Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 5
Összes találat megjelenítve : 5
Találatok
Ebből a füzetből átfogó képet nyer az olvasó a közkönyvtár működéséről, működtetésének tudnivalóiról. Ezen belül olyan munkafolyamatok bemutatásával is találkozni fog, amelyekkel külön füzetek is foglalkoznak a sorozatban (pl. állományvédelem, gyűjteményszervezés, olvasószolgálat stb.). Mégsem beszélhetünk tartalmi átfedésekről, miután a fenti tárgykörök füzetei más-más aspektusból közelítenek a témához, s nagyobb mélységben, részletesebben tárgyalják az ide tartozó ismereteket. Fehér Miklós munkája az iskolarendszeren kívüli könyvtári szakképzés minden létező és leendő formájához jól felhasználható, de különösen ajánlott a kistelepülések tiszteletdíjas könyvtári alkalmazottai számára. (...) Az úgynevezett „könyvtári törvény", pontos hivatkozással az 1997. évi CXL. törvény - a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről -biztosítja a keretet a könyvtári rendszer működése számára. „Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők." Kimondja: A törvény célja: „Mindenki számára biztosítani a könyvtárhasználat jogát" (1. § c), Az e törvényben meghatározott jogok érvényesítése során tilos bármilyen hátrányos …
Tovább a műhöz
Vannak az életben hasznos tárgyak. A könyvtárost talán éppen a könyv kíséri végig egész életútján. Ez a kiadvány bennünket, könyvtárosokat, könyvtárostanárokat szólít meg. Akik a település, az iskola falai között - néha magányosan, néha úgy érezve, hogy nemes szándékaink önmagunkba hullanak vissza - tevékenykedünk.
A könyv mindig titok is egyben. A benne foglalt szavak, gondolatok titkát az olvasás fedi fel. De titka egy szakmának, hivatásnak is van. A kiadvánnyal mindenekelőtt a gyakorló könyvtárosok, könyvtárostanárok szakmai tájékozódását és mindennapi munkáját kivárjuk segíteni a szakma titkaiba való beavatással. Eligazítást szeretnénk nyújtani hivatásunk gyakorta adódó vitás kérdéseiben, az aktuális feladatok megoldásában. Az írások a szűkebben vett praxison túl tágasabban is foglalkoznak a települési és az iskolai könyvtárak jogszabályi hátterével, fenntartásával, gazdálkodásával, fejlesztési kérdéseivel, az olvasószolgálattal, a könyvtári rendszerhez és az alkalmazott pedagógiához fűződő számos kapcsolódási ponttal, elméleti-gyakorlati kérdésekkel. Elő kívánjuk mozdítani a kollégák széles kapcsolatépítő lehetőségeinek helyi felismerését, tárgyalóképességük erősítését, a hiteles válaszok, a vitában egyezséget segítő érvek megfogalmazását. A szerzők olyan szakemberek, akik innovatív gyakorlatukkal, elméleti munkásságukkal …
Tovább a műhöz
Ez az összefoglaló információs intézmények és könyvtárak vezetésével foglalkozó munkatársak számára készült. Célja, hogy segítséget nyújtson és emelje szakmánk menedzselési intelligenciáját. A szakirodalom és a szerző saját tapasztalatai alapján összefoglaljuk a vezetési ciklussal kapcsolatos legfontosabb ismeretanyagot. Minden nagyobb logikai egységnél utalunk a továbblépéshez alkalmazható szakirodalomra és mindennapi feladataink megoldásához felhasználható tapasztalatokra. Megszokott a társadalomtudományok esetében, hogy egy kérdéskörnek több értelmezési lehetősége, egy feladatnak többféle érvényes megoldása lehet. Ezért a munkához szükséges együttműködési készséget és öntevékenységet feltételezzük az olvasóról, mert nem lehet célunk, hogy egyetlen könyvben összesűrítve „kezébe adjuk” a menedzselés minden problémáját megoldó bibliát. Meggyőződésünk szerint súlyos módszertani hiba lenne azt hinni, hogy ilyen, minden témakörre kiterjedő munka egyáltalán közreadható. Óhatatlanul olyan leegyszerűsítésekkel és általánosságokkal kellene kiegyeznünk, melyekkel veszélyeztetnénk a vállalkozás sikerét. Mindemellett célunk az általános vezetési-menedzselési ismeretek adaptálása a könyvtári és információs környezetbe. Az egyes kérdések tárgyalásakor ki fogunk térni arra is, hogy a vezetési ismeretek egy része lexikálisán megtanulható. A másik …
Tovább a műhöz
Menedzsment
- Mikulás Gábor
- 1999
Kutatások és tapasztalatok azt mutatják, hogy Magyarországon a rendszerváltozás óta a könyvtári és az információs szakmában is egyre nagyobb figyelem fordul a menedzsment felé. Ez együtt jár a menedzsmentismeretek iránti kereslet növekedésével. Barátommal, Mark Deckerssel együtt így gondolkodtunk, amikor 1991-ben a hollandiai Deventerben egy-egy korsó sör mellett elhatároztuk, hogy együtt írunk szakdolgozatot a könyvtári menedzsmentről. Elhatározásunkat tett követte, és projektünket, amelyet a TEMPUS is támogatott, 1992-ben a legjobb szakdolgozatnak járó IJselland-díjjal jutalmazták. Ezen opuszra épült az 1995-ben, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ kiadásában megjelent könyvünk a Bevezetés a könyvtári menedzsmentbe, amely a maga nemében egyedülálló volt a piacon. A mű tankönyvvé vált nem egy könyvtárosképző intézményben, és számos gyakorló könyvtáros kezébe is elkerült. A kiadás óta sok víz lefolyt a Dunán, ugyanúgy mint az IJssel folyón, amely holland barátom városa, Deventer mellett önti el gyakran a környező településeket. Az elmúlt három évben a könyvet sikerült magyar és idegen nyelvű források, illetve hazai és külföldi könyvtárakban szerzett tapasztalatok alapján javítanom, átdolgoznom és jelentősen kibővítenem, olyannyira, hogy az már egy másik címet is kiérdemelt: Menedzsment az információs és könyvtári …
Tovább a műhöz
Stratégiai tervezés
- 1994
A Könyvtári és Informatikai Kamara képviselőtestülete az 1994. esztendő elején úgy határozott, hogy azt az újfajta szemléletet, azokat az elemzéseket, módszereket, melyeket a könyvtári marketing és menedzsment jelent, minél szélesebb körben - az angolul nem tudó -gyakorló könyvtárosokkal is meg kell ismertetni. Ezért szerveztünk 1994. október 10-14. között Lakitelken e témában szemináriumot, melyet Maurice B. Line neves brit könyvtári és informatikai szakember vezetett Sheila Corrall-lal, a birminghami Aston Egyetem könyvtárának igazgatónőjével. A programot - a könyvtárosokat leginkább érdeklő területek problémáiból - ők állították össze. így a Kamara minden tagja számára meghirdetett szeminárium tematikájának egy részét végül is a résztvevők alakították ki. A két előadó megkapta a harmincnégy hallgató kérdéseit, a megoldandó problémákat és minden könyvtárról egy-egy önportrét is. Ezt kiegészítette a hazai ágas-bogas könyvtári helyzet ismertetése. Az összeállított tematika leglényegesebb jellemzője a flexibilitás lett. A kitűzött cél teljesítése mellett az egy-egy témakör kapcsán a helyszínen felmerült gondokra is megkapták a lehetséges, alternatív válaszokat a hallgatók. Az előadók kiindulópontja az volt, hogy a menedzsment nem csupán a könyvtári irányítást jelenti, hanem a könyvtári munka minden fázisát is át kell, hogy hassa. Ezért ennek a fajta …
Tovább a műhöz