Keresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
A minőségi oktatás fogalmi keretei, jelentéstartalmai nagymértékben kitágultak és egyre összetettebbé váltak az utóbbi időben. Ugyanakkor az bizton állítható, hogy minőségi oktatás csak az elérni kívánt cél(ok) függvényében értelmezhető,
mely(ek) elérése feltételezi a hatékony, eredményes és méltányos oktatás meglétét. Vagyis azok az oktatási rendszerek lehetnek igazán sikeresek, ahol a hatékony és eredményes oktatás mindenkire kiterjed, ahol a családi-társadalmi státusz nem befolyásolja az egyes tanulók teljesítménye közötti különbségeket. Jelen kötet a minőségi oktatás kapcsán alapvetően az eredményességi és az esélyegyenlőségi szempontok együttes megjelenésére fókuszál, vagyis a vizsgálat tárgyát azok az alacsony státuszú iskolák jelentik, ahol az átlagosnál jóval magasabb arányban tanulnak olyan diákok, akik társadalmi-gazdasági (szocioökonómiai) szempontból kedvezőtlen helyzetben vannak. A könyv alapját képező kutatás kiindulópontja, hogy az iskola alapvető célja az alapkompetenciák megszerzését (is) garantáló minőségi oktatás biztosítása, mely során kulcsfeladatként jelenhet meg a tanulók eltérő háttérjellemzőiből (származás, szociális helyzet, veleszületett képességek stb.) adódó, sok esetben a továbbtanulási és munkaerőpiaci esélyekben, az objektív és szubjektív életfeltételekben egyaránt megjelenő különbségek mérséklése. Az …
Tovább a műhöz
Könyvünk egy sajátos gyakorlat és együttműködés eredményeként született. Egy neveléstörténeti és neveléselméleti beállítottságú szerző nevelésszociológia iránti érdeklődése és egy szociológiai beállítottságú szerző neveléselméleti érdeklődésének ötvözeteként egy problémakör különféle vetületeinek felvázolására vállalkozik. Könyvünk elsősorban a hallgatók tájékozódását kívánja szolgálni, akik neveléstörténeti bevezető stúdiumukat követően a gyermekkor, nevelés, iskola témakörében folytatják tanulmányaikat, melyeket azután a gyakorlatban, az iskolalátogatások, iskolamegfigyelések során mélyítenek tovább. Reményeink szerint azonban a pedagógus szakma számára is hasznos lehet ennek a különös együttműködésnek az eredménye, hiszen munkánk középpontjában a gyermek sajátos világa, családjához, nevelőihez, az iskolához és a társadalomhoz való viszonya áll. A kétféle megközelítés eredményeként reméljük, hogy a nevelői társadalom enciklopédikusabb igényű tagjai éppúgy haszonnal forgatják majd ezt a könyvet, mint azok, akiket az élő problémák történeti beágyazottsága, kulturális viszonyrendszere, társadalmi közege érdekel. Könyvünk semmiképp nem végleges és kiérlelt válaszokat, inkább gondolkodtató, továbbgondolásra serkentő problémafelvetéseket tartalmaz. A figyelmes olvasó maga is felismeri majd a két szerző tudatosan vállalt …
Tovább a műhöz