Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 8
Összes találat megjelenítve : 8
Találatok
A Csoknya Tünde Éva és Jusztinger János szerkesztésében 2016-ban megjelent A római jog alapfogalmai című tudományos kézikönyv második, átdolgozott kiadását veheti kezébe a Tisztelt Olvasó. A pécsi jogi kar Római Jogi Tanszékének Publicationes Cathedrae luris Romani Quinqueecclesiensis című sorozata hatodik számaként megjelenő kötet az antik római jog alapintézményeinek rendszerezett áttekintése mellett továbbra is egyfajta iránytűként kíván szolgálni mind a ius Romanum tárgykörének kutatói, mind pedig napjaink gyakorló jogászai számára. Az új kiadás ennek érdekében már nem csupán az egyes fejezetekhez kapcsolt szakirodalmi jegyzékkel, hanem alfabetikus fogalommutatóval is segíti az érdeklődő olvasóközönséget. (...) A római jog alapfogalmai című tudományos kézikönyv második, átdolgozott kiadása a ius Romanum alapintézményeinek rendszerezett áttekintése mellett továbbra is egyfajta iránytűként kíván szolgálni mind az ókori római jog tárgykörének kutatói, mind pedig napjaink gyakorló jogászai számára. A praxisból kiinduló, absztrakt, elvont normák által csupán kevéssé korlátozott antik jogfejlesztési technika ugyanis a pragmatizmusáról és a konkrét jogviták feloldására fókuszáló tömör stílusáról közismert jogtudósjog olyan szilárd fogalmi bázisát alakította ki, amely méltán vált a modern magánjog dogmatikai rendszerének megalapozójává. Az új …
Tovább a műhöz
Alegría Bonis szerint a „családjog új fejezetet nyitott az európai integráció történetében. Ezen a területen rövid idő alatt napvilágot látott uniós jogalkotási aktusok megváltoztatták a családok nemzetközi magánjogi szabályozásának átfogó képét Európában. Az uniós polgárok családjoggal kapcsolatos érdekei egyértelműen tükröződnek abban, hogy az emberek többsége elvárja az Uniótól, hogy szerepet vállaljon a tagállamok közötti családjogi szabályozás megkönnyítésében.”'
Egy 2006-os Eurobarometer-felmérés szerint az uniós polgárok 60%-a várja el ezt azt Uniótól a házassági felbontására vonatkozó jog tekintetében, a gyermekek feletti szülői felügyeleti joggal kapcsolatos jogalkotás tekintetében ez az elvárás 67%-os. A fiatal generáció (15-24 év) uniós jogalkotással kapcsolatos elvárásai a családjog terén még ennél is magasabb értékeket mutatnak.A határon átnyúló családjogi ügyek tekintetében a legmegbízhatóbb adataink a házassági ügyekről vannak, ezek körében több kutatás, hatástanulmány is készült az utóbbi években. Az Európai Unióban közel 122 millió házasságot tartanak nyilván, ebből 16 millió tekinthető nemzetközinek. Nemzetközi párokról akkor be-
szélünk, ha a házaspárok állampolgársága eltérő, vagy különböző tagállamokban rendelkeznek szokásos tartózkodási hellyel, ill. olyan tagállamban élnek, melynek nem állampolgárai. …
Tovább a műhöz
Az új kézikönyv figyelemmel van arra, hogy a gyermekekkel, családokkal foglalkozó szakterület nem sorolható egy tudományág kizárólagos területére sem, interdiszciplináris, ágazatközi kérdésről van szó, amit jól fémjelez a könyv címe is. A gyermekek védelmének alapját a gyermekjogi megközelítés adja. A gyermeki jogok biztosítása előfeltétele a gyermekek megfelelő védelmének. A gyermekek védelmét közvetlenül vagy közvetetten számos jogszabály szabályozza. A kézikönyv ezért nemcsak egy jogszabály, a gyermekvédelmi rendszert alapvetően meghatározó Gyermekvédelmi törvény (1997. évi XXXI. törvény) feldolgozását adja, hanem a jogszabályi határokat átlépve komplex módon közelíti meg a kérdéskört, érintve elsősorban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Negyedik Könyvét, azaz a Családjogi Könyvet, valamint az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményt (1991. évi LXIV. törvény). A kézikönyv is elsődlegesen a szülő felelősségéből indul ki, majd ezt követően bontja ki az állam (önkormányzat) támogató szerepét, hangsúlyozva annak kötelezettségét is. A 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyve (Ptk. Családjogi Könyv) többek között a gyermeki jogoknak, a szülői felügyeleti jognak, a szülői felelősségnek és az örökbefogadásnak tulajdonít nagy jelentőséget. A Ptk. Családjogi Könyvében a korábbi, …
Tovább a műhöz
L’importance de la Loi IV de 1952 „sur le mariage, la famille et la tutelle” (par la suite la Loi de la famille) entrée en vigueur le 1er janvier 1953 ne peut guere etre surestimée au point de vue du développement du droit de la famille hongrois. Cette loi, conformément aux principes de la codification socialiste, a englobé dans un système unitaire les regies du droit de la famille précédentes, codifiées par les différents actes législatifs séparés d’une part et élaborées par la pratique judiciaire d’autre part et, de cette maniéré a également apporté au point de vue formel un changement significatif par comparaison a la situation juridique existante avant la création de la loi. A facilité le travail des organes applicateurs de la loi, mais satisfaisant également sous ce rapport les exigences de la légalité socialiste, a rendu plus clairs pour les citoyens aussi leurs droits et leurs obligations concernant leurs rapports de famille et, a donné de cette maniéré son assistance a la population dans la vraie réalisation de l’observation volontaire de la loi. Tout cela a déjà marqué tout seul aussi un pas important sur le chemin de la réglementation des rapports de famille de notre démocratie populaire. La création de la Loi de la famille a signifié cependant beaucoup plus que cela dans le domaine de la formation des rapports de famille de notre société, de la démocratie populaire hongroise entrée dans le chemin de …
Tovább a műhöz
A XXI. század első évtizedének második fele a magyar civilisztikai jogalkotásban nem volt nyugodt időszak. Az új magyar Polgári Törvénykönyv kodifikációjának hányattatott sorsa, és a Polgári Perrendtartás azóta hatályba lépett számos novellája komoly szakmai kihívások elé állította-állítja a jogalkalmazót és a jogtudóst egyaránt. A magánjogot oktató fiatal jogászok harmadik országos konferenciája 2009-ben Pécsett ezen jogalkotási produktumok kritikai vizsgálatát tűzte ki céljaként. Az elhangzott előadások mind tudományos, mind gyakorlati szempontból elemezték az új Polgári Törvénykönyv tervezetét, valamint a Polgári Perrendtartás 2008. évi novelláját és a vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében a Polgári perrendtartás módosításáról szóló 2009. évi tervezetet, amelyek tekintetében a kéziratok lezárása óta is komoly változások történtek. A rövid referátumokból született, jelen kötetben szereplő írások kéziratának lezárása
más-más időpontokban történt, a rendkívüli mértékben felgyorsult fejleményeket ezért nem volt mód valamennyi esetben átvezetni a tanulmányok szövegébe. Ez az oka annak, hogy az új Polgári Törvénykönyv egyes munkákban Törvényjavaslatként, más dolgozatokban pedig már 2009. évi CXX. törvényként vagy új Ptk.-ként jelenik meg. Valamennyi tanulmányon egységesen érződik ugyanakkor a fiatal generáció — …
Tovább a műhöz
Polgári jog
- 2013
Hosszú időn keresztül mintha átok ült volna a magyar polgári jog kodifikációjának ügyén. Történelmünk során tizenegy próbálkozásból 1959-ig tíz nem hozott törvénykönyvben megtestesülő eredményt. Sikertelenek voltak az i486, évi, az 1498. évi, az 1500. évi, az 1514. évi, az 1848. évi, az 1900. évi, az 1905. évi, az 1913. évi, az 1915. évi, az 1928. évi kezdeményezések. Már a magyar igazságszolgáltatás első korai reformere, az 1458. évi hatalomra kerülését követően új központosított igazságszolgáltatási szervezet kialakításához hozzákezdő és a korábbi konfliktusmegoldó jellegű törvényhozásunkat („a törvénykezést”) átfogóbb jogalkotási módszerekre áthangolni akaró Mátyás király sem volt teljesen sikeres. i486, évi rendeletével, a „decretum maius”-szal széles értelemben vett polgári jogi törvényhozást kezdeményezett. Halálát követően aztán az 1498. évi Országgyűlésen (VI. törvénycikk) kiküldték a rendek Horváth Ádám ítélőmestert a régi szokások összeírására. Ő azonban csak a perjogi természetű szabályanyag összegyűjtéséig jutott. Az Országgyűlés újabb megbízása, amelyet két év múlva a nyolcados törvényszék választott ülnökeinek adott (1500. évi X. törvénycikk), szintén sikertelen volt. A rendek sürgetésére végül is a II. Ulászló által Werbőczy Istvánnak adott megbízás vezetett eredményre. Nem tudjuk pontosan, hogy mikor …
Tovább a műhöz
Római magánjog
- cop. 2018
A Benedek Ferenc és Pókecz Kovács Attila által írt „Római magánjog” című kézikönyv hatodik, átdolgozott kiadását tarthatja kezében az olvasó. A változások között elsőként azt szeretném kiemelni, hogy az alkotmánytörténeti rész lerövidült, mivel a korábban itt tárgyalt intézmények bemutatásai átkerültek a római közjogról írott műveimbe (A királyság és a köztársaság közjogi intézményei Rómában, Budapest-Pécs 2014.; A principátus közjoga [Kr. e. 27 -Kr. u. 284], Budapest-Pécs 2016.). Második jelentős újításként a kötet kiegészült egy általános tankönyvi bibliográfiával és a tárgyalt jogintézményekhez kapcsolódóan a magyar romanisztika meghatározó jelentőségű műveit tartalmazó, az egyes címek, illetve fejezetek végén található ajánlott szakirodalommal, amely az alapismereteket meghaladó, elmélyültebb tanulmányozáshoz az első támpontot jelentheti az érdeklődők számára. A változtatások harmadik körét a hallgatóinktól kapott észrevételek átvezetése jelenti. Benedek Ferenc 1988-ban jelentette meg „Római Jog IV. Dologi jog", 1992-ben pedig a „Római magánjog. Kötelmi jog" című jegyzetét. E két részt egységes tankönyvként 1993-ban a pécsi jogi kar Institutiones Juris sorozatának keretei között első kiadásban, 1995-ben második változatlan kiadásban a „Római magánjog. Dologi és kötelmi jog" címmel tette közzé. Az említett jegyzet, illetve a …
Tovább a műhöz
A kötetet, amelyet Ön a kezében tart szeretettel és tisztelettel nyújtja át a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kara Dr. Filó Erika egyetemi docens asszonynak hetvenedik születésnapja alkalmából. A kötet huszonnégy dolgozatot tartalmaz a családjog és társtudományai művelőinek, karunk oktatóinak és a jogalkalmazásban tevékenykedő kollégáknak tollából. A tanulmányok megírására számos tudományterületről szép számban vállalkozó szerzők írásaikkal fejezik ki tiszteletüket és megbecsülésünket kolléganőnk iránt. Akik személyesen is ismerik, jól tudják, hogy szinte hihetetlennek tűnik a tény: Filó Erika hetven éves. Noha az évkönyvek, hivatalos iratok és publikációs jegyzékek kétségtelenné teszik e tényt, azonban Erika (talán szabad itt is a megszokott megszólítást alkalmazni) ma is Karunk tudományos és közéletének, oktatási tevékenységének egyik legaktívabb polgára és tegyük hozzá (talán ez sem tolakodás) kifejezetten fiatalos
megjelenése is határozottan cáfolja azt, hogy Karunk elmúlt közel fél századának tanúja. A hetvenes évek eleje óta számos tankönyv, monográfia, tanulmány szerzője, a hazai családjogtudomány kiemelkedő képviselője. Meghatározó és máig ható szerepe volt Karunk Továbbképző Intézetének létrehozásában, a szakirányú továbbképzések szervezésében és vezetésében. Tudományos, oktatói és vezetői ténykedése mellett …
Tovább a műhöz