Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 8
Összes találat megjelenítve : 8
Találatok
A munkaerőpiaccal mindannyian szoros kapcsolatban állunk, akár munkaadóként, akár munkavállalóként, vagy éppen munkát keresve. A piacgazdaságban ez a munkavégzés, a jövedelem-szerzés és társadalmi-szociális kapcsolatok természetes színtere. Épp ezért feltétlen szükséges, sőt mindenkinek saját elemi érdeke - bármelyik oldalon is áll hogy ismerje ezt a közeget, annak sajátosságait, működési mechanizmusát, szabályozó rendszereit. Az európai uniós csatlakozás küszöbén mindez kiegészül még egy sajátos dimenzióval: nem elég a hazai viszonyokat ismerni és érteni, ezt ki kell terjeszteni az Európai Unióra is. Egyrészt azért, mert az új.Iehetőségeket kínál egy hatalmas kontinentális munkaerőpiacot teremtve, másrészt azért, mert mindezzel új követelmények is párosulnak, és egy másfajta, a szociális és gazdasági értékrend egységére törekvő szemléletmód kialakítása lesz szükséges. A „SZOCIÁLIS EURÓPA” És a MAGYAR MUNKAERŐPIAC három kötete ezzel a mindannyiunkat közvetlen is érintő munkaerőpiaccal foglalkozik, a munkaerőpiaci mechanizmusokat, azok európai modelljeit és hazai gyakorlatát mutatja be. Közvetlen célja az, hogy megismertesse az Olvasót az EU és Magyarország munkaerőpiacával, közvetve pedig - ezen keresztül - nyíltan vállalt feladatának tekinti a szociális szemléletmód megérlelését, kialakítását is, A MUNKAERŐPIAC JELLEMZŐI ÉS A „SZOCIÁLIS …
Tovább a műhöz
Az egyetemes és magyar szociálpolitika-történet több kötetre tervezett anyagának első kötetét tartja kezében az olvasó. Ama kutatásaim eredményét ajánlom a szociálpolitikus, szociális munkás hallgatók számára megszerzendő ismeretként, amelyet kandidátusi disszertációmban foglaltam össze, következésképpen a forráshelyek pontos hivatkozása ebben található. A szociálpolitika egyetemes történetének kezdeteit a hazai szakirodalom általában a társadalom és állam fejlődésének meghatározott fokához, nevezetesen az 1601. évi angliai szegénv-törvénvhez, az iparosodáshoz és az urbanizációhoz, a gyári törvényekhez, majd a társadalombiztosítás megjelenéséhez köti. Közvetlen előzményként szokták említeni a középkor idevágó intézményeit mint amilyenek a középkori városok és betegápoló rendek ispotályai, a céhek egyesületeinek segélykasszái stb. Az ókori társadalmakat illetően pedig gyakran hangzik az a sommás megállapítás, hogy ezekből a társadalmakból a szociális gondoskodás eszméje hiányzik. Kétségtelen, hogy/az ókori un. állami beavatkozások elsődlegesen a társadalom működőképességét voltak hivatva megőrizni, s nem annyira az individuum boldogulását mint inkább a munkaképes közösség reprodukciójának biztosítását célozták.^ Az ókortudomány azonban e témában is szinte áttekinthetetlen mennyiségű ismeretanyagot tárt fel, amelynek alapján felrajzolható …
Tovább a műhöz
A közgazdasági tudás kútja mélységes, a közgazdaságtudomány által vizsgált területek tárháza pedig nagyon széles és színes. Elméleti irányai és gyakorlati alkalmazásai már önmagukban is olyan jelentős spektrumokat fognak át, amelyeknek csak vaskos könyvek szolgálhatnak megfelelő keretéül.
Aki a közgazdaságtan komplex jelenségbirodalmába próbálja bevezetni az érdeklődő olvasót, annak a hatalmas fa és az apró fejsze ellentmondásának
érzésével kell belevágnia ebbe az izgalmas vállalkozásba. A közgazdaságtudományba bevezetni kívánó - és általában meglehetősen szűk
terjedelmi korlátok közé szorított - könyvek ezért sokszor igen eltérő irányokból és logikával közelítik meg a közgazdasági tudás óriás fájának tartalmát és
alapvető jellemzőit. A vizsgált témakörök tárgyalásmódjai és az egyes témák súlyai tehát elsősorban attól függnek, hogy a szerzők nézőpontjai mit tesznek
láthatóvá, vagyis hogy a tudományos megismerés „reflektorfényét' hová és mire irányítják. Annak eldöntésében, hogy e könyv milyen irányokba fókuszálva kívánja megalapozni a közgazdaságtudományi képzésben részt vevő hallgatók ismereteit, a képzési követelményrendszer, az oktatási tapasztalatok és az individuális kutatói szemléletmód egyaránt útmutatóul szolgáltak. Ugyanakkor, mint bármely tudományba bevezetést célzó írás, ez a könyv is az adott tudomány …
Tovább a műhöz
Hogy tanulmányomból adódnak-e értelmes kérdések más szaktudományok számára, ezt nem tudom. Az azonban biztos, hogy munkámnak vannak hiányosságai, hiszen nem vagyok szakembere az utolsó 100 év gazdaságtörténetének, eszmetörténetének, politika-történetének, amely tudományokra mind szükségem lett volna. Épp ezért hálásan köszönöm azon történészek - elsősorban Hanák Péter, Lackó Miklós, Litván György - türelmét és figyelmét, akik elolvasták, bírálták és sok szempontból javították, kiegészítették e munkát. A megmaradt hiányosságokért persze csak magam vagyok felelős. (...) Amikor a Kiadó először megkeresett, hogy a „Bocskorost” újra kiadnák, megrémültem. Közel 15 év telt el azóta, hogy a könyvet megírtam. Ez nagy idő, s közben egy rendszerváltás is végbement. Amikor a könyvet újra kézbe vettem, hogy az új kiadás mellett vagy ellene döntsék, néhány kérdést fel kellett tennem magamnak. Az egyik kérdés a kutatás minőségére vonatkozott: megállják-e a helyüket akkori (sok helyről származó, becsült, számított) adataim, hitelesen tükrözik-e a valóságot a múltra vonatkozó akkor elért dokumentumok? A jó száz évet felölelő statisztikai információk, amelyekről akkor is tudtam, hogy legföljebb tendenciákat mutathatnak be, azt hiszem, ma is megállják helyüket. Nem tudok későbbi, ezen becsléseket felülbíráló, helyesbítő munkákról. Ami a …
Tovább a műhöz
Az 1990-es években beinduló hazai felsőfokú szociális képzések - érthető módon - a kor kívánalmainak megfelelő szociálpolitikai rendszer kiépítésén gondolkodva az „akkori jelen" állapotok kutatását helyezték előtérbe, s csak részterületeit érintették az európai és a magyar szociálpolitika történetének. Az azóta eltelt évtizedek újabb kutatási eredményekkel bővítették ezt az amúgy több ezer éves történetet, legfeljebb eredeti dokumentumok alapján összeállított szöveggyűjtemények születtek, de összefoglaló, rendszerező munka nem született, így reményeim szerint a mostani hiánypótló a szakmában. Természetesen most is csak mozaikokat tudunk összeilleszteni. Erre utal a jelenlegi tankönyv-kísérlet már a címében is, hiszen csak töredékek - a szerző reményei szerint azonban jelentős, és az adott korra legjellemzőbb mozzanatok - kiemelésére nyílik mód. A szerző jelen munkájában részben saját kutatási eredményeit foglalja össze, részben a hazai szakirodalom tárházából merít. A szociálpolitika, mint társadalmi gyakorlat, mint a gyengébbek segítésének egyetemes parancsaként számon tartott emberi magatartás kezdetei az ókori állammá szerveződött alakulatokig nyúlnak vissza. A szociálpolitika, mint tudomány, pedig csupán a XIX. század második felében jelenik meg. A szerző elsődlegesen a szociálpolitika intézményrendszerét kíséri figyelemmel kronologikus rendben …
Tovább a műhöz
Mi is az a napjainkban oly sokat hangoztatott szociálpolitika, mi köze van a joghoz, pláne a szociális asszisztensépzéshez?
Erre próbál feleletet adni e jegyzet, hiszen a jogi asszisztensek számára is elengedhetetlenül szükséges a minden társadalomban létező, és a jövőben sem kiküszöbölhető „szociális kérdés” kezelésére adott válaszok ismerete. E professzió munkaterületein ugyanis lépten-nyomon szembe kerülhetnek a társadalmi egyenlőtlenségek következményeiként előálló olyan egyéni életutakkal, amelyek megértésével és átérzésével a látszólag adminisztratív teendőknek nemcsak kiemelkedő szakmai, hanem lélekkel történő ellátása is lehetővé válik. | A szociálpolitika lényegét, értelmét egyetlen fogalommal meghatározni nem lehet, mert történelmi koronként változik, határai
nem merevek, hol szűkebbek, hol tágabbak. E határok megvonásában szerepük van az adott korban uralkodó politikai erőknek: mit
ismernek el és miért a kor szociálpolitikai szükségletének; de magának a társadalomnak is: mely szükségleteket képes szociálpolitikai szükségletként kiharcolni magának? A szociálpolitikának tehát van történeti meghatározottsága. A szociálpolitika történetének kutatói abban egyetértenek, hogy a szociálpolitika egyrészt társadalmi gyakorlat, másrészt tudományág. A szociálpolitika, mint társadalmi gyakorlat egyidős az állammá szerveződött társadalmak …
Tovább a műhöz
A Szociálpolitikáról alapfokon című tankönyv a szociális gondozó és ápoló szakképzés számára készült, de ajánlható mindenkinek, aki a szociálpolitika iránt érdeklődik. Magától értetődő kérdésként merül fel, miért is van szükség szociálpolitikai ismeretekre? Első és legfontosabb válasz: azért, hogy megértsük mindazon változásokat, történéseket, amelyek társadalmunkban zajlanak, hatással vannak mindennapi életünkre, érintenek bennünket - mint állampolgárokat és mint szociális területen dolgozókat. További cél a szociálpolitikai ismeretek elsajátításánál, hogy mindazok, akik szociális területen dolgoznak, képesek legyenek a konkrét helyzetekben felismerni a megjelenő probléma társadalmi összefüggéseit,
elhelyezni jövőbeni munkahelyüket a szociális szolgáltatások rendszerében, illetve a gyakorlatban alkalmazni tudják ezeket az ismereteket. | Ebben a fejezetben azokkal az alapfogalmakkal foglalkozunk, amelyek segítenek a körülöttünk lévő világ változásainak megértésében, illetve amelyek a szociálpolitika tantárgy értelmezéséhez is nélkülözhetetlenek. Ehhez a munkához a szociológia által használt fogalmakat, meghatározásokat és magyarázatokat hívjuk segítségül. A tudományos és köznapi beszédben talán az egyik legtöbbet használt szó a társadalom kifejezés. Ritkán gondoljuk végig a szó valódi jelentését annak ellenére, hogy halljuk a televízióból …
Tovább a műhöz
Az ember élete szinte elképzelhetetlen társadalmon kívül. Minden korban voltak olyan gondolkodók, akik a társadalom működésének szabályszerűségeit vizsgálták, hogy ezáltal képet kapjanak az emberi együttélést befolyásoló, irányító hatásokról, változásokról. A különböző korok tudósai más és más nézőpontból vizsgálták koruk és a megelőző korok társadalmait. Ezek a vizsgálódások azonban a filozófiai és a történelemtudomány fogalmi keretei között történtek.
A felvilágosodás koráig a politikai állam és a civil társadalom nem vált el egymástól. A társadalom mint önálló entitás fogalmilag nem volt megragadható az emberiség számára. Hosszú időn keresztül csupán a társadalom egy kiválasztott rétege vehetett csak részt a politikai életben, az „általános akarat”, „közakarat” formálásában. Ez a réteg alapvetően a születési előjogokkal rendelkezők (nemesek) csoportja volt. A gazdasági változásoknak köszönhetően (új termelési módok, technológiák alkalmazása) azonban kialakult és megerősödött a polgárság rétege amely egyre nagyobb gazdasági
befolyásra tett szert. Ezáltal egy olyan helyzet állt elő, hogy a polgárság a gazdaságban már befolyást nyert, ugyanakkor a politikai döntéshozatalban még nem. Ennek következtében a gazdaság és a politika szétvált egymástól. Ez a szétválás eredményezte a politikai állam és a civil társadalom …
Tovább a műhöz