Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 4
Összes találat megjelenítve : 4
Találatok
Digitális és online lehetőségek, jó gyakorlatok a tanári munkában és a neveléstudományi kutatásokban
- 2021
Az összeállított anyag szerzői között gyakorló pedagógusok, pedagógusképzéssel foglalkozó oktatók, közgyűjteményi dolgozók és doktorhallgatók is vannak, emiatt a közreadott szövegek különösen sokszínűek, más-más nézőpontokat jelenítenek meg, így várhatóan sokak érdeklődésére számot tart ez a gyűjtemény. A fő cél az, hogy ez a mű minél több gyakorló, illetve hamarosan pályára lépő pedagógusnak nyújtson elméleti és módszertani segítséget, hogy segítse a tanár szakos diákok digitális kompetenciáinak a fejlesztését. Az itt megjelenített modulokat a tervek szerint egy olyan kiindulási alapnak tekintjük, amely nyomán a jövőben folyamatosan bővülhet majd a jó gyakorlatok és az elemzések köre, a PTE BTK Neveléstudományi Intézet, valamint az „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola tanárai, szakmai partnerei és hallgatói, illetve a PTE osztatlan tanár szakos diákjai közreműködésével.
Tovább a műhöz
Jövőnk néhány vonásában biztosak lehetünk: tudásközpontú társadalmak világának ígérkezik. A sokarcú iskolázás mellett a tudás alapú társadalom megkülönböztetett szellemi intézménye lesz a tudásgazdálkodó, ismeretgazdálkodó könyvtár. Negyven éve lassan, hogy napvilágot látott Sallai István és Sebestyén Géza A könyvtáros kézikönyve című szintézise. Könyvtárosnemzedékek nőttek fel rajta, s nemzedéknyi idő telt el megjelenése óta. Óriási változásokat tapasztaltunk ez idő alatt a társadalmi közlés természetében, a publikációk kezelésének eljárásaiban és technikáiban. Könyvtárainkban e változások átalakították a szellemi alkotások feldolgozásának módjait, és tették hozzáférhetővé az alkotások hasznosításának, közkinccsé tételének eddig nem is álmodott lehetőségeit, miközben megmaradt a könyvtárak - vagy az ismeretgazdálkodás egyéb nevekkel illethető intézményei - évezredek óta változatlan feladata: az információs források megnyitása az emberek előtt. Időszerűvé vált újabb összegzést készíteni. A könyvtártudomány mintegy kétszáz éve nevezi magát tudománynak. A folytonos útkeresésben a kezdetek után nyomban az elégedetlenség is hangot kapott. Nemcsak azért, mert a társadalomban változatos könyvtárfajták jelentek meg, és nehéz volt e sokszínűséget egységes keretbe foglalni. Hanem azért is, mert a könyvtártudomány egy kitapintható …
Tovább a műhöz
Kézikönyvünknek ez a második kötete viselhetné az ismeretszervezés alcímet is. Az első kötet a könyvtár- és információtudománynak arra az elterjedt álláspontjára helyezkedett, hogy feladata az eredeti szövegek, dokumentumok reprezentációinak létrehozása az eredetiben élő relációk átmentésével. Jelen kötet arra keresi a választ, hogyan kell az eredeti képviseletében megjelenő reprezentációt, helyettesítőt, szaknyelven szurrogátumot megalkotni oly módon, hogy az ne csak rámutató, vezérlő helyettesítő, hanem az eredeti információnak valódi képviselője, lényegének tömör megjelenítője legyen. Közben két folyamatot kellett érzékletessé tenni. Az első az, miképpen vált a pedánsan rendszerező könyvtártudomány néhány lépésben információtudomány-nyá. A másik folyamatot a tartalmi-tematikai feldolgozás állomásai mutatják. Ennek során az osztályozásban és indexelésben a századelő csak tematikai jelzésekkel élő, elnagyolóan csoportosító eljárásait olyan szintaktikai módszerek váltották fel, amelyek az eredeti szöveg fogalomrendszerére épülő indextételt hoznak létre az eredeti szöveg relációival - így közelítve meg az eredeti szöveg, dokumentum, szellemi alkotás egyediségét. Eközben válnak mind szorosabbá szakmánk kapcsolatai a szintén új alapelvekkel megújuló nyelvészettel. Szinte minden évtizednek megvolt ehhez a paradigmája, s ezek változásai …
Tovább a műhöz
A kézikönyv záró, ötödik kötetének feladata, hogy lekerekítse az előző kötetek tartalmát, egyúttal az is, hogy megkönnyítse a használatot: hozzá lehessen férni közvetlenül is az egyes gondolatokhoz, részekhez a teljes szöveg elolvasása nélkül. Egy kézikönyvet ugyanis nem folyamatosan szokás olvasni, mint egy regényt vagy monográfiát, hanem többnyire egy-egy szövegrészre van szükség. Különösen akkor, ha egy-egy téma több helyen is megjelenik. Ennek több oka van. Az első az, hogy a kézikönyv tartalma - hasonlóan bármely más szakmai szöveghez - nem írható le lineárisan, a témák között sokoldalúak a kapcsolatok, az egyes témák több környezetbe is beleillenek. A második az, hogy minden fejezetnek megvan a saját logikája, amelynek követését a szerzők nem szívesen törték volna meg utalásokkal kifejtés helyett. A harmadik ok a szerkesztők hibája: vagy nem adtak világos instrukciókat a szerzőknek, vagy túlságosan engedékenyek voltak a határidők szorításában a kéziratokkal szemben. Ezért a kézikönyvben előforduló ismétlésekért, átfedésekért most elnézést kérünk. Az ötödik kötet főleg adat-összeállításokból áll. Az egyik a normatív dokumentumokat összegzi, célja lenne e műfaj teljességéről képet nyújtani. Kitűnik azonban, hogy az információfeldolgozás technikája rohamosabban halad, mint amennyire normatív dokumentumokkal követhető - utaltunk erre már …
Tovább a műhöz