Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
Az ágazati irányítás eszköze: a szakfelügyelet Egy-egy ágazat irányításának az alábbi kiemelt feladatai vannak: stratégiák, fejlesztési koncepciók készítése; a terület fejlesztését elősegítő jogszabályok készítése; a fejlesztendő területekhez források megszerzése; a fejlesztéseknek, a terület helyzetének folyamatos értékelése, azaz a szakfelügyelet végzése. A szakfelügyelet a rendszerváltáskor szűnt meg. A könyvtári területnek a rendszerváltáskor több megoldandó problémát kellett kezelnie: a megváltozott gazdasági, politikai, társadalmi, technológiai környezet újfajta igényeit; egy megváltozott ágazati irányítás teljes elbizonytalanodását, azaz a rendszerváltás hozta kérdéseket: mit és hogyan kell tenni; a könyvtári rendszert alkotó hálózatok közül több megszűnt; a minden hálózat esetében megszűnt hálózati központok hiányában nem működött a képzést, továbbképzést, szaktanácsadást támogató koordinációs tevékenység; az elbizonytalanodott fenntartók a könyvtárak fenntartását egyre kevésbé tartották fontosnak; megszűnt a szakfelügyelet. A szakfelügyelet értékelése ekkor - mint oly sok más területé is - meglehetősen ellentmondásos volt. Többen úgy tekintettek rá, mint a diktatórikus múlt egyik jellemzőjére. A helyzet azonban az volt, hogy a ’80-as évektől a szakfelügyelet már nem a hatalom szolgálatában állt, hanem a szakmát segítette a …
Tovább a műhöz
Csendőrség, városi és járási rendőrhatóságok, valamint vizsgálóbírák, királyi ügyészségek s általában a bűnügyekkel foglalkozó egyének részére” című, „Dr. Grósz János grázi cs. kr. államügyész munkája és egyéb források nyomán” alcímű kötetét. Ami már címében-alcímében (és tartalmában) is nagy hasonlóságot mutatott a „kriminalisztika atyjának” tekintett Hans Gross „Handbuch für Untersuchungsrichter als System der Kriminalistik” című 1893-as művével, ami az egyetemes kriminalisztika történetbe az első összefoglaló műként vonult be. Itt jegyezzük meg, hogy már mintegy hatvan évvel Gross műve előtt, pontosan 1838-ban Jagemann von Ludwig Hugo Franz „Handbuch der gerichtlichen Untersuchungskünde”
címmel jelentetett meg az akkori tudást összefoglaló müvet, azonban ez nem vált még olyan ismert és meghatározó alapművé, mint a grázi professzoré. A sort Soltész Imre-Kármán Elemér szerzőpáros folytatta 1911-ben Budapesten meg-
jelent „Útmutatás a bűnügyi nyomozás alkalmával követendő eljárásra nézve a M. Kir. Csendőrség számára” című kötetével. A II. világháború előtt8 a legnagyobb terjedelmű összefoglaló mű Ridegh Rajmond-Olchváry-Milvius Attila szerzőpáros tollából született „Bűnügyi Nyomozástan” címmel. Sajnálatos módon ennek csak I. kötete készült el 1936-ban, feltehetően a világégés miatt a II. rész megírása, illetve …
Tovább a műhöz
Olyan tankönyvet, kézikönyvet fog kezében az olvasó, amelynek az a célja, hogy segítséget nyújtson, a pedagógiai szakirodalom kritikus elemzéséhez, értő tanulmányozásához, a gyakorlati pedagógiai munka során adódó mérések, vizsgálóadások, elemzések elvégzéséhez, különböző szintű kutatásokban, innovációkban való részvételhez, kutatási pályázatok eredményes megírásához, önálló kutatási tevékenység tervezéséhez, elvégzéséhez, lebonyolításához, értékeléséhez, publikálásához. Azaz, hasznos segédeszköze kíván lenni pedagógusjelölteknek, gyakorló pedagógusoknak, szaktanácsadóknak, az oktatásügy irányítóinak, a kutatással hivatásszerűen foglalkozni kívánó szakembereknek. Mindezek érdekében a szerzők igyekeztek összefoglalni a nemzetközi és a hazai kutatásmetodikai irodalom főbb eredményeit, a kutatások tapasztalatait. Mindemellett tisztában vannak azzal, hogy nem törekedhettek teljességre. Ez további munkát igényel, melyhez örömmel várják az olvasók javaslatait. Az egyes fejezetek szerkesztésénél jóllehet tartalmuk eltérő jellege ezt nem mindig tette lehetővé - egységességre törekedtek. Minden fejezet a megvilágításra kerülő kérdések felsorolásával kezdődik, ezt a módszerre vonatkozó legfontosabb ismeretek kifejtése, a módszer alkalmazási lehetőségeinek a bemutatása követi. A fejezet tartalmának összefoglalását, a fontosabb fogalmak …
Tovább a műhöz