Keresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
Tekintetes Akadémia! 1890-ban, magyar hazánk ezeréves fennállásának évfordulóján választott a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába. Rá tizenkét évre, 1908-ban meg rendes tagjai közé emelt. E nagyfokú kitüntetésben eddigi tudományos munkálkodásom igazolását látom. S midőn ezért a megválasztatásomért a legbensőbb köszönetemet fejezem ki, Ígérem, hogy életemet ezután is a tudomány szolgálatára szentelem. Most pedig, kötelességemhez híven, ,,A pécsi egyetem“ czímmel megtartom rendes tagi székfoglalómat. | Nemzetünk kiművelésében az egyetemeknek kiváló részük van. Életük művelődésünk történetének legbeszédesebb fejezete. A történetíró vizsgálódó figyelmét, a történeti fejlődés szempontjából, különösen a legelső magyar egyetem, a pécsi studium generale kelti föl. De míg a szomszéd Prága, Krakkó és Bécs
egyetemének még legrégibb anyakönyvei és statútumai is megmaradtak: addig a mi pécsi egyetemünkről eddig csak tizenegy kiadott oklevelet ismertünk; s ezeket is egytől-egyig a római vatikáni levéltár őrizte meg. A pécsi egyetemnek tehát magyar földön eredeti okleveles nyoma nincs. Ez a jelenség a magyar történetírót lehangolja ugyan, de kötelességül rója rá, hogy tovább kutasson, gyűjtse az anyagot, vizsgálja a kérdést az európai alakulás és művelődés magasabb szempontjából, állapítsa meg a történeti tényeket, küszöböljön …
Tovább a műhöz
Az 1845-ik esztendő félszázados fordulójához jutottunk. Pécs szab. kir. város ez évi történetének kimagasló eseménye a magyar orvosok és természetvizsgálók VI. vándorgyűlésének falaink között való megtartása. Engedhette-e Pécs városa tova tűnni ez évet anélkül, hogy régi, a kultúrának tett, áldozatkészségének emléket ne emeljen, hogy élő gyermekeit a múltra ne figyelmeztesse s az ősök példáján lelkesülni ne tanítsa?! A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlése ifjú korát élte akkor. Közelről-távolról lelkesen sorakoztak jeleseink zászlója alá, legjobb tehetségükkel szolgálva a magyar orvos- és természettudományt. Ma 50 év múlva megizmosodva, férfikorában lehetetlen volt visszafojtani a vágyat: viszontlátni e lelkes harczosokat, hogy láthassuk mindazt, mit 50 év munkája által szereztek, s megmutassuk nekik mindazt, mit 50 év lázas tevékenysége nálunk eredményezett.
Így ért meg a gondolat, hogy városunk a XXVI. brassói vándorgyűlést a XXVII. vándorgyűlés megtartására falai közé hívja bizonyságául annak, hogy Pécs szab. kir. város a mig egyrészről a nemzeti kultúra érdekében falain belül áldozatot áldozatra halmoz, másrészről nem kerülik ki figyelmét azon tudományos törekvés és hazafias lelkesedés sem, mely e vándorgyűléseknek mindenha erényök volt. S csekélységem előtt örökre felejthetetlen lesz az a lelkesedés, melylyel a …
Tovább a műhöz