Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 3

Találatok


Amikor jelen munkám megírásához hozzákezdtem, feladatomul hármas célt tűztem ki. Először a korlátolt felelősségű társasági jog theoretíkus problémáira óhajtottam reámutatni, majd az összehasonlító jogtudomány eszközeivel annak mai állásáról, a lehetőséghez képest teljes és hű képet adni, s végül elméletileg alátámasztva és a magyar társasági jog rendszerébe illesztve megkonstruálni a megalkotandó magyar korlátolt felelősségű társaságról szóló törvény feletti diszkusszió számára alkalmas tervezetet. Célkitűzésem harmadik pontja munkám folyamán módosulást szenvedett. Időközben megjelent Kuncz Ödön professzornak Pesthy Pál m. kir. igazságügyminiszter megbízásából készített hatalmas koncepciójú törvénytervezete a részvény társaságról, a szövetkezetről és a korlátolt felelősségű társaságról. Ennek következtében egy további tervezet készítését annál is feleslegesebbnek láttam, mert a Kuncz-íéle tervezet alapelveit és megoldásait túlnyomórészt magamévá teszem. Javaslataimat tehát de lege ferenda a Kuncz-féle tervezetnek kritikai szempontok figyelembevéteilével való ismertetéséhez fűzöm. A korlátolt felelősségű társasági jogban két ellentétes szellem küzd egymással; a vállalkozói és a hitelezői érdek. Minél kisebb a vállalkozási rizikó, annál inkább nő a spekulatív kedv, Viszont minél nagyobb a hitelező rizikója, annál inkább …
Tovább a műhöz
Jadis le droit international relatif à la navigation danubienne était une affaire familière pour les internationalistes hongrois.1 Cet intérêt ancien diminuait au cours d’une vingtaine d’années passées, dû à plusieurs facteurs, notamment a) il semble présuamble que le vive querelle juridique en rapport de la conclusion de la convention, signée à Belgrad en 1948 s’oubliait avec le temps; b) l’activité de la Commission du Danube (CD), caractérisée par une coopération technique reléguait à l’arrière-plan les questions du droit international; c) un changement de priorité intervenait dans le droit international fluvial, attesté par la décision de l’Assemblée générale de l’ONU concernant la codification du droit relatif aux utilisations des cours d’eau internationaux à des fins autres que la navigation. Ayant le but normal d’entendre combler la lacune dans la doctrine traitant le régime international de la navigation danubienne, notre étude s’efforce aussi de distinguer et de délimiter, de la manière la plus claire, les aspects du droit international accumulés dans l’activité de la CD qui actuellement sont un peu étouffés dans le maquis des procédures. En outre il est nécessaire de prendre en considération, du besoin de renouvellement et de l’actualité brûlante de ce sujet, issue tant de défis nouveaux que de transformations intervenues dans le droit international. Le sujet portée à l’étude est extrêmement …
Tovább a műhöz
The adoption of Bitcoin technology follows a hierarchical pattern of speculative bubbles that matches the shape of Gartner's hype curve, which distinguishes five phases. In the study, after presenting Gartner's hype cycle, I present the life cycle of Bitcoin using the hype cycle. Bitcoin can be identified with the first four phases of the hype cycle, but it has not yet entered the last phase. The reason for this can be traced back to the periodically forming bubbles, which can also be identified with the hype cycle. In the next part of the study, I present these bubbles and the factors that shape them, such as herding behavior. On 8th of January 2009, the programmer Nakamoto published Bitcoin - a software protocol that allows decentralized transmission and storage of value - on a mailing list. Nakamoto's invention is preceded by several failed attempts to create virtual currencies such as DigiCash, Hashcash or Bitgold. Bitcoin represents a technological innovation as it represents much more than existing cryptographic ideas. The design of Bitcoin's system specifically addressed deep technical and conceptual issues that previous proposals for digital currency systems either did not fully address or simply could not address. Specifically, Hashcash and Bitgold were undermined by two fundamental problems that Nakamoto's design solved: self-monetization of cryptocurrency and decentralization of network governance. While the Hashcash system, for example, lacked inflation control, …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 3