Magyar
EnglishKeresés
Találatok
The present volume is a component of a series which, when completed, will constitute a comprehensive survey of the many aspects of
East Central European society. The books in the series deal with the peoples whose homelands lie between the Germans to the west, the Russians to the east and the Mediterranean and Adriatic seas to the south. They constitute a particular civilization, one that is at once an integral part of Europe, yet substantially different from the West. The area is characterized by a rich variety in language, religion, and government. The study of this complex area demands a multidisciplinary approach and, accordingly, our contributors to the series represent several academic disciplines. They have been drawn from the universities and other scholarly institutions in the United States and Western Europe, as well as East Central Europe. The author of this collection of essays is professor of history at the Norwegian University of Science and Technology, Trondheim, Norway. | In the research work of more than a decade underlying the essays included in the present book, I received financial and moral support from the following institutions: the Department of Economic History, Uppsala University; the Swedish Collegium for Advanced Study in the Social Sciences; the Ian Wallander Foundation for Social-Scientific Research (Svenska Handelsbanken); The Tercentenary Foundation of the Swedish Riksbank; the Swedish Council for Research in the Humanities and Social …
Tovább a műhöz
A válság elméleti vonatkozásai című multidiszciplináris konferenciára 2022. április 21-én került sor a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Huszonhat előadó vett részt a Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék szervezésében megvalósuló rendezvényen, köztük tanszéki és kari munkatársak, tanszékünkhöz kötődő hallgatók és más egyetemek kutatói. Kötetünk nem tartalmazza valamennyi elhangzott előadás írott változatát, csupán válogatást közlünk a konferencia anyagából, továbbá megjelentetünk néhány olyan írást is, amelyeknek a szerzői ugyan nem voltak jelen a konferencián, de a válság valamelyik aspektusát kutatják. Az első részben filozófiai, jogelméleti és politológiai válságértelmezéseket találhat az olvasó. A második rész a forradalom és háború okozta válságokat tárgyalja, egy történeti tanulmány után a most zajló orosz-ukrán háború nemzetközi jogi elemzése következik. A harmadik részben a klímaválsággal kapcsolatos kérdésekre és a különféle egészségügyi válsághelyzetekre - köztük a koronavírus járványra - reflektáló írásokat közlünk. Nem csak diszciplinárisan és a vizsgált témákat tekintve sokszínű e kötet, de abból a szempontból is, hogy különböző korosztályokhoz tartozó kutatók munkáit tartalmazza. Elismert tudósok mellett lehetőséget adtunk doktori, illetve graduális képzésben részt vevő hallgatók …
Tovább a műhöz
„Az Egyesült Államok története" című kétkötetes könyvet a Szovjetunió Tudományos Akadémiája mellett működő Történettudományi Intézetnek az amerikai országok történelmével foglalkozó szektora rendezte sajtó alá. Az első kötet az Egyesült Államok történetét a felfedezésektől és a gyarmati időszaktól az első imperialista világháború végéig világítja meg. A második kötet az Egyesült Államok történetét a kapitalizmus általános válságának időszakában tárgyalja, vagyis az első világháború végétől r959-ig terjedő időt öleli fel. Mindkét kötetben külön fejezetek foglalkoznak az Egyesült Államok irodalmának, művészetének és történettudományának fejlődésével a megfelelő időszakokban. Ez a kiadvány tehát a szovjet történetírásban először igyekszik röviden kifejteni az Egyesült Államok politikai és társadalomtörténetét az állam megalakulásától kezdve egészen a XX. század ötvenes éveinek végéig. Meg kell itt jegyeznünk, hogy a könyv az Egyesült Államok történetének nem minden kérdését világítja meg egyforma részletességgel. Ennek oka főként az a tény, hogy a szovjet történetírás az amerikai történelemnek még számos problémáját nem dolgozta fel kutató módszerekkel. A könyv megírásakor a szerzői munkaközösség igyekezett figyelembe venni a történettudománynak az USA történetére vonatkozó eddigi irodalmát, s felhasználta az …
Tovább a műhöz
David Hume már életében számos alkalommal, több változatban és többféle címmel megjelent (vö. a Szövegváltozatok bevezetése), kortársai körében a legnépszerűbbek közé számító írásai, az Esszék első kritikai kiadását az 1777-es kiadás alapján T. H. Green és T. H. Grose készítette el 1874-ben. Ezt követi és korrigálja a jelen fordítás alapjául szolgáló Essays Moral, Political, and Literary (szerk.: Eugene F. Miller, javított kiadás, Indianapolis, Liberty Classics, 1987), melynek szerkesztési elveire részben támaszkodtunk, máshol azonban eltértünk azoktól. Lábjegyzetként - betűkkel jelölve - kizárólag Hume saját hivatkozásai szerepelnek; ahol van mértékadó hazai kiadás, ott [ ]-ben kiegészítve modern könyvészeti adatokkal és az idegen nyelvű idézetek magyar megfelelőjével. Minden, akár az Esszék főszövegére, akár Hume jegyzeteire vonatkozó további magyarázat a kötet végén elhelyezett, számozott értelmező jegyzetekben található. Élete során Hume folyamatosan átdolgozta azt. Az ebből következő variációkra a szövegben * figyelmeztet, s oldalszám szerint kereshetők vissza a Szövegváltozatok című részben. (...) Nehéz dolog, hogy az ember hosszasan beszéljen saját magáról anélkül, hogy a hiúság bűnébe esne, ezért hát rövid leszek. Bizonyos fokig az is hiúságnak tekinthető persze, hogy egyáltalán meg akarom Írni az életem, mivel azonban azt csaknem …
Tovább a műhöz
David Hume már életében számos alkalommal, több változatban és többféle címmel megjelent (vö. a „Szövegváltozatok” bevezetésével), kortársai körében a legnépszerűbbek közé számító írásai, az Esszék első kritikai kiadását az 1777-es kiadás alapján T. H. Green és T. H. Grose készítette el 1874-ben. Ezt követi és korrigálja a jelen fordítás alapjául szolgáló Essays Moral, Political and Literary (szerk.: Eugene F. Miller. Javított kiadás, Indianapolis, Liberty Classics, 1987), melynek szerkesztési elveire részben támaszkodtunk, máshol azonban eltértünk azoktól. Hume tipográfiai megoldásai közül követtük azt, hogy bizonyos hangsúlyos szavakat - többnyire, de nem kizárólag tulajdonneveket - csupa nagy ill. dőlt betűvel közöl, de elvetettük azt, hogy a „Visszavont és kiadatlan tanulmányok” közül az első háromban túlnyomórészt „németesen”, azaz nagy kezdőbetűvel írja a főneveket. Lábjegyzetként, néhány terminológiai megjegyzésen kívül, betűkkel jelölve kizárólag Hume saját hivatkozásai szerepelnek, [ ]-ben kiegészítve az idegen nyelvű idézetek magyar megfelelőjével, szükség esetén a forrás pontosabb megjelölésével, ill. ahol van mértékadó hazai kiadás, ott annak adataival. Minden, akár az Esszék főszövegére, akár Hume jegyzeteire vonatkozó további magyarázat a kötet végén elhelyezett, számozott jegyzetekben található. Élete során Hume …
Tovább a műhöz
Kötetünk a PTE ÁJK-n oktatott Filozófia tárgy hallgatói számára készült. A filozófiát nem könnyű „jegyzetesíteni", mert fennáll a veszélye annak, hogy a terjedelmi korlátok miatt túlságosan leegyszerűsítődnek a komplex gondolatmenetek. Arra törekedtünk könyvünk írásakor, hogy érthetőek legyenek a bemutatott elméletek, de azok lényege se vesszen el: majd olvasóink eldöntik, teljesítettük-e ezt a célkitűzést. A korábbi, Andrássy György által írt, illetve szerkesztett Filozófia és jogászi etika című jegyzet a jogászi etikai kérdéseket tárgyalja bővebben, a filozófiai rész főként szemelvényeket tartalmaz. Mivel tárgyunk neve 2019-től már nem Filozófia és Jogászi etika, hanem Filozófia, így az említett könyv jogászi etikai fejezetei nem képezik a kötelező tananyag részét. Az Andrássy-jegyzet ugyanakkor továbbra is haszonnal forgatható: szemelvényei jól kiegészítik kötetünket, illetve a jogászi etika tárgyköréhez kapcsolódó elemzéseit is érdemes figyelembe venni a vonatkozó választható kurzuson. Nem kívántunk egy általános filozófiai bevezetőt írni, kimaradtak fontos filozófiai diszciplínák (mint a logika vagy az esztétika), és a tárgyalt területeket sem teljeskörűen mutattuk be. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán az utóbbi három évtizedben kialakult filozófia-tematikát vettük alapul, némileg megújítottuk azt, és olyan témákat …
Tovább a műhöz
Fesz van
- Bartus László
- 1999
Ez a könyv egy rendszerről szól. A szereplők a rendszer áldozatai. Amikor megszégyenülve látjuk őket, nem abba pillantunk bele, milyenek ők valójában. Nem az a szándékunk, hogy gyengeségükben leplezzük le őket. Megnyilvánulásaik a mechanizmus működését tárják fel. Enélkül nem érthetjük meg annak lényegét. Megalázottságukban azt látjuk, hogyan lehet meggyalázni az Ember fiát. A szerző egy volt közülük. Ezek az emberek a barátai voltak. (...) A biztonsági szolgálaton azon az estén különös nyugtalanság látszott. Nem az a szokásos, szorongással teli bizonytalanság, amellyel általában a vezető lelkész érkezését várták. Érezni lehetett, hogy a nehezén már túl vannak: Németh Sándor megérkezett. Erre utalt az is, hogy bárki szabadon használhatta a bejáratot. A fegyveres biztonsági szolgálat csak a pásztor szobája felé vezető utat tisztította meg a gyülekezet tagjaitól. Erre azért volt szükség, nehogy olyan ember akadjon Németh Sándor útjába, akit látni sem bír. Nehogy emiatt lemenjen róla a kenet. Bizonyos emberek látványa elemi indulatokat váltott ki belőle. Ez önmagában bizonyította, hogy rossz szellem (démon) lakozik azokban az emberekben. A biztonsági szolgálat nem kockáztathatta, hogy miattuk ne áradjon ki a Szentlélek. Szamóca biztonsági emberein látszott: ezúttal nem vonták felelősségre őket, és komoly feladatot kaptak. Érezhető fölénnyel tekintettek mindenkire …
Tovább a műhöz
A Kis Akadémia legfontosabb célkitűzése, hogy tagjainak nagyértékű közvéleménye világszemléletét különböző tudományszakok művelőitől szerezze, akik kutatásaik eredményét rövid, népszerű alakban adják át annak a grémiumnak, amely az első kézből kapott anyagot tanítványai, hallgatósága, baráti köre révén beépíti az ország szellemi arisztokráciájának értéktermelő munkájába. Ezért fontos, hogy a Kis Akadémia ne csak a természettudományok örök igazságait és a szellemtudományok kincses házát ismerje, de aktuális közgazdasági, alkotmányiogi, kül- és belpolitikai kérdésekkel is foglalkozzék. Nem minden kérdés való ide, hiszen a napi politika sikamlós lejtője nem a mi terrénumunk, viszont nem zárkózhatunk el a nemzet-családot érdeklő nagy problémák elől. “Utóbbiak közé tartozik a birtokpolitika is, amelytől ma hangos egész Magyarország. Hivatott és elhivatlan foglalkozik vele, több-kevesebb hozzáértéssel, a maga elgondolása, vágya, sokszor egyéni érvényesülésének reménye szerint. 31 következő fejtegetés csak a probléma histórikumát, lehetőségeit, korlátait, kritikai nézőpontjait vázolja fel. Csupán a modern agrárpolitika kistükre, amelyben ki-ki megnézheti és ha szükségét érzi, megigazíthatja a maga elgondolását, mielőtt bárhol és bármikor véleményével a nyilvánosság előtt megjelennék. A Kis Akadémia súlyát az jelenti, de az is biztosítja …
Tovább a műhöz
Az 1990-es években beinduló hazai felsőfokú szociális képzések - érthető módon - a kor kívánalmainak megfelelő szociálpolitikai rendszer kiépítésén gondolkodva az „akkori jelen" állapotok kutatását helyezték előtérbe, s csak részterületeit érintették az európai és a magyar szociálpolitika történetének. Az azóta eltelt évtizedek újabb kutatási eredményekkel bővítették ezt az amúgy több ezer éves történetet, legfeljebb eredeti dokumentumok alapján összeállított szöveggyűjtemények születtek, de összefoglaló, rendszerező munka nem született, így reményeim szerint a mostani hiánypótló a szakmában. Természetesen most is csak mozaikokat tudunk összeilleszteni. Erre utal a jelenlegi tankönyv-kísérlet már a címében is, hiszen csak töredékek - a szerző reményei szerint azonban jelentős, és az adott korra legjellemzőbb mozzanatok - kiemelésére nyílik mód. A szerző jelen munkájában részben saját kutatási eredményeit foglalja össze, részben a hazai szakirodalom tárházából merít. A szociálpolitika, mint társadalmi gyakorlat, mint a gyengébbek segítésének egyetemes parancsaként számon tartott emberi magatartás kezdetei az ókori állammá szerveződött alakulatokig nyúlnak vissza. A szociálpolitika, mint tudomány, pedig csupán a XIX. század második felében jelenik meg. A szerző elsődlegesen a szociálpolitika intézményrendszerét kíséri figyelemmel kronologikus rendben …
Tovább a műhöz
Hűvös van. A ködös novemberi félhomályt a telihold fénye tölti be, a fák ágait narancssárgára festik az utcai lámpák. A ház előtt állok, ahol régen laktunk. Csak egy pillanatra torpantam meg, ha már erre jöttem, és nem is kifejezetten kötődnek hozzád az emlékeim erről a helyről, mégis... Az még egy másik világ volt. Egy sokkal szebb. Az idők, amikor még minden rendben volt - így szoktam emlegetni magamban, meg néha kimondva is. Minden vasárnap találkoztunk. Ültünk az asztalnál, egymással szemben, ettük a Nagyi leveseit. Szerettél mesélni olyankor, élvezted a rád vetülő reflektorfényt, és meg kell hagyni, jól is állt. Már eggyel kevesebb tányér kerül az asztalra. Elkapom a tekintetem gyerekkorom ablakáról, zsebre dugott kézzel sétálok tovább a novemberi estében, az út közepén. Erre úgyis ritkán jár bárki. Nyugodt környék. Idilli, mint az itt töltött évek. Ott lóg a nyakamban a nyakláncod, az az ikonikus, amit mindig hord-tál, az érdekes indiánszimbólummal. Rajtad volt, mikor Zámbó Jimmy-t kornyikáltunk fejhangon, egymást túlkiabálva a Nagyiéknál, akkor is, mikor a havas domboldalon leszáguldva nagy reccsenéssel mondta fel a szánkó alattunk a szolgálatot, és akkor is, mikor a térdedről ugráltam a vízbe a Pollack Strandon. Úsztunk, napoztunk a padon, a büfé alatt. Most egy fa áll ott, tibeti cseresznye. Különleges, kilógott a sorból már a faiskolában is, lázadó, egyedi …
Tovább a műhöz
Képes Pesti Hírlap (1927-1939)
- 1927-1939
A Légrády Testvérek Pesti Hirlapja hangsúlyozottan nemzeti hanghordozású lap volt, de a húszas évek közepén, Rákosi Jenő visszatértével tulajdonképpen a régi Budapesti Hirlap túlfűtött nemzetiességének örököse is lett. Légrádyék Trianon után a területi revízió programjának fórumaként helyezték el önmagukat, aminek ugyan kellő hangsúlyt adott Rákosi publicisztikája, de halála után, a harmincas években is a Légrády Testvérek adta ki a Revíziós Liga olasz, francia, angol és német nyelvű havilapjait. Egyébként is az egyik legterebélyesebb kiadványbokrot hozták létre a Pesti Hirlap körül: külön vidéki kiadásával kísérleteztek (1921-1924), kiadták a Képes Újságot (1915-1921), Az Érdekes Újságot (1913-1925), aztán folytatásaként a Képes Pesti Hirlapot (1927-1939), melléklapként A Pesti Hirlap Vasárnapját (1923-1937) és folytatását, a Képes Vasárnapot (1937-1944), valamint a hetenként megjelenő A Pesti Hirlap Regénytárát (1923-1924). Mindezeken túl pedig előfizetőinek ingyen vagy jutányos áron biztosította (1928-as hirdetése szerint) a Pesti Hirlap Könyvek 52 kötetét, A Pesti Hirlap Díszkönyvtára 12 kötetét, A Műveltség Útja hat kötetét és évenként A Pesti Hirlap Nagy Naptárát. A Pesti Hirlap főszerkesztője 1919. őszi újraindulása után Légrády Ottó lett, felelős szerkesztője Lenkey Gusztáv maradt; főmunkatársként tért visssza a laphoz Hoitsy Pál, a …
Tovább a műhöz
A Légrády Testvérek Pesti Hirlapja hangsúlyozottan nemzeti hanghordozású lap volt, de a húszas évek közepén, Rákosi Jenő visszatértével tulajdonképpen a régi Budapesti Hirlap túlfűtött nemzetiességének örököse is lett. Légrádyék Trianon után a területi revízió programjának fórumaként helyezték el önmagukat, aminek ugyan kellő hangsúlyt adott Rákosi publicisztikája, de halála után, a harmincas években is a Légrády Testvérek adta ki a Revíziós Liga olasz, francia, angol és német nyelvű havilapjait. Egyébként is az egyik legterebélyesebb kiadványbokrot hozták létre a Pesti Hirlap körül: külön vidéki kiadásával kísérleteztek (1921-1924), kiadták a Képes Újságot (1915-1921), Az Érdekes Újságot (1913-1925), aztán folytatásaként a Képes Pesti Hirlapot (1927-1939), melléklapként A Pesti Hirlap Vasárnapját (1923-1937) és folytatását, a Képes Vasárnapot (1937-1944), valamint a hetenként megjelenő A Pesti Hirlap Regénytárát (1923-1924). Mindezeken túl pedig előfizetőinek ingyen vagy jutányos áron biztosította (1928-as hirdetése szerint) a Pesti Hirlap Könyvek 52 kötetét, A Pesti Hirlap Díszkönyvtára 12 kötetét, A Műveltség Útja hat kötetét és évenként A Pesti Hirlap Nagy Naptárát. A Pesti Hirlap főszerkesztője 1919. őszi újraindulása után Légrády Ottó lett, felelős szerkesztője Lenkey Gusztáv maradt; főmunkatársként tért visssza a laphoz Hoitsy Pál, a …
Tovább a műhöz