Keresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
Az 1912-ben Pozsonyban alapított Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem 1923-tól Pécsett kezdte el működését, melynek jogutóda a Pécsi Tudományegyetem. A Trianon utáni határok kijelölése és az egyetem áthelyezése magyar területre új lehetőséget kínált Pécsnek, hogy ismét egyetemvárosként létezhessen. A pécsi illetőségű lapok, kiadványok szinte minden nap foglalkoztak a kérdéssel és erőteljes lobbitevékenységet folytattak, hogy valóban Pécs adhasson otthont az egyetemnek. Számtalan érvet sorakoztattak fel amellett, hogy itt a helye az egyetemnek, mint például a közegészségtani helyzet nehézségeit, a kórházak nagy számát, kiépítettségét és ezek az érvek mind a Pécsre telepítés mellett szóltak. Ugyan a szerb megszállás miatt csak később költözhetett, és az ideiglenes budapesti működés alatt is csak nehezen volt fenntartható az egyetem folyamatos működése, a végleges költözés után viszont gyorsan sikerült ezt konszolidálni. Előadóink ezt az átmeneti és a végleges elhelyezés kérdését vizsgálják egyrészt a levéltári források alapján, az alapítás körüli kérdéseket pedig a helyi lapokban megjelent írásokon keresztül tárják fel. A konferencia előadásai nem csak egy-egy nevezetes személy tevékenységét tekintik át, hanem többek között az egyetemi szervezetek tevékenységét, helyzetét. Talán kevésbé ismert témák is megjelennek, mint a fegyelmi ügyek, …
Tovább a műhöz
A Közgazdaságtudományi Karon mindig fontosnak tartottuk az innovációt, az adott korban érvényes kihívásoknak való megfelelést, a hallgatóorientált gondolkodást és működést. Az ezredforduló táján „még csak” beszéltünk róla, hogy a fiatal generáció „más”, de pontosan talán nem is tudtuk, hogy miben. Láttuk, persze, hogy az új technológia meghatározza majd a velük való foglalkozásokat, a kommunikációt, de a tantermi munka standardjai érdemben nem változtak. Nyilván voltak már korábban is a tipikustól eltérő megoldások: esettanulmányok, (kis)vállalati programok, stb., de az előadások frontálisak (egyoldalúak…) maradtak és többnyire a gyakorlatokra koncentráltak az atipikus megoldások. Közös volt ezekben, hogy a tartalomra és nem feltétlenül a módszertanra fókuszáltak, ezzel tették gyakorlatorientálttá a képzést, vagy az adott kurzust. Az elmúlt másfél évtizedben azonban ezen a területen is sok minden változott. Átalakult a képzési rendszer, megerősödött az alapképzés, korábban nem látott létszámú évfolyamok jelentek meg, s a külföldi hallgatókkal beáramlott egy másfajta oktatás-kultúra. Ezzel párhuzamosan a hallgatók információszerzési szokásai is jelentősen megváltoztak, hiszen többségében minden azonnal elérhetővé vált az interneten. A kérdés mára már az, hogyan használjuk ki ezeket a lehetőségeket, hogyan vonjuk be a technológiát a mindennapi …
Tovább a műhöz