Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
Amikor jelen munkám megírásához hozzákezdtem, feladatomul hármas célt tűztem ki. Először a korlátolt felelősségű társasági jog theoretíkus problémáira óhajtottam reámutatni, majd az összehasonlító jogtudomány eszközeivel annak mai állásáról, a lehetőséghez képest teljes és hű képet adni, s végül elméletileg alátámasztva és a magyar társasági jog rendszerébe illesztve megkonstruálni a megalkotandó magyar korlátolt felelősségű társaságról szóló törvény feletti diszkusszió számára alkalmas tervezetet. Célkitűzésem harmadik pontja munkám folyamán módosulást szenvedett. Időközben megjelent Kuncz Ödön professzornak Pesthy Pál m. kir. igazságügyminiszter megbízásából készített hatalmas koncepciójú törvénytervezete a részvény társaságról, a szövetkezetről és a korlátolt felelősségű társaságról. Ennek következtében egy további tervezet készítését annál is feleslegesebbnek láttam, mert a Kuncz-íéle tervezet alapelveit és megoldásait túlnyomórészt magamévá teszem. Javaslataimat tehát de lege ferenda a Kuncz-féle tervezetnek kritikai szempontok figyelembevéteilével való ismertetéséhez fűzöm. A korlátolt felelősségű társasági jogban két ellentétes szellem küzd egymással; a vállalkozói és a hitelezői érdek. Minél kisebb a vállalkozási rizikó, annál inkább nő a spekulatív kedv, Viszont minél nagyobb a hitelező rizikója, annál inkább …
Tovább a műhöz
A folyó év őszén megtartandó „XIII. Országos Jogászgyülés“ hiteljogi szakosztályában szőnyegre kerülő kérdések egyikéül a szervező bizottság azt tűzte ki, vájjon a korlátolt felelősségű társaságok hazánkban is törvényesen elismertessenek és ha igen, jogi szabályoztatásuknak melyek legyenek irányadó elvei? A kérdésnek ily alakban való megszövegezése nem mondható teljesen kifogástalannak, mert az 1875. évi XXXVII. t.-ez. 61. §-ának a kereskedelmi társaságokra vonatkozó taxativ felsorolása tudvalevőleg nem vonatkozik egyúttal a külföldi kereskedelmi társasági alakzatokra is, ez utóbbiak tehát fióktelepek stb. által a magyar törvény hatályosságának területén belül már a mai jog keretei között is törvényesen működhetnek, s épen ezért helyesebb lett volna a tételt akként konstruálni, vájjon a korlátolt felelősségű társasági formának nálunk külön törvény utján leendő meghonosítása kivánatos-e s ha igen, az uj társaságot többi tulajdonképeni kereskedelmi társasági alakzataink mellett jogilag minő elvek szemmeltartásával szabályozzuk? Ámbár a kereskedelmi társaságok ezen egyik legmodernebb alakja szülőföldjén : Németországban is mindössze csak huszonkettő, Ausztriában pedig alig nyolcz éves,1 tehát a többi kereskedelmi társasági alakulatokhoz képest aránylag igen rövid múlttal bir, a korlátolt felelősségű társaságok ügye még sem most fog első …
Tovább a műhöz