Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy a lehető legszélesebb olvasóközönséget bevezesse a szöveg és a diskurzus tudományába. Alapvonalaiban Robert-Alain de Beaugrande Text, Discourse, and Process (Szövegek, diskurzusok és folyamatok) című könyvén alapul (Norwood, New Jersey: Ablex; London: Longman, 1980), amely a jelen kötetnél kimerítőbb és szakszerűbb tárgyalása a témának. Megpróbáltuk egybefűzni a hagyományos mondaton túli nyelvészetet a szövegeknek az emberi együttműködés során történő előállításáról, befogadásáról és használatáról folyó tudományközi kutatások széles körével. Személyes beszélgetéseink számos olyan kutatóval, akinek a munkájából sűrűn idézünk, a legértékesebb segítségnek bizonyultak munkánk során. Brad Schultz és Zofia Solczak-Roberts átnézte a kéziratot. Peggy Drinkwater türelmesen tárgyalt velünk a könyv előállításának körülményeiről. Ok és mindazok, akiknek a gondolatai nyomot hagytak az itt közreadott szövegen, fogadják szívből jövő köszönetünket. (...) A Societas Linguistica Europaea 1976 nyarán rendezett kongresszusán megállapodtunk, hogy elkészítjük Dressler professzor nagy sikert aratott Einführung in die Textlinguistik (Bevezetés a szövegnyelvészetbe) (1972a) című művének átdolgozott angol fordítását. Az 1972 óta napvilágot látott új kutatási eredmények áttekintése és a kéziratba történő beillesztésének …
Tovább a műhöz
Minden információszolgáltató, ezen belül a könyvtáros hivatás központi feladata a tájékoztatás az emberiség által összegyűjtött és felhalmozott ismeretekről, tudásról. Munkáját dokumentumok, elsősorban - bár egyre inkább változó körülmények között - nyomtatott és elektronikus dokumentumok, szövegek alapján végzi. A szakma kialakította a saját eszköz- és módszerkészletét a tartalmi feltáráshoz, ezek mögött az eszközök és módszerek mögött évszázados tapasztalatok állnak. „A jövőkutatás már régóta jelzi, hogy az emberiségre információ- és tudás-sokk vár. Ez most elérte nemcsak a harmadik világbeli országokat, de az összes fejlett vagy közepesen fejlett országot is. Magyarországon ez
a krízis még nem üt eléggé, pedig a végtelennek látszó - egyébként alig szelektált - tudáskínálat már egyre ijesztőbb. Ha egy rendszeresen internetező szakembernek azt mondanánk, hogy két-három nyelven minden nap kutassa és olvassa legalább az utóbbi félévszázad új tudásait, minden bizonnyal meglehetősen megrémülne, és néhány hét után kedvét szegné az információkínálat, hiszen a kutatásnak sosem érhetne a végére. Számítások szerint az emberiség össztudása két-három évenként duplázódik."’ Az információ kiválasztásának, reprezentálásának és megkeresésének problémái, azaz a tartalom hatékony elemzésének és tömörítésének módszerei vezető …
Tovább a műhöz