Keresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
85 éve Pécsett
- 2009
Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hazai és Külföldi Vendégeink! Tisztelt Kolléganők! Tisztelt Kollégák! Köszöntőm Önöket ünnepi tudományos ülésünkön, amelyre abból az alkalomból kerül sor, hogy a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara 85 évvel ezelőtt, 1923 októberében nyitotta meg első pécsi tanévét. A 85 esztendő, azaz tulajdonképpen a trianoni határok közé szorult Magyarország 85 éve, történeti léptékben igen rövid időszak. Igen rövid Pécsnek, az egykori Sopianae városának majd kétezer éves történetéhez, de az első európai egyetemek lassan-lassan nyolcszáz éves működéséhez képest is. Első hazai egyetemünk, a pécsi stúdium generale immár több, mint 640 éve alapíttatott a XIV. század második felének egyik legjelentősebb magyarországi városában Orbán pápa 1367. szeptember 1. napi Viterbói bullájával. Az egyetemtörténeti kutatások az alapítással kapcsolatban majd évtizedes, körülményes „modus procedendi"-re utalnak, amelynek során bizonyságot kellett tenni az alapítói szándék komolyságáról, az egyetemet befogadó város alkalmasságáról, a folyamatos működést lehetővé tévő javadalmak biztosításáról. A pécsi egyetemnek nem adatott meg a nyugat-európai egyetemek szerencsés sorsa: a XVI. századtól mintegy háromszáz esztendőre nyoma vész a helyi felsőfokú oktatásnak, és a középkori egyetem alapítása és működése körülményeinek …
Tovább a műhöz
Az 1989. évi rendszerváltás komoly kihívást jelentett a jogi oktatás számára. A szovjet típusú berendezkedés előbb deklaratív, majd tényleges felszámolása együtt járt az új szerkezetű társadalom gazdasági életének jelentős átalakulásával, mely a jogalkotást egy évtizedek óta ismeretlen területre vezette. Az Országgyűlés és a minisztériumok törvény- és jogszabálydömpinggel igyekeztek útját állni a hirtelen szabályozatlanul maradt területeken felmerülő problémáknak, illetve kielégíteni a társadalmi viszonyok legkülönbözőbb területein felvetődő szabályozási szükségleteket. A jogi oktatástól pedig szinte azon nyomban elvárták, hogy a legfrissebb joganyagot oktassa, s a joghallgatókat a zűrzavaros helyzetben helyt állni tudó jogászokká képezze. A magyar múltból származó és az akkori jelen szükségleteiből született joganyag azonnali elméleti megalapozása és gyakorlati oktatása szinte teljesíthetetlen feladat elé állították a jogi karok oktatóit. A megnyíló nyugat viharos gyorsasággal terjedő információgazdagsága, az ismeretlen, de mindinkább alapkövetelménnyé formálódó jogok és jogágak iránti érdeklődés egyre nőtt az országban, a politikai szféra és a jogász szakma pedig a korábbi struktúra miatt hiányzó elméleti szakemberek szinte azonnali kibocsátását követelte. Sorra fogalmazódtak meg a környezetvédelmi jog, informatikai jog, a médiajog, a …
Tovább a műhöz
A Pécsi Egyházmegye 2009. augusztus 23-án ünnepelte alapításának millenniumát. Az ezer esztendő alatt a püspökség mindig kiemelkedő szerepet vállalt az oktatás különböző szintjeinek fejlesztésében. Koppenbachi Vilmos püspök kezdeményezésére, valamint I. Nagy Lajos király beleegyezésével Pécsett kezdte meg működését 1367. szeptember i-jén Magyarország első egyeteme. Bár működése megszakadt és a török hódoltság idején esély sem volt az újraalapításra, a hagyomány és a gyökerek mélyen megmaradtak. A pécsi egyházmegye soha sem adta fel terveit, hogy betetőzze a felsőoktatást városában. A18. század derekától kezdődően a város és Klimo György püspök újra éleszthette egyetemalapítási szándékát, ám a kezdeményezések eredmény nélkül maradtak. 1785-ben Pécs városa ugyan befogadta falai közé az 1774-ben alapított győri királyi akadémiát, amit azután hosszas huzavona után végül, 1802-ben, tanulói kihágásokkal, és a tanárok igaz hitének hiányával megindokolva visszahelyeztek eredeti helyére. Báró Szepesy Ignác püspök 1828-ban a pécsi egyházmegye élére kerülve ismét felkarolta a felsőoktatás ügyét. A tudományok szeretetétől vezérelve, jövedelmét felajánlva, az universitas alapjainak ismételt megteremtését óhajtotta. Engedélyt csak egy kétkarú, nyilvános bölcsészeti és jogi főiskola felállítására kapott, amely végül 1833. október i-jén …
Tovább a műhöz