok online elérhetővé tételét előmozdítandó fogott platformja kiépítésébe. A nyílt forráskódú, ingyenesen használatba vehető, tudományos, lektorált folyóiratok online kezelésére és közzétételére kifejlesztett folyóirat menedzselő és publikáló rendszerüket használó tudományos folyóiratok száma mára megközelíti a tízezret, népszerűségük pedig töretlennek látszik. A tananyag első, bevezető, elméleti jellegű leckéje arra keresi a választ, hogy mivel magyarázható ez a sikeresség; hogyan változott az évek során az OJS annak érdekében, hogy közkedveltségét növelni tudja; egyáltalán milyen kritériumokat fogalmaz meg a jelenlegi tudományos közeg egy tudományos folyóirat-platformmal szemben. Az összeállításból kiderül az is, hogy miképpen néz ki a szerkesztőségi munkafolyamat az OJS-en belül; végezetül arra is kitérek a világszerte megfigyelhető trendeket alapul véve, hogy a felsőoktatási könyvtárak mivel járulhatnak hozzá egy ilyen rendszer sikeres működtetéséhez. A tananyag elsődleges célcsoportját azok a folyóirat menedzserek és szerkesztők képezik, akik miután részt vettek a könyvtári bemutatón, illetve áttanulmányozták az első, kontextusteremtő elméleti jellegű leckét, …
Tovább a műhöz
A szerző által összeállított fejezet arra vállalkozik, hogy egyrészről bemutassa folyóirat-kiadás teljes menedzselését támogató szoftver létrejöttét, előrehaladását, közismertségének növekedését, célszerűségének okait, másrészről pedig, hogy elsajátíttassa a folyóirat-kiadásban érdekeltekkel annak használatát. Az OJS létrejötte annak a folyamatnak az eredménye, amely a tudományos kommunikáció legfőbb csatornájának, a szakmai folyóiratok kiadásának modellváltását indukálta és kísérte. A folyóirat-kiadás korábbi sémájának mennyiségi és minőségi átalakulását az információs-kommunikációs technológia terjedésében, a tudomány fejlődési folyamataiban, valamint az azok nyomán megjelenő publikációs dömping és verseny egyre erősebb érvényesülésében kell keresnünk. Ezek a jelenségek oda vezettek, hogy a folyóiratoknak, azokon belül is a nemzetközi minősítéssel rendelkezőknek mind nagyobb szerep jutott, ám nem csupán a tudományos kommunikációban, hanem a kutatók és az intézmények tudományos minősítésében is. Fontos szempontként jegyezzük meg, hogy szaklapok rangsorának direktívaként használatos presztízsnövekedése nem csupán a tudósok és az intézmények rangsorában játszik döntő szerepet, hanem az egyén karrierjében és az ezzel szorosan összefüggő egzisztenciális boldogulásában, valamint a nemzetközi ismertség, a kutatási programok …
Tovább a műhöz
A konferencia célja a tudományos publikálás nyílt tudományhoz (open science) kapcsolódó új trendjeinek, hazai és nemzetközi jó gyakorlatainak megismertetése, valamint az egyetemi oktatók és kutatók publikálási tevékenységének és mért teljesítményének hatékonyabb támogatását célzó lehetőségek bemutatása. Az egyetemi rangsorok, a folyóirat-szerkesztőségek fejlesztési lehetőségei és a tudományos kibocsátás nemzetközi láthatósága, valamint a nyílt hozzáférésű (open access) publikálás, a kutatási adatkezelés és a közösségi tudomány (citizen science) témakörei egyaránt helyet kapnak előadások, illetve kerekasztal-beszélgetések formájában. Az Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont kutatástámogatási szolgáltatásai is bemutatásra kerülnek, melyek révén a Könyvtár a tudományos információszolgáltatás és adatmenedzsment terén tudja támogatni a PTE kutatóinak nemzetközi sikerességét.
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 3