Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
T. E. Lawrence, ismertebb nevén „Arábiai Lawrence”, az első világháború egyik legendás alakja volt, aki katonaként, diplomataként és íróként is maradandót alkotott. A bölcsesség hét pillére című műve nem csupán háborús memoár, hanem egy rendkívül személyes hangvételű, filozofikus elbeszélés a Közel-Kelet sorsdöntő éveiről és a saját belső küzdelmeiről.
A könyv Lawrence szerepét tárja fel az arab felkelés során (1916–1918), amikor brit tisztként kulcsszerepet játszott a török uralom elleni arab lázadás megszervezésében és irányításában. A mű ugyanakkor túlmutat a katonai események puszta krónikáján: Lawrence mélyen elmerül az arab világ kultúrájában, politikai összefüggéseiben és saját erkölcsi dilemmáiban is.
A könyv magyar fordítása Schöpflin Aladár nevéhez fűződik, aki kiváló nyelvi érzékkel és irodalmi stílusban tolmácsolja Lawrence árnyalt és sokszor költői nyelvezetét. A kötet értékét tovább emelik Eric Kennington eredeti illusztrációi, amelyek plasztikusan jelenítik meg a szereplőket és a korabeli közel-keleti tájakat. Maurer Alfréd térképei segítik a történelmi és földrajzi tájékozódást, így a könyv nemcsak olvasmányként, de dokumentumként is értékes.
A Bölcsesség hét pillére egyszerre háborús memoár, politikai tanulmány és irodalmi alkotás. Lawrence írása a hűség, becsület, árulás és identitás kérdéseit …
Tovább a műhöz
T. E. Lawrence, ismertebb nevén „Arábiai Lawrence”, az első világháború egyik legendás alakja volt, aki katonaként, diplomataként és íróként is maradandót alkotott. A bölcsesség hét pillére című műve nem csupán háborús memoár, hanem egy rendkívül személyes hangvételű, filozofikus elbeszélés a Közel-Kelet sorsdöntő éveiről és a saját belső küzdelmeiről.
A könyv Lawrence szerepét tárja fel az arab felkelés során (1916–1918), amikor brit tisztként kulcsszerepet játszott a török uralom elleni arab lázadás megszervezésében és irányításában. A mű ugyanakkor túlmutat a katonai események puszta krónikáján: Lawrence mélyen elmerül az arab világ kultúrájában, politikai összefüggéseiben és saját erkölcsi dilemmáiban is.
A könyv magyar fordítása Schöpflin Aladár nevéhez fűződik, aki kiváló nyelvi érzékkel és irodalmi stílusban tolmácsolja Lawrence árnyalt és sokszor költői nyelvezetét. A kötet értékét tovább emelik Eric Kennington eredeti illusztrációi, amelyek plasztikusan jelenítik meg a szereplőket és a korabeli közel-keleti tájakat. Maurer Alfréd térképei segítik a történelmi és földrajzi tájékozódást, így a könyv nemcsak olvasmányként, de dokumentumként is értékes.
A Bölcsesség hét pillére egyszerre háborús memoár, politikai tanulmány és irodalmi alkotás. Lawrence írása a hűség, becsület, árulás és identitás kérdéseit …
Tovább a műhöz
Ez a kis kötetkénk török testvéreinkről szól s egy általános kép melleit az OZMÁN törökök történetét mutatja meg nekünk rövid leírásban. Ma szokássá lett, hogy a török név alatt az ozmánságot értsük. Hogy ez nagy hiba, arra elég annyit felemlítenünk, hogy az ozmánokon kívül még egy egész sereg török nép él, akiknek száma jóval meghaladja az ozmánokét. Hogy a török név a közfelfogásban az ozmánokra szorítkozott, annak oka az, hogy az utolsó pár száz esztendőben a török fajta népek közül ők voltak azok, akik a történelemben való szereplésükkel folyton érintkezésben állottak a nyugattal s ennek sorsára sokszor döntő tényezőként folytak be. Hogy azután ez a befolyás eleinte a félelem, azután a felülkerekedett győzelem irigy és gyűlölködő hangját hozta, arról a mai ember az ő végtelen elfogultságával s egyoldalú nevelésével igazán nem tehet. Hiszen ma is, majdnem hetenként találkozunk, még magyar lapjainkban is, olyan cikekkel, mondatokkal, ahol pogány törökről, ázsiai elmaradottságról stb. van szó. Hogy azután az ellenségek mit irnak, arról talán ne is beszéljünk, hiszen azok a nagy müveit nyugat bálvá-nyozásában egyenesen ázsiai fertőnek neveznek minden törököt, minden turánit. Hogy a külföldi, az idegen így beszél, azt tán érteni lehet, de hogy az itthoniak miért teszik, annak okát talán mégis jó volna egy picit megszellőztetni, mert …
Tovább a műhöz