Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
Iszen jó, jó, elismerem én, hogy Klió asszonyság igen szorgalmas urinő s plajbásszal a kezében örökké készen áll a világesemények feljegyzésére. Azt is tudom azonban, hogy néha — egészen váratlanul — kitörik a ceruzája hegye s ilyenkor az egymást követő történések megjelölésében hézag támad, amelyre azt mondják a historikusok, hogy: itt pedig nem történt semmi vagy ha igen, hát nem volt érdemes a megörökítésre. Pedig ki tudja? Itt vannak, teszem azt, a magyar állam megalakulása óta lefolyt osztály harcok: Dózsa György és elvtársai épületes hajbakapásai az uralkodó nemességgel; Mátyás királlyá választása idején a köznemesség összeröffenése az oligarcha föurak gőgös táborával s az a harc, amelyet az „istenadta nép" nevében Széchenyi vivott meg a maradi Pató Pálok vétót kiáltó seregével. Ezek, elismerem, eléggé korszakos események, de, kérem, hol van feljegyezve a legnevezetesebb osztály-harc, a rettenes, a szörnyű, az igazi, amely kerek egy esztendeig tartott? Sehol. Ez a hely fehér oldal a történelemben és pedig azért, mert a Klió ceruzájának a hegye éppen akkor tört el, mikor ezek az események lejátszódtak. Ennek folytán a legnevezetesebb osztály-harc megörökitése nélkül pottyant le a feledés mélységes örvényébe. És ha már lepottyant, kit vádoljak meg érte? Kliót? A ceruzát? Vagy a ceruzagyárost? Nem, nem, egyiket sem. A felelősség …
Tovább a műhöz
Kincs István (1867–1942) neve napjainkra kissé a háttérbe szorult, pedig munkássága jelentős értéket képvisel a magyar irodalom népies-nemzeti hagyományait ápoló irányzatában. A Magyar ég alatt című, 1927-ben megjelent második kiadású kötete 17 elbeszélést és rajzot tartalmaz, melyek a dualizmus kori és századfordulós magyar vidék világát idézik meg érzékenyen, humorral és nosztalgiával. A kötet darabjai különféle emberi sorsokat, élethelyzeteket, társadalmi rétegeket és morális kérdéseket jelenítenek meg, a szerző biztos arányérzékkel váltogatja a tragikumot, a derűt és a tanító szándékot. Már a nyitó írás, a Kuruczlakodalom labanczmuzsikával is érzékelteti a történelmi múlt iránti nosztalgiát és a nemzeti identitás fontosságát, amit a kötet több más írása is visszhangoz. A Kölcsönkért akasztófa vagy Aki halottaiból föltámadott című elbeszélések groteszkbe hajló, néha már-már abszurd fordulataikkal mutatják be a vidéki ember életének különös, mégis ismerős valóságát. Kincs érzékenyen rajzolja meg az egykori paraszti és kisvárosi élet szereplőit: a Régi cselédek és mai cselédek című írások például generációs különbségeken keresztül mutatják be a társadalmi változások hatásait. Az Egy házasságközvetítő ironikus hangneme vagy a Fordított szerepek című rövid történet szelíd humorral világít rá az emberi kapcsolatok …
Tovább a műhöz