Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Sztanó László Taljánok, olaszok, digók című könyve olyan gazdagsággal tárja elénk az olaszokkal kapcsolatos ítéletek és előítéletek tárházát, hogy az ember szinte észrevétlenül vizsgálja fölül minden elfogultságát és veti el belőle mindazt, amiről kiderül, hogy nem állja ki a tudományos módszer próbáját. Napjainkban még mindig a pozitív vagy negatív nemzeti előítélet, illetve annak hátterében az egyes társadalmi és etnikai csoportokról kialakult sztereotípiák határozzák meg a különböző nemzetek történelmi önképét. A kötet nagy erénye, hogy a sztereotípiák évszázadokra visszanyúló, folyton-folyvást átalakuló és szerves rendszert alkotó világában kalandozva valójában az etnikai konfliktusok előítéletes szerkezetét tudatosítja. A szerző az európai kultúrtörténet évszázadaiban tett kalandozásai során rengeteg érdekes részletre világít rá, így például az olaszokról és a magyarokról alkotott sztereotípiák fel-feltűnő hasonlóságaira; a XVII. századi francia közvéleményben élő „olasz” sztereotípia és a majdani antijudaista és antiszemita előítéletek kísérteties hasonlóságaira; vagy a nemzeti nagyság mítoszának térhódítására a fasiszta korszak nacionalista propagandájában. A nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő italianisztikai monográfiát szellemes és humorral teli anyagának köszönhetően kifejezetten könnyed stílus jellemzi. …
Tovább a műhöz
A MTA PAB Neveléstörténeti Munkabizottságának jelen kötetével egy régi álom megvalósulását tartja jelen pillanatban csak virtuálisan kezében a kedves Olvasó, hiszen ezzel indul útjára az a sorozat, amely a Dél-Dunántúlon élő kutatók, valamint a hozzájuk kötődő, de az ország más területein működő, nevelés- és művelődéstörténettel foglalkozó oktatók, kutatók, doktorhallgatók írásait tartalmazza. Sorozatunk ezért is viseli a Neveléstörténet – Művelődéstörténet címet, hiszen a két terület szorosan összekapcsolódik, nem választható el élesen egymástól, valamint ezáltal egy-egy terület tágabb megismerését nyújthatja az Olvasók számára. Jelen kötet tematikai sokszínűsége is ezt mutatja számunkra, hiszen találhatunk gyógypedagógiához kapcsolódó helytörténeti kutatást, betekinthetünk Pósa Lajos Erzsébet királynéhoz kapcsolódó írásaiba, valamint felfedezhetjük az orvosképzésben, a bőrgyógyászati oktatásnál használt mulázsok történetét is. Olvashatunk a magyar „nőkép” értelmezéséről, majd egy sajtótörténeti kutatást, de megismerhetjük a pártideológia hatását az óvónők életében és az egyetemi oktatók művészeti tevékenységét a debreceni egyetemen, valamint szó esik az iparoktatás múltjáról is. A kötetnek ezen jellegét szeretnénk a jövőben is megtartani, hogy bemutathassuk az érdeklődők számára azt a sokoldalú kutatói munkát, …
Tovább a műhöz
A gyerek fogalmának változásait vizsgálta magyar művészek festményein, szobrain, fotóin, videóin és a gyerekkorhoz kötődő, jellegzetes tárgyakon keresztül a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Gyerek/Kor/Kép című kiállítása. A magyar képzőművészet rendkívül gazdag szebbnél szebb gyerekábrázolásokban, mégis utoljára 1940-ben nyílt olyan tárlat, amely a gyerekkor hazai ábrázolásait mutatta be. Révész Emese és Molnárné Aczél Eszter kurátorok kifejtették: a BTM tárlata négy évszázad több mint 200 művén keresztül, tematikus bontásban vizsgálja a gyerekkor témáját. Mint hangsúlyozták: nem művészet-, de nem is gyermektörténeti kiállítást állítottak össze kurátortársaikkal, Rum Attilával és Tészabó Júliával. Minden terem egy-egy témakört jár körül egymás mellé helyezve, ütköztetve, társítva különböző korok nézőpontjait. A 11 hazai köz- és magángyűjtemény műtárgyait felvonultató tárlat nyitódarabja Kőnig Frigyes kisfiával készített önarcképe. Ezzel a kiállítás az apaság egyfajta rehabilitációjára is törekszik a művészettörténetében igen kevéssé reprezentált tematika bemutatásával - mondták el a kurátorok. Az anya-gyermek kapcsolat a Madonna-ábrázolásokon keresztül már a korai századoktól az egyik legerősebb vizuális toposz volt, a BTM termeiben 18. századi, biedermeier és 20. századi munkák jelenítik meg az anyák és a társadalom …
Tovább a műhöz
Inkvizíció (nyomozás) a neve az eretneknyomozó egyházi bírósági intézményeknek. Az inkvizíció fokozatosan alakult ki azáltal, hogy az egyház az államhatalommal együtt lépett fel (az állam korábbi10 eretnekellenes joggyakorlatát elismerve egyre precízebben dolgozta ki az eretnekekkel szemben folytatott bírósági eljárás módozatait). Az egyház legfőbb vezetősége III. Sándor pápa (1159-1181) személyében csak jóval később szánta rá magát hasonló szigorral1 lépni fel az egyház ellenségei ellen. A veronai zsinat határozata nyomán 1184-ben létrejött a püspöki inkvizíció intézménye (a püspök vagy az általa kinevezett inkvizítor - vizsgálóbíró - kutatta fel az eretneket). Aki téves felfogását semmiképpen sem volt hajlandó megváltoztatni, azt az egyházi bíróság mint eretneket kiközösítette az egyházból és - további eljárás véget - átadta a világi hatalomnak (a büntetést az állami - városi - világi hatóság hajtotta végre). Nagy jelentősége volt az inkvizíció történetében az 1215-ös (XII. egyetemes) IV. lateráni zsinatnak, amely - Hl. Ince pápa (1198-1216) egy korábbi rendelkezése alapján1 - a régi római felségsértéssel azonosította az eretnekséget. II. Frigyes14 császár (1215-1250) elfogadta, hogy az eretnekség a felségsértéssel azonos és 1224-ben birodalmi törvényben elrendelte, hogy az eretnekeket tűzhalállal kell büntetni.15 Az albigensek16 ellen viselt …
Tovább a műhöz
A pécsi püspöki könyvtárat 1774-ben alapította és tette nyilvánossá Klimo György püspök. A könyvgyűjtemény Magyarország első nagy nyilvános könyvtára volt. Az alapító püspök célja, hogy újraalapítsa a pécsi egyetemet, nem valósult meg, azonban létrehozott egy olyan tudományos könyvtárat, amelyben a vallástudomány mellett a jog-, orvos-, bölcsészet- és természettudomány korábbi és korabeli szakirodalma és kéziratos forrásai is helyet kaptak. Klimo püspök álma az egyetemi könyvtárrá válásról csak 1923-ban az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözésével vált valóra, mikor Zichy Gyula püspök örökös használatra átengedte a könyvtárat az egyetem hallgatói és tanárai számára. A 2014-es évforduló kapcsán a Pécsi Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, valamint a Pécsi Egyházmegye közös programsorozattal ünnepelte a könyvtár 240 éves fennállásának jubileumát. A hajdani püspöki bibliotéka Arany- és Szepesy-termében egy 26 vitrines, enteriőr kiállítás került megrendezésre, „Itt van, György főpap a Te könyvtárad (…) mindenki számára nyitva áll.” Ritkaságok és kuriózumok a 240 éve alapított Klimo Könyvtárból címmel. A rendkívül színes tárlat átadására 2014. május 22-én került sor a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtörténeti Munkabizottságának Pécsre kihelyezett, tavaszi ülésének keretében. A kiállításban a könyvtár ritkán látott …
Tovább a műhöz
BAS ungarische Original des hier in deutscher Bearbeitung vorliegenden Werkes1 wurde seitens der heimischen Fachkreise mit ungeteilter Anerkennung begrüßt und durch die Ungarische Akademie der Wissenschaften preisgekrönt. Mit vollem Rechte, da es eines der bedeutendsten kulturpolitischen Werke der letzten Jahre ist, worin ein für die ungarische Kultur höchst bedeutsames Zeitalter auf Grund bahnbrechender archivalischer Forschungen in streng wissenschaftlichem Geiste aufgearbeitet ist. Aus diesem Grunde wird das Werk nicht bloß für die heimischen Forscher und Kulturpolitiker eine schier unerschöpfliche Fundgrube abgeben, sondern es dürfte auch dem Westen einen ebenso verläßlichen wie tiefen Einblick in die nimmer ruhenden Kämpfe bieten, die dieses vom Schicksal auch letzthin so schwer heimgesuchte Volk im Herzen Europas um den Bestand und die Fortentwicklung seiner Kultur auszufechten hatte. Diese Erkenntnis, mitsamt der zwischen beiden Völkern, Deutschen und Ungarn, seit Jahrhunderten herrschenden engen Kulturgemeinschaft, waren maßgebend für das vorliegende Unternehmen: das hervorragende Werk auch dem berufenen deutschen Leserkreise zugänglich zu machen. Ohne den Wert und die Vollständigkeit des Originals zu schmälern und das Verständnis zu beeinträchtigen, haben wir räumlichen Rücksichten halber solche Kürzungen vorgenommen, die mit diesen Anforderungen vereinbar sind und dem Bedürfnis des ausländischen Fachmannes volle Rechnung tragen. Hierbei …
Tovább a műhöz
In 2017, the University of Pécs celebrated the 650th anniversary of the foundation of the medieval university. The government of Hungary has helped our university, through a privileged tender, to be able to remember this jubilee worthy. With the support of the ‘University of Pécs 650 Jubilee’ tender, we organized an international conference on 12–13 October 2017 at the impressive location of the Granary Visitor Information Centre of the Bishopric of Pécs. 21 Central and Eastern European experts from Austria, the Czech Republic, Poland, Romania, Switzerland, Slovakia, and many Hungarian university history researchers have presented their research results from the Middle Ages to the present day. This volume contains the lectures that were given there. The written material of the lectures will be published as Volume 16 of the ‘Publications of the
University Library of Pécs’ series at the end of 2017, in which 12 German and 7 English studies were given. The University Library of Pécs and Centre for Learning – as the program owners of the conference and the book volume, in close cooperation with the University of Pécs Faculty of Humanities Institute of History Department of Medieval and Early Modern History and the University of Pécs Archives – organized a successful international conference presenting the latest scientific achievements of Hungarian and European higher education history research.
This volume, which the readers hold in their hand, contains a …
Tovább a műhöz
„Lehet, hogy ezen tárgyak nem érdekesek, de tanulságosak; lehet,
hogy ezen kor nem gazdag dicsőségben, de gazdag erényekben és
bölcsességben. Tán választhattam volna fényesebb időszakot
Magyarország történetéből, hol rajzolásaim gyöngeségét a színek
ragyogása pótolta volna; ámde egy nemzetet nem a szerencse,
hanem a balsors jellemez; s az alakok, melyek itt felmerülnek, bár
nem félistenek, de egész emberek.” Jókai Mór jellemezte így a
magyar kora újkort a Török világ Magyarországon című regényének bevezetésében, és szavai sok szempontból a mai napig is érvényesek.
A török hódoltság kora, a három részre szakadt ország időszaka - és még sokféleképpen nevezhetnénk történelmünknek a mohácsi csatával (1526) kezdődő periódusát. Ennek a sokat vitatott, számtalan szempontból vizsgált, hol elfelejtett, majd a hétköznapi közbeszédben is minden bajok kezdetének tartott korszaknak - amit mai történetírásunk leegyszerűsítve kora újkornak nevez - az értékelését a 19. század történetírói már megkezdték. Az
általuk kialakított kép olyannyira szuggesztív, hogy hatása alól a jelen történészei sem vonhatják ki magukat. Azóta is az ő álláspontjuk szerint tekintjük a magyar kora újkort a „magyar romlás” évszázadainak és egyben a legvitézebb kornak. Mintha Jókai szavai köszönnének vissza: megtépázott dicsőség, de példamutató hősiesség jellemzi ezt az …
Tovább a műhöz
Útitársak
- 2023
Különleges könyvet tart kezében az olvasó. Az Útitársak című tanulmánykötet tisztelgés Kéri Katalin neveléstörténész munkássága előtt. Kéri Katalin egyetemi tanár, az MTA doktora, 38 évvel ezelőtt kezdte el egyetemi tanulmányait Pécsett és 33 éven keresztül oktatott és kutatott a Pécsi Tudományegyetemen. Ezen idő alatt a neveléstudomány hazai és nemzetközi szinten is kiemelkedő személyiségévé vált. 2004-től a Nevelés- és Művelődéstörténeti Tanszék vezetője, 2012-től a PTE BTK „Oktatás és Társadalom” Doktori Iskolájának törzstagja és vezetője. Hat önálló könyv, számos szerkesztett könyv, több, mint száz tanulmány és egyéb publikáció jelzi kiváló kutatói tevékenységét. Számos hazai és nemzetközi folyóirat és tudományos szervezet tagja, koordinátora. A nem nyugati kultúrák neveléstörténetével, a pedagógusetikával, a muszlim neveléstörténettel és a női művelődés újkori magyarországi történetével kapcsolatos kutatásai kiemelkedőek. Nem véletlen, hogy egy ilyen kitűnő szakember számos állásajánlatot és meghívást kap más egyetemektől. Bár rövidebb ideig a Salamancai Egyetemen és a Rouen-i Egyetemen volt vendégprofesszor, és a Selye János Egyetemen is oktat, végül a Soproni Egyetem meghívását fogadta el, ahol jelenleg a Neveléstudományi és Pszichológiai Intézet professzora. Pécsi tanítványai és kollégái úgy döntöttek, hogy Kéri …
Tovább a műhöz
E kötet tanulmányait a köré a kérdés köré kívántam csoportosítani, hogy a feminista történettudományban miféle módokon vetődött fel egyrészt a nők és férfiak, másrészt a nők és nők közötti különbségek súlyos problémája. A feminizmus egész hosszú története folyamán e különbségek ellentmondásos következményeivel küszködik. A feministák egyfelől tagadják azt az elképzelést, hogy a "nők" egyetlen, közös biológiai tulajdonságokon alapuló csoportot alkotnak. Az anatómia - érvelnek - nem jelent sorsszerű elrendeltetést; az elmének, a léleknek, a polgárnak nincs neme. Ráadásul a nők közötti hatalmas történeti és kulturális különbségek lehetetlenné teszik, hogy homogén csoportként kezeljük őket. Másfelől azonban (nemzeti és nemzetközi) politikai mozgalmakat indítottak (a szavazójogért, a tanuláshoz és a munkához való jogért, a reprodukciós jogokért) arra hivatkozva, hogy a nőket összeköti valami - nem csupán a kirekesztettség közös tapasztalatai határozzák meg őket, hanem a hasonló társadalmi és lélektani "feminin" tulajdonságok is. Célom e könyvben nem az volt, hogy megkíséreljem feloldani a feloldhatatlan ellentmondásokat, hisz, ahogy már kifejtettem, épp ezek alkotják a feminizmus lényegét. Inkább a különbség problematikájának összetett jellegét akartam szemléltetni, láttatni, hogy milyen történeti formákat öltött, megmutatni, hogy a …
Tovább a műhöz
Városanyák
- Árvai Tünde
- 2016
Up to the present, there have not been published any scientific works which focused on the representatives of the female sex in Pécs. However, the statistics connected to the blog titled Following the Steps of Forgotten Women in Pécs... and to the Facebook site titled Women's History in Pécs have clearly indicated that there exists a certain kind of public, a relatively large group of people, who are curious about the different sources and who intend to gain more information about this subject-matter. These two fundamental reasons lead to the birth of this present book. As a result of this factor, the primary aim of this work is to draw the attention of the public opinion to the significance of these women, who have been forgotten unrighteously, and to place them back to the historical memory of the city. The chapters of the book cover the period between the 1860s and the Second World War. However, the interpretation of these years represent a certain kind of disproportionateness, due to the fact that the distribution of the source material proves to be unequal i.e. the majority of the sources reflect the lives of the female members of the upper-class and that of the middle layer of the society. Within the thematic chapters, it is also rather variable whether they contain more pieces of information either for the dualistic era or for the decades between the First and the Second World War. From the historiographical overview, which is at the very beginning of …
Tovább a műhöz
Ez a kis kötetkénk török testvéreinkről szól s egy általános kép melleit az OZMÁN törökök történetét mutatja meg nekünk rövid leírásban. Ma szokássá lett, hogy a török név alatt az ozmánságot értsük. Hogy ez nagy hiba, arra elég annyit felemlítenünk, hogy az ozmánokon kívül még egy egész sereg török nép él, akiknek száma jóval meghaladja az ozmánokét. Hogy a török név a közfelfogásban az ozmánokra szorítkozott, annak oka az, hogy az utolsó pár száz esztendőben a török fajta népek közül ők voltak azok, akik a történelemben való szereplésükkel folyton érintkezésben állottak a nyugattal s ennek sorsára sokszor döntő tényezőként folytak be. Hogy azután ez a befolyás eleinte a félelem, azután a felülkerekedett győzelem irigy és gyűlölködő hangját hozta, arról a mai ember az ő végtelen elfogultságával s egyoldalú nevelésével igazán nem tehet. Hiszen ma is, majdnem hetenként találkozunk, még magyar lapjainkban is, olyan cikekkel, mondatokkal, ahol pogány törökről, ázsiai elmaradottságról stb. van szó. Hogy azután az ellenségek mit irnak, arról talán ne is beszéljünk, hiszen azok a nagy müveit nyugat bálvá-nyozásában egyenesen ázsiai fertőnek neveznek minden törököt, minden turánit. Hogy a külföldi, az idegen így beszél, azt tán érteni lehet, de hogy az itthoniak miért teszik, annak okát talán mégis jó volna egy picit megszellőztetni, mert …
Tovább a műhöz