Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 3

Találatok


A Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatói megtisztelő emberi és szakmai kötelességüknek tartják, hogy rendszeresen kutassák egyetemük múltját, feltárják haladó hagyományait, bemutassák és értékeljék azoknak a neves tudósoknak, oktatóknak munkásságát, akik személyiségük erényeivel, tudományos lelkiismeretességükkel, szorgalmas és invenciózus alkotó munkájukkal elismerést érdemlő értékeket állítottak saját koruk és az utókor jogásznemzedékei elé. E törekvések jegyében született meg a „Fejezetek a Pécsi Egyetem történetéből" c. kiadvány 1980-ban, a Csizmadia Andor Emlékkönyv 1980-ban, a Kauser Lipót Emlékkönyv 1982-ben, „A 100 éves Kislégi Nagy Dénes tudományos, oktatói és költői életművéről" c. kiadvány 1985-ben. Ez a kötetünk a Dr. Irk Albert professzor születésének 100. évfordulóján, 1984. december 6-án és Dr. Holub József professzor születésének ugyancsak 100. évfordulója alkalmából 1985. december 10-én tartott tudományos emlékülés előadásait, valamint az ünnepeltek tudományos műveinek bibliográfiáját tartalmazza. A könyv anyagát német nyelvű összefoglalók egészítik ki.
Tovább a műhöz
Egy egyetem tekintélye, szellemisége nem a semmiből jön, azt generációk szorgos munkája teremti meg. Kimagasló személyiségek építenek bele láthatatlan és korunkban már csak nehezen azonosítható köveket, rétegeket. Így aztán a hallgató legtöbbször már nem is tudja, hogy az általa megtanult kriminológiai nézet, büntetőjogi elmélet - melyet tanárnemzedékek sora tanult, majd adott tovább, formálva ezzel gyakorló jogászok szemléletét, eszmerendszerét, világlátását - kinek az agyából pattant is ki először. Jelen sorok írója 1967-ben, büntetőjogi tanulmányainak kezdetén hallotta először néhai nagytekintélyű Losonczy István professzortól: „Mint azt nagynevű elődöm és professzor társam Irk Albert találóan jegyezte meg...”, és jött egy frappáns idézet, példa vagy megállapítás. A dolog szokatlanságával tűnt fel abban a korban, amikor a „nagynevű” megkülönböztető jelző helyett inkább a „burzsoá’, vagy finomabban szólva „polgári gondolkodó” epiteton ornáns járta. Ki is volt tehát Irk Albert, akinek születése 120. évfordulóján emlékkötettel tisztelgünk? Egy rövidre szabott előszóban persze képtelenség egy nagy ívű, sok évtizeddel korábban lefutott pályát felvázolni, de szükségképpen sommásan megállapíthatjuk, hogy Irk Albert nagysága már szakmai életútjának kezdetén megfigyelhető, amikor 1910-11-ben korának legértékesebb szellemi műhelyéből, …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara az 1912-ben Pozsonyban megalapított, majd az I. Világháborút követően Pécsre költözött Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem kebelében kezdte meg tevékenységét az 1923. év őszén. Az éppen mögöttünk hagyott 85 esztendő az európai, de a hazai felsőoktatás történetéhez képest is rövid, ám nehézségekben, de sikerekben is gazdag időszak. A Kar 1923-ban tizenegy egyetemi nyilvános rendes tanár kinevezésével kezdte meg az oktatást, meglehetősen szerény elhelyezési körülmények között. Az első tanévre felvett hallgatók létszáma nem érte el a kétszázat. Napjainkra - elsősorban az elmúlt másfél évtizedben bekövetkezett fejlődés hatására - a mintegy ötezer hallgató oktatásáról közel száz kollégánk gondoskodik. A Kar két önálló, a közelmúltban felújított épülettel rendelkezik, korszerű informatikai rendszer és könyvtár áll az oktatók és hallgatók rendelkezésére. Noha nem a rendszerint megünnepelt kerek évfordulóról van szó, úgy véltük, hogy a 85. születésnap megfelelő alkalmat teremt a visszatekintésre. Ennek talán kevéssé szokványos formáját választottuk, amelynek eredményét az Olvasó most kezében tartja. Amint azt Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter 1923. október 14. napján a pécsi egyetem ünnepélyes megnyitásakor megtartott beszédében hangsúlyozta, a sikeres egyetemi oktatásnak …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 3