Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 1
Összes találat megjelenítve : 1
Találatok
„A halikarnasszoszi Hérodotosz a következőkben foglalja össze történeti kutatásainak eredményeit, hogy az emberek között megesett dolgok az idők folyamán feledésbe ne merüljenek, és ne vesszen el nyomtalanul azoknak a nagy és csodálatra méltó cselekedeteknek az emléke, amelyeket részben a hellének, részben a barbárok vittek véghez,
sem az, hogy milyen okok késztették őket a háborúra egymás ellen.” Ezzel, az egyes szám harmadik személyben írt mondattal kezdődik Hérodotosz görög–perzsa háborúról írt műve, amelyre az első történeti munkaként tekint az utókor. Ebben a rövid idézetben benne van minden, amit az antik világ a történelemírás vagy történetírás szerepéről és jelentőségéről vallott. Azokat a nagy és csodálatra méltó tetteket kellett megörökítenie, amelyek példával és tanulsággal szolgálnak, egyben pedig arra inspirálják a hallgatóságot, hogy maguk is hasonlót tegyenek. A nagy tettek értelmét éppen
az adta, hogy pozitív hatást gyakoroltak másokra, felkeltették bennük a hírnév iránti vágyat, a közösségük iránti felelősséget, és így mintát adtak arra, hogyan tudják a saját sorsukban a kalokagathiák, azaz a szép és jó élet eszményeit megtalálni. A történelem nem került be az antik tudás Pantheonjába, nem találjuk ott sem a kilenc, sem a hét szabad művészet között, ám ez nem véletlen. A hellén világfelfogás szerint az igazán fontos …
Tovább a műhöz