Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 58

Találatok


Fejünk felett ſzámtalan tündöklő, ragyogó teſteket, midőn tiſzta az idő, veſzünk éſzre. Illyen a' minden nap felkelő nap, a’ hold, a’ bujdosók, az öſtkös tsillagok, és az állóknak teméntelen ſerege. Ugy tetſzik mintha ezek mind valamelly gödrös kék boltozatnak a’ ſzínén volnának, mellyet Égnek ſzoktunk nevezni. Ezeknek a’ ſzemlélésére felemelte ſzemeinket a' terméſzet, ’s ha valaki ezeket nézegetvén, visgálván, meg nem illetődik, jele hogy annak a’ ſzíve márvány, ’s a’ valódi , nemes gyönyörüséget érezni nem tud. Ezekről a’ teſtekről valamit tudni nem tsak mindenkor kivánt az emberi nemzetnek tsinosodottabb réſze , hanem a’ magára hagyatott durva pór népnél is ſzép töredékjei találtatnak a’ tsillagok’ esméretének. Ezeknek a’ nagy egéſz teſteknek fummája teſzi azt, a’ mit világnak, ég, ’s földnek közönségeſſen ſzoktunk nevezni, ’s az ezekről tanító tudomány Tsillag visgálásnak mondatik. Három réſzre ſzokott oſztódni, az eggyik előſzámlállya tsak a’ világot tévő nagy teſteket, ezeknek rendgyét, és helyheztetésöket, mint annyi történeteket, a’ máſik ezeknek a’ tetteknek nem tsak megesmértetésében, hanem tüneménnyeik’ ókainak helyes, és terméſzetes megfejtésében légfőképpen foglalatoskodik. A' harmadik réſz deákúl Attronomia Mathematicának ſzokott neveztetni, magyarul Gyakorló tsillag’ visgálásnak …
Tovább a műhöz
ENDREY ANTAL 1922-ben Hódmezővásárhelyen született, tősgyökeres jogász és politikus családból. Anyai ágon ősei székely eredetű nemesek, a középkor óta a Tisza bal partján gazdálkodtak. Középiskoláit a premontreiek gödöllői Szent Norbert reálgimnáziumában végig kitüntetéssel végezte, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen Summa cum laude jogi doktori oklevelet nyert. Egyetemi tanulmányai során két félévet a berlini Fiedrich Wilhelms egyetemen is tanult, mint a magyar külügyminisztérium ösztöndíjasa. Jogi stúdiumai mellett behatóan foglalkozott közgazdaságtannal, pénzügytannal és más rokon tárgyakkal, és a nagy magyar közgazdász, Navratil Ákos szemináriumában is dolgozott. Már joghallgató korában munkatársa volt a Gazdasági Jog című jogtudományi folyóiratnak. A háború utolsó hónapjaiban mint önkéntes páncélromboló szolgált, majd szovjet fogságba esett, ahonnan csodával határos módon sikerült megmenekülnie. 1947 júliusában minősítéssel tette le az ügyvédi vizsgát, és szülővárosában nyitott ügyvédi irodát. Ellenzéki politikai tevékenysége miatt 1948 végén kénytelen volt nyugatra disszidálni, majd 1949 áprilisában kivándorolt Ausztráliába. Kezdeti nehézségek után 1956 áprilisában kitüntetéssel (First Class Honours) szerezte meg a University of Tasmania jogtudományi (Bachelor of Law) oklevelét és egyben az ausztrál ügyvédi képesítést. Már …
Tovább a műhöz
Ebben a gyűjteményben az egyetemek és a főiskolák szervezeti és működési rendjével kapcsolatos, legfontosabb hatályos jogszabályokat adjuk közre. A gyűjtemény első részében a szervezeti és működési kérdésekkel foglalkozó jogszabályokat, a másodikban az oktatókra, illetőleg az oktatói tevékenységre vonatkozó szabályokat, a harmadikban a hallgatókat érintő rendelkezéseket, míg a negyedikben az intézmények tudományos tevékenységével kapcsolatos szabályokat gyűjtötte egybe a kötet összeállítója. Az 1969-ben közreadott „Az egyetemekre, az oktatókra és a hallgatókra vonatkozó jogszabályok” gyűjteményéhez képest ez az összeállítás gazdagabb. Egyfelől azért, mert az egyetemekre vonatkozó néhány jogszabály módosítását is tartalmazza, másfelől kiegészül a többi felsőoktatási intézmény munkájával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések ismertetésével. Itt emelném ki annak a jelentőségét, hogy az érdeklődök ezúttal kapják kézbe — egy kötetben — a felsőoktatási intézmények önállóságának fokozásával, vaIamint a demokratizmus kiszélesítésével foglalkozó és szétszórtan megjelent jogszabályi anyagot. A jegyzetek és magyarázó szövegek, valamint a kötetbe fel nem vett, de hatályos jogszabályok felsorolása az intézmények dolgozóinak, hallgatóinak és a felsőoktatási intézmények felé orientálódó középiskolásoknak, igen jó segítséget nyújt a …
Tovább a műhöz
A Föld és népe című nagyobb terjedelmű illusztrált népies földrajzi műből, melynek első kiadását a Méhner Vilmos-féle könyvkiadó czég már 25 évvel ezelőtt megkezdette, a jelen kötetben adjuk ki a második teljesen újból írt kiadásnak bezáró részét. Az a nagy érdeklődés, melyet olvasóközönségünk e mű iránt tanúsított, arra ösztönzött bennünket, hogy a második kiadást tetemesen nagyobb s a közszükségletnek megfelelőbb átdolgozásban adjuk ki. így lett a korábbi három kötetű műből jelenleg öt vaskos kötetből álló gyűjtemény, melynek négy első kötete az idegen országokat és népeket ismerteti, a jelenlegi pedig kizárólag Magyarország földjét és népét tárgyalja. Hazánk régibb és újabb leírásai mellett éreztük mindnyájan egy, középterjedelmü népies nyelven írt s illusztrált műnek hiányát. Hogy ezt a hazafias feladatot minél jobban valósíthassuk meg, elhatározta a szerző és kiadó, hogy a nagy honismertető mű egyes részeinek feldolgozására a legkiválóbb szakerők közreműködését kéri ki. így sikerült a czímlapon felsorolt 26 kiváló szakerő közreműködését megnyerni, kiknek munkáit a tartalomjegyzék egyenkint feltünteti, s a mellett közel félezer képet gyűjteni össze, hogy a művelt magyar közönség kezébe új kézikönyvet adhassunk, mely gyönyörködtetve oktasson, s ismereteket terjesztve éleszsze s tartalmasabbá tegye a hazaszeretet nemes …
Tovább a műhöz
A M. T. Akadémia 1869-ben a Gогove-alapítványból harmincz aranyat tűzött ki jutalmul a következő tudományos feladatra: "Adassék elő a hazai és külföldi iskolázás а XVI. században." Az Akadémia 1871-ik évi nagygyűlése a jelen művet, mely azonban teljesen átdolgozva és tetemesen bővítve lát napvilágot, érdemesítő a jutalomra. A kitűzött feladat értelmében a munka két részre oszlik. Az első a hazai tanügy és a magyarországi iskolák állapotát tárgyalja. Előadja, mily tényezők és befolyások okozták a tanügy és iskoláink hanyatlását és emelkedését; mikép hatottak a hazai iskolák szervezetére a külföld tanodái és tanférfiai; mikép voltak hazánkban a különböző fokú iskolák szervezve; mily tantárgyaikkal foglalkoztak, s mily tankönyveket használtak; milyen volt a tanítók és tanulók helyzete; mily városokban és falvakban találkozunk iskolákkal, s kik voltak tanítóik. Sajnos, csak a katholikus és protestáns iskolákról szólhatok. A többi hitfelekezetek iskolai állapotainak megvilágítására egyáltalán nem rendelkeztem adatokkal. A második rész a külföldi iskolákat sorolja föl, melyekben magyarok tanultak, vagy mint tanárok működtek; kimutatva az állást, melyet elfoglaltak, a tudományos és irodalmi munkásságot, melyet kifejtettek. Kiterjeszkedem a társodákra és alapítványokra is, melyek a külföld főiskoláiban magyar ifjak részére fönnállottak; valamint …
Tovább a műhöz
Az a két alapvető összefüggés, mely e könyv létrejöttét indokolja, ma már magától értetődőnek tűnik, de egy-két évtizeddel ezelőtt még egyáltalán nem volt az. Annak, hogy a propaganda elérje a lehető legjobb hatásfokot, nemcsak tartalmi, hanem módszerbeli — „pedagógiai” — feltételei is vannak. Ez az első alapvető összefüggés. Nem mondhatjuk persze, hogy a marxizmus—leninizmus propagandistái valaha is teljesen megfeledkeztek volna erről. De akkor, amikor a felszabadult országban a szabaddá vált marxista gondolat robbanásszerű erővel és úgyszólván „önerejéből” terjedt szét, és akkor is, amikor a marxista meggyőződés alig megkülönböztethetően keveredett a jelmondatokká hígult elmélet — őszinte vagy színlelt — hangoztatásával, s talán még akkor is, amikor újból mindennél fontosabbá vált a marxizmus leglényegesebb megállapításainak s a belőlük következő cselekvési programnak a hiteles megfogalmazása és elkötelező erejű kimondása — kevés szó esett a propaganda „metodikai oldaláról”. Igazi — vagy inkább új — fontossága jószerivel csak a hatvanas-hetvenes években világosodott meg, fejlődésünknek abban a viszonylag kiegyensúlyozott szakaszában, mely — noha ugyancsak megvoltak a maga sajátos problémái — kedvezett a tudat pozitív alakulásának, s mely egyszersmind újfajta követelményeket támasztott a propagandával szemben. Talán paradoxonként …
Tovább a műhöz
Azok után, melyek a statistika elméletéről tartott előadásokban itt elmondattak, nem okvetlenül szükséges ugyan, de tárgyam természeténél fogva mégis czélszerünek látszik, kezdetül, önök emlékezetébe visszaidézni azt, hogy a statistika, lényegében, vagy legalább legfontosabb ágaiban nem egyéb, mint a társadalmi állapotoknak számadatokon alapuló ismerete, és így a statistika, a nélkül hogy megszűnnék ezért önálló tudomány lenni, egyszersmind kiegészítő része, a társadalmi tudományok minden ágának. Még pedig olyan kiegészítő része, mely nélkül azok, tapasztalati alapot veszítve, nem számíttathatnának többé az exact tudományok sorába, hanem pusztán speculatió utján szerzett elméletek rendszerévé válnának. Tudjuk, hogy a speculatió, melynek hajdan oly nagy tér volt engedve az emberi ismeretek bővítésére irányzott törekvésekben, ujabb időben hitelének nagy részét elveszítette. Már magában a rendszerek sokasága, az eredmények különböző volta, melyre ugyanazon alapigazságból vagy igazságnak vett alapmondásból kiinduló és speculative tovább építő bölcselkedők jutottak, meggyőzhetett arról, hogy a speculatió nem csalhatatlan, mert ha igaza lehetett is egynek e tudósok közöl, de ekkor a többinek mindnek, ki ezen egytől eltért s egymással is ellentétben állott, semmi esetre sem lehetett igaza; de az okoskodás csalékonynak bizonyulván, annak eldöntését sem …
Tovább a műhöz
A mit jóakaróim tőlem vártak, hogy a magyar törvényrül magyar nyelven írjak, azt magam is kötelességemnek tartottam. De mivel kitűzött czélom volt, nem csak deák munkámnak akármiféle hiányait kipótolni; hanem nyelv tekintetében is legalább annyit elérni, mennyit jóakaróim véleménye az elsőben talált; mind erre hosszasabb készület kívántatott. És megvallom, hogy ha szabadságomban áll, ezen munkám kiadását addig elhalasztani, míg az magam kívánságának némiképpen eleget tesz, úgy világot most sem látna. De minekutánna a’ körülmények oda fejlődtek, hogy a’ közvárakozás további halasztásomat hajlandóbb volna balra magyarázni, mintsem eltűrni; engednem kellett, és előbbi szándékomat szűkebbre szorítani. Mivel pedig régi meggyőződéseim nem változtak, annál fogva kegyes bírálóimnak újságot nem igérhetek. Csakhogy némelly helyeken a’ sorozat, másutt a’ törvény okát kimutatva, vagy példákat felhozva, igyekeztem a’ nehézségeket elhárítani. Nem ritkán az élő törvényre tellyes világot önt a’ régiség; ebbül tehát bővebben is merítettem; és reményleni bátorkodom, hogy lesznek olvasóim között, kik erre nézve munkámat pártfogásokra méltattyák. Legnehezebb, tudom, ezt elérni nyelv és irás tekintetében, a vélemények elágazása miatt. És azért legjobb esetre csak türedelmet várok. Az újítók úgy is nagy számmal vannak. Én a’ régivel beértem, és …
Tovább a műhöz
A mit jóakaróim tőlem vártak, hogy a magyar törvényrül magyar nyelven írjak, azt magam is kötelességemnek tartottam. De mivel kitűzött czélom volt, nem csak deák munkámnak akármiféle hiányait kipótolni; hanem nyelv tekintetében is legalább annyit elérni, mennyit jóakaróim véleménye az elsőben talált; mind erre hosszasabb készület kívántatott. És megvallom, hogy ha szabadságomban áll, ezen munkám kiadását addig elhalasztani, míg az magam kívánságának némiképpen eleget tesz, úgy világot most sem látna. De minekutánna a’ körülmények oda fejlődtek, hogy a’ közvárakozás további halasztásomat hajlandóbb volna balra magyarázni, mintsem eltűrni; engednem kellett, és előbbi szándékomat szűkebbre szorítani. Mivel pedig régi meggyőződéseim nem változtak, annál fogva kegyes bírálóimnak újságot nem igérhetek. Csakhogy némelly helyeken a’ sorozat, másutt a’ törvény okát kimutatva, vagy példákat felhozva, igyekeztem a’ nehézségeket elhárítani. Nem ritkán az élő törvényre tellyes világot önt a’ régiség; ebbül tehát bővebben is merítettem; és reményleni bátorkodom, hogy lesznek olvasóim között, kik erre nézve munkámat pártfogásokra méltattyák. Legnehezebb, tudom, ezt elérni nyelv és irás tekintetében, a vélemények elágazása miatt. És azért legjobb esetre csak türedelmet várok. Az újítók úgy is nagy számmal vannak. Én a’ régivel beértem, és …
Tovább a műhöz
A mit jóakaróim tőlem vártak, hogy a magyar törvényrül magyar nyelven írjak, azt magam is kötelességemnek tartottam. De mivel kitűzött czélom volt, nem csak deák munkámnak akármiféle hiányait kipótolni; hanem nyelv tekintetében is legalább annyit elérni, mennyit jóakaróim véleménye az elsőben talált; mind erre hosszasabb készület kívántatott. És megvallom, hogy ha szabadságomban áll, ezen munkám kiadását addig elhalasztani, míg az magam kívánságának némiképpen eleget tesz, úgy világot most sem látna. De minekutánna a’ körülmények oda fejlődtek, hogy a’ közvárakozás további halasztásomat hajlandóbb volna balra magyarázni, mintsem eltűrni; engednem kellett, és előbbi szándékomat szűkebbre szorítani. Mivel pedig régi meggyőződéseim nem változtak, annál fogva kegyes bírálóimnak újságot nem igérhetek. Csakhogy némelly helyeken a’ sorozat, másutt a’ törvény okát kimutatva, vagy példákat felhozva, igyekeztem a’ nehézségeket elhárítani. Nem ritkán az élő törvényre tellyes világot önt a’ régiség; ebbül tehát bővebben is merítettem; és reményleni bátorkodom, hogy lesznek olvasóim között, kik erre nézve munkámat pártfogásokra méltattyák. Legnehezebb, tudom, ezt elérni nyelv és irás tekintetében, a vélemények elágazása miatt. És azért legjobb esetre csak türedelmet várok. Az újítók úgy is nagy számmal vannak. Én a’ régivel beértem, és …
Tovább a műhöz
A tudomány nem zárkózhatik el annak felismerése elől, hogy amaz elvont “én,, melyből az egykori észjog az államot alkotá, nem e világból való. Valóságban minden nép belsőleg válik szét és oszlik alkatrészeire azon külső és szellemi javak megszerzése és birtoka szerint, melyek elsajátitására és élvezésére az emberiség hivatva van. Nem a régi rendek osztályozását óhajtom fejtegetni, hanem veszem a mai földbirtokost, parasztot, zsellért, napszámost, a gyárost, kereskedőt, iparost, segédet, városi munkást, a mai hivatalnokot, lelkészt, ügyvédet, orvost, tudóst, mint meg annyi külső typusát egy oly alakulásának, melyre századunk nem képes többé rendszeres beosztást találni. Munka és birtok, anyagi és szellemi munka, kisebb közép és nagy birtok közt mai napság létező különféleségek és ellentétek nem különböztethetők meg többé állandó megjelenések által. Minden szem, minden törekvés következésképen a társadalmi állás fenntartására, létérti küzdelemre vagy az állapot javítását célzó versengésre irányul. Mindenki első sorban magára és saját osztályára gondol. A birtok és "munka fő- és mellék csoportjai, de még a tudomány és művészet legszellemiesebb hivatala is, tanítók, orvosok, ügyvédek a többiektől elkülönített rétegekben sorakoznak „érdekeik" megóvása végett. Nem vehető tehát rosz néven tőlem, ha én is mint a „községi …
Tovább a műhöz
A közigazgatási jog tárgyalásának megszokott rendszere az, hogy az állami és önkormányzati közigazgatást széjjelválasztjuk. Ennek a rendszernek azonban nagy hiánya, hogy erőszakosan szétszakítja azt, ami összetartozik és hogy nem tudjuk a rendszerbe beilleszteni az állami és önkormányzati közigazgatásnak egymással való sűrű összefonódását. Az önkormányzatot szembeállítja a központi hatalommal és elfelejti, hogy központnak nincs értelme külső szervek, helyi közigazgatás nélkül és hogy a helyi önkormányzatok ma már oly sok szállal függnek az államtól, hogy önállósításuk csak elméletben és ott is csak kevéssé meggyőző erővel lehetséges. Nincs tehát külön állami és külön helyi közigazgatás, hanem egyetlen összefüggő közigazgatás van: a magyar közigazgatás. Ezt lehet két szempontból nézni: felülről és alulról. Felülről nézve a szervezet egysége tűnik fel, amint a közigazgatás fejétől leér a közönségig. A közigazgatásnak az állampolgárokkal érintkező felülete pedig a helyi közigazgatás. A kormány a közigazgatásnak csak állami szerveivel feladatait meg nem oldhatja. A szervezet integrálása a kormányzásnak egyik főfeladata. Ez az egységbenlátás a közigazgatás továbbfejlesztésének, gazdaságossága és eredményessége megítélésének is főfeltétele. Alulról viszont a közönség nézi a közigazgatást és az is egységben látja a helyi …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 58