Keresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
Amikor jelen munkám megírásához hozzákezdtem, feladatomul hármas célt tűztem ki. Először a korlátolt felelősségű társasági jog theoretíkus problémáira óhajtottam reámutatni, majd az összehasonlító jogtudomány eszközeivel annak mai állásáról, a lehetőséghez képest teljes és hű képet adni, s végül elméletileg alátámasztva és a magyar társasági jog rendszerébe illesztve megkonstruálni a megalkotandó magyar korlátolt felelősségű társaságról szóló törvény feletti diszkusszió számára alkalmas tervezetet. Célkitűzésem harmadik pontja munkám folyamán módosulást szenvedett. Időközben megjelent Kuncz Ödön professzornak Pesthy Pál m. kir. igazságügyminiszter megbízásából készített hatalmas koncepciójú törvénytervezete a részvény társaságról, a szövetkezetről és a korlátolt felelősségű társaságról. Ennek következtében egy további tervezet készítését annál is feleslegesebbnek láttam, mert a Kuncz-íéle tervezet alapelveit és megoldásait túlnyomórészt magamévá teszem. Javaslataimat tehát de lege ferenda a Kuncz-féle tervezetnek kritikai szempontok figyelembevéteilével való ismertetéséhez fűzöm. A korlátolt felelősségű társasági jogban két ellentétes szellem küzd egymással; a vállalkozói és a hitelezői érdek. Minél kisebb a vállalkozási rizikó, annál inkább nő a spekulatív kedv, Viszont minél nagyobb a hitelező rizikója, annál inkább …
Tovább a műhöz
Üzleti jog II.
- 2016
Az adásvételi szerződés alapján az eladó a dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. Ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan, az eladó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is. Ha a szerződés tárgya ingatlan, az adásvételi szerződést írásba kell foglalni. A dolog adásvételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni arra a szerződésre is, amelyből jog vagy követelés visszterhes átruházására vonatkozó kötelezettség fakad. Ha az eladó fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog jövőbeni szolgáltatására vállal kötelezettséget, és a felek rögzítik annak a mennyiségi eltérésnek a mértékét, amennyivel az eladó a szerződésben kikötött mennyiségnél többet vagy kevesebbet szolgáltathat, a vevő a ténylegesen szolgáltatott mennyiségnek megfelelő vételárat köteles megfizetni. Ha az eladó a mennyiségi eltérés által lehetővé tett legkisebb mennyiségnél kisebb mennyiséget szolgáltat, a szerződésszegése következményeit a szerződésben kikötött mennyiség figyelembevételével kell alkalmazni. Ha az eladó fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog jövőbeni szolgáltatására vállal kötelezettséget, a vevő az eladó teljesítésének felajánlásáig elállhat a szerződéstől; ha az eladó a szerződést részletekben köteles teljesíteni, és a …
Tovább a műhöz