Keresés
Találatok
Könyvünk első kiadása tizenkét éve jelent meg először/ Az eltelt idő alatt a gyűjteményben lévő vizsgálatokat számos általános és középiskola, tanító- és tanárképző intézmény hallgatója és tanára, Pedagógiai Szolgáltató Központok munkatársai alkalmazták az iskola, a gyerekek és saját munkájuk megismerésére. Egy évtized nemcsak egy emberöltőben, de a pedagógia és a neveléspszichológia területén is hosszú idő. A tudomány és a nevelési gyakorlat egyaránt óriási léptekkel haladt előre. Ezért úgy éreztem, hogy a könyv átdolgozása időszerű és szükséges. A módszertani gyűjteményt új fejezetekkel, új vizsgálatokkal bővítettem, korábbi szerkezetét némileg módosítottam. Az új kiadásban áttekintettem és felhasználtam az utóbbi tíz év hazai pedagógiai és neveléslélektani szakirodaimát. Arra törekedtem, hogy a munkában foglaltak még közelebb kerüljenek a pedagógiai gyakorlat jelen problémáihoz. Bízom benne, hogy az új, átdolgozott és bővített kiadás a korábbihoz hasonló érdeklődésre és széleskörű alkalmazásra talál a pedagógusok, a kutatók és a nevelőmunkát segítő szakemberek körében. Lehetséges-e nyomon követni a nevelés eredményességét? Rendelkezésre állnak-e olyan eszközök és módszerek, amelyek alkalmazása a tudásszint mérésekkel egyenrangú megbízhatóságot nyújt? A kérdésre nehéz egyértelmű választ adni. Ugyanakkor alapvető …
Tovább a műhöz
1968-ban tanítottam először kutatásmódszertant, a Hawaii Egyetemen. A kurzus főként a survey-módszerekkel (a kérdőíves felvételekkel) foglalkozott; ebben az első szemeszterben mindössze hat hallgatóm volt. Ekkor próbálkoztam első ízben oktatással, és a kis létszám sem tartott vissza attól, hogy a nagy előadóteremben szétszóródó hallgatósággal szemben a katedrán álló asztal mögé üljek. A félév előrehaladtával már kevésbé feszélyezett az oktatói helyzet, megkedveltem diákjaimat, ők is megbarátkoztak velem, végül a katedráról le is költöztem közéjük. Nemsokára már az én szobámban gyűltünk össze, hogy szükség esetén, a saját könyvtáramból adhassak egy-egy könyvet kölcsön. (Apropó, ha az első hat diákom esetleg olvassa ezeket a sorokat, lennének szívesek a könyveimet visszahozni?) Meglehetősen zavart azonban a kurzus idején az, hogy a kérdőíves felvételek módszertanáról nem találtam jó tankönyvet. Végül egy angol kutató munkáját választottam, de ennek jellegzetesen angol nyelvezete sok gondot okozott a diákoknak, míg engem az szomorított el, ahogyan bizonyos témákkal foglalkozott, és ahogy fásokat elhanyagolt. könyvek olyan elvontan fogalmazták meg a kutatásmódszertan elméleti logikáját, hogy attól tartottam, a diákok nem tudják majd az általános elveket átültetni a gyakorlatba, a kutatás valódi világába. A másik csoportba tartozó - gyakran …
Tovább a műhöz
Lehetőségeit tekintve a tartalomelemzés a társadalomtudományok egyik legfontosabb kutatási technikája. Az adatokat nem megtörtént események gyűjteményeként, hanem szimbolikus jelenségekként igyekszik megérteni, és természetesen kínálkozó elemzésükre törekszik. A természettudományos módszereknek nem feladata, hogy jelentésekkel, jelölési viszonyokkal, következtetésekkel és szándékokkal foglalkozzon. A társadalomkutatásnak pedig ezen „egzakt" tudományokból származó módszerei kényelmi megfontolásokból átsiklanak az effajta jelenségek fölött. Ugyanakkor senki sem kérdőjelezi meg a szimbólumok társadalmi jelentőségét. A tartalomelemzés manapság válaszúthoz érkezett. Történelmileg az újságíróknak a számadatok iránti vonzódásából fakad, abból a meggyőződésükből, hogy a kvantitatív kijelentés meggyőzőbb, mint a kvalitatív. A tartalomelemzés mag is foIytathatja a számokkal váló efféle játszadozást, amely szórakoztató lehet ugyan, ám mélyebb meglátásokhoz nem vezet. Választhat azonban a korábbinál komolyabb utat is, ha az az igény munkál benne, hogy szimbolikus jelenség mivoltában elemezzen valamit, ami felismerhetően szimbolikus, és feltárja annak társadalmi szerepét, hatásait és jelentőségét. A számítógép-használat a természetes nyelv feldolgozásában azt a fájdalmas felismerést hozta, hogy mindez sokkal több képzelőerőt és elméleti munkát igényel, …
Tovább a műhöz
Egyetemi és főiskolai hallgatók, fiatal kutatók számára írtam munkámat, vagy ahogy az alcímében is jeleztem: kalauz-t. Olvasóimat szeretném megismertetni a történelemtudományi kutatómunka elméleti és gyakorlati alapjaival, a kutatás intézményeivel, segédkönyveivel és a tudományos munka elkészítésének technikájával. Az írás nehézségét viszont pontosan az okozta, hogy úgymond laikusokhoz kell szólnom. Hogyan írjam le 5-6 oldalban azt, amit a könyvtári katalógusokról tudni kell, holott a könyvtár szakos hallgatók ezt évekig tanulják. Némi megnyugvást okoz, hogy csupán az első lépések megtételéhez szeretnék segítséget nyújtani. A könyvben számos példát említek a különböző dokumentumtípusokról szólva. Ezzel viszont jelzem, hogy egyáltalán nem törekedtem teljességre, hiszen akkor inkább bibliográfiát kellett volna szerkesztenem, viszont a felsorolt példák (remélem) alkalmasak arra, hogy a további vizsgálódást, munkát elősegítsék. Könyvem szerkezetének kialakítását nagyban segítette, hogy magam is fiatal gyakorló kutató vagyok és évekig oktattam a történelem szakos hallgatóknak bibliográfiai ismereteket. Tapasztalatom szerint nem maga a kutatás, hanem csak az elindulás nehéz. Bízom benne, hogy a könyv átlapozása, elolvasása után sokkal könnyebb lesz. Az egyes művek ismertetését - hacsak valami nem indokolja a bővebb kifejtést - néhány szóban teszem. Könyvek …
Tovább a műhöz
Az interjú
- Kvale, Steinar
- 2005
Steinar Kvale az oktatáspszichológia professzora, a dániai Aarhusi Egyetem Kvalitatív Kutatóközpontjának igazgatója, valamint segédtanár a San Fransiscó-i Saybrook Intézetben. Norvégiában született, és az Oslói Egyetemen diplomázott. A Heidelbergi Egyetemen folytatta tanulmányait Alexander von Humboldt ösztöndíjjal, és vendégprofesszorként tanított a Carroltoni Duquesne Egyetemen és a West Georgia College-ban. Tanácsadó szerkesztője a Journal of Phenomenological Psychology-nak (A fenomenológiai pszichológia folyóirata), a Qualitative Inquiry-nak (Kvalitatív kutatás), a Qualitative Studies in Education-nek (Kvalitatív tanulmányok az oktatásban) és a Theory of Psychology-nak (A pszichológia elmélete).
Hosszú távon az olyan európai gyökerű filozófiák, mint a fenomenológia, hermeneutika, pszichológia és az oktatás dialektikája érdeklik. Tanulmányozta a vizsgázást és az osztályozást, a Prüfung und Herrschaft (1978) szerzője. Jelenleg az értékelés mint ismeretalkotás módszerével foglalkozik, és a tanonckodás mint oktatási forma lehetőségeivel. Sokat írt a kvalitatív kutatásról, beleértve az Issues of Validity in Qualitative Research (Az érvényesség kérdései a kvalitatív kutatásban) szerkesztését is. A Psychology and Postmodernismben (Pszichológia és posztmodern), melyet szintén szerkesztett, amellett érvel, hogy a pszichológia egy tudományág, amely annyira beleásta magát a …
Tovább a műhöz
Olyan tankönyvet, kézikönyvet fog kezében az olvasó, amelynek az a célja, hogy segítséget nyújtson, a pedagógiai szakirodalom kritikus elemzéséhez, értő tanulmányozásához, a gyakorlati pedagógiai munka során adódó mérések, vizsgálóadások, elemzések elvégzéséhez, különböző szintű kutatásokban, innovációkban való részvételhez, kutatási pályázatok eredményes megírásához, önálló kutatási tevékenység tervezéséhez, elvégzéséhez, lebonyolításához, értékeléséhez, publikálásához. Azaz, hasznos segédeszköze kíván lenni pedagógusjelölteknek, gyakorló pedagógusoknak, szaktanácsadóknak, az oktatásügy irányítóinak, a kutatással hivatásszerűen foglalkozni kívánó szakembereknek. Mindezek érdekében a szerzők igyekeztek összefoglalni a nemzetközi és a hazai kutatásmetodikai irodalom főbb eredményeit, a kutatások tapasztalatait. Mindemellett tisztában vannak azzal, hogy nem törekedhettek teljességre. Ez további munkát igényel, melyhez örömmel várják az olvasók javaslatait. Az egyes fejezetek szerkesztésénél jóllehet tartalmuk eltérő jellege ezt nem mindig tette lehetővé - egységességre törekedtek. Minden fejezet a megvilágításra kerülő kérdések felsorolásával kezdődik, ezt a módszerre vonatkozó legfontosabb ismeretek kifejtése, a módszer alkalmazási lehetőségeinek a bemutatása követi. A fejezet tartalmának összefoglalását, a fontosabb fogalmak …
Tovább a műhöz
Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy a lehető legszélesebb olvasóközönséget bevezesse a szöveg és a diskurzus tudományába. Alapvonalaiban Robert-Alain de Beaugrande Text, Discourse, and Process (Szövegek, diskurzusok és folyamatok) című könyvén alapul (Norwood, New Jersey: Ablex; London: Longman, 1980), amely a jelen kötetnél kimerítőbb és szakszerűbb tárgyalása a témának. Megpróbáltuk egybefűzni a hagyományos mondaton túli nyelvészetet a szövegeknek az emberi együttműködés során történő előállításáról, befogadásáról és használatáról folyó tudományközi kutatások széles körével. Személyes beszélgetéseink számos olyan kutatóval, akinek a munkájából sűrűn idézünk, a legértékesebb segítségnek bizonyultak munkánk során. Brad Schultz és Zofia Solczak-Roberts átnézte a kéziratot. Peggy Drinkwater türelmesen tárgyalt velünk a könyv előállításának körülményeiről. Ok és mindazok, akiknek a gondolatai nyomot hagytak az itt közreadott szövegen, fogadják szívből jövő köszönetünket. (...) A Societas Linguistica Europaea 1976 nyarán rendezett kongresszusán megállapodtunk, hogy elkészítjük Dressler professzor nagy sikert aratott Einführung in die Textlinguistik (Bevezetés a szövegnyelvészetbe) (1972a) című művének átdolgozott angol fordítását. Az 1972 óta napvilágot látott új kutatási eredmények áttekintése és a kéziratba történő beillesztésének …
Tovább a műhöz
A pszichológiai kutatás és a gyakorlati, klinikai, terápiás munka során egyaránt alkalmazunk kérdőíves módszereket. A pszichológia sajátja, hogy a mérni kívánt jelenség vagy konstruktum gyakran közvetlenül nem megragadható, azonban következtethetünk rá a viselkedéses megfigyelésekből vagy a személy kérdőívek segítségével nyújtott önbeszámolójából. Mindezt azok az empirikus kutatások és pszichometriai elemzések teszik lehetővé, amelyek alátámasztják, hogy az adott kérdőív a kérdéses pszichológiai jelenség vagy konstruktum megbízható és érvényes mérőeszköze lehet. A megbízhatóságról és az érvényességről alkotott benyomásunk ráadásul változhat attól függően, hogy kikkel, mikor, milyen helyzetben és milyen célból használjuk az adott pszichológiai mérőeszközt. Ebből következően a kérdőívek vagy skálák fejlesztése, adaptálása, pszichometriai vizsgálata, az eredmények dokumentálása és eljuttatása a kérdőívet használókhoz folyamatos kihívást jelent a kutatóknak. Ezen a téren a hazai kutatók is intenzíven dolgoznak, fejlesztenek és adaptálnak új mérőmódszereket, ezek azonban nehezen jutnak el a felhasználókhoz. Ugyanakkor a gyakorló szakemberek is joggal várják el, hogy a munkájuk támogatásához a skálák fejlesztésével foglalkozók megfelelő eszközökkel járuljanak hozzá, illetve a rendelkezésre álló eszközök szorosan kövessék a pszichológiai …
Tovább a műhöz
Az angol nyelvterületen se szeri, se száma azoknak a műveknek, amelyek a tudományos kutatás és közlés módszertanát, a kutatás közben felmerülő gyakorlati, etikai és adott esetben pszichológiai problémákat tárgyalják. Ezek között vannak nagy tekintélyű amerikai kézikönyvek (Chicago Manual 1993, MLA Handbook 1995), ezek brit megfelelői (Hart’s Rules 1983), és említhetünk az ezek alkalmazására épülő munkákat is (Mahmoud 1992). Németországban sem kell sokáig kutakodnunk könyvesboltokban vagy könyvtárakban, hogy a kutatás módszertanával foglalkozó könyvekre leljünk (Poenicke 1988, von Werder 1993). Az e témakörben született átfogóbb jellegű magyar nyelvű munkák száma azonban csekély, bár az egyes részterületeket egyre több mű fedi le. Ez indította a jelen könyv szerzőit, hogy olvasmányélményeiket, tapasztalataikat összefoglalják. A jelen könyv egyik előzménye volt A megismerés csapdái címmel 1995-ben megjelent jegyzet, amely a természet-tudománnyal foglalkozó kutatók széles körében nagy sikert aratott. Másik előzményként a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, valamint a Debreceni Orvostudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatói számára tartott előadások anyaga szolgált. Könyvünk a tudományos kutatást általában tárgyaló munkák és a publikálás „receptjét” nyújtó gyakorlati …
Tovább a műhöz
Az itt található gyakorlóanyag célja, hogy elősegítse a kutatásmódszertan alapjainak elsajátítását az új típusú (bolognai) pszichológus képzés keretében. A gyakorlóanyag Szokolszky Ágnes: Kutatómunka a pszichológiában. Metodológia, módszerek, gyakorlat c. könyvének kiegészítésére készült. Ez a könyv bevezetést nyújt a pszichológia kutatásmódszertanának alapjaiba. A honlapunkon található gyakorlatok célja az elméleti anyag feldolgozásának gyakorlatiassá tétele. A gyakorlóanyag legtöbb fejezete egyértelműen kapcsolódik a könyv meghatározott részeihez, vannak azonban olyan fejezetek is, amelyek új tartalmat jelentenek a könyvhöz képest. A kapcsolódási pontokat, vagy azok hiányát minden fejezetben jelezzük. A gyakorlóanyag felépítése a kutatómunka praktikus lépéseit követve mutatja be a módszertani ismereteket, a téma kiválasztásától kezdve, a szakirodalmi keresésen át, a módszerek megválasztásán, az adatok gyűjtésén, illetve elemzésén keresztül az értelmezésig, és az eredmények közléséig bezárólag. Abból indulunk ki, hogy kezdő pszichológia szakos hallgatóként meg kell ismerkedned azzal, hogy hogyan láss hozzá egy kutatás lefolytatásához. Tanulmányaid alatt bizonyosan többször kerülsz szembe ilyen feladattal. Még gyakrabban kell empirikus kutatásokról szóló szakirodalmi cikkeket olvasnod, feldolgoznod. Ezeknek a feladatoknak a megoldásához értened kell a …
Tovább a műhöz
Talán emlékszünk még életünknek arra a szakaszára, amikor az egész világ nagy, felfedezésre váró csoda volt. De, ha feledésbe merült is már ez az idő, vannak talán a környezetünkben olyan kisgyerekek, akik kerekre nyílt szemükkel emlékeztetnek minket erre az időszakra. Minden gyerek életében eljön a „miért korszak”, amikor elemi erővel tör fel a kíváncsiság, a világ megismerésének vágya. A kvalitatív kutató olyan ember, akinek az életében az átlagnál talán tovább tart a „miért korszak”, s felnőttkorában is képes úgy, azzal a nyitott, előítélet-mentes, őszinte kíváncsisággal tekinteni a világra, ahogy a kisgyerek. Ha rátalálunk a minket valóban érdeklő területekre, ezt a kíváncsiságot mi is, mindannyian felidézhetjük magunkban. Ez a könyv abban segít, hogy a felmerülő „miértekre” és „hogyanokra” valódi, a könnyű megoldásokat elkerülő, felszín mögé hatoló válaszokat tudjunk adni. A tárgyalt kvalitatív kutatási módszerek eszközöket kínálnak számunkra az emberi világ számos jelenségének megismeréséhez. Ha az e módszerekkel szerzett kvalitatív kutatások eredményeit olvassuk, egy rejtett összefüggéseiben feltáruló világra csodálkozhatunk rá. A kvalitatív kutatót kisgyerek helyett hasonlíthatjuk marslakóhoz is, a metaforikus Idegenhez, aki előzetes feltételezések nélkül, a kívülről jött ember szemével olyasmit is észrevesz, melyre a …
Tovább a műhöz
Az utóbbi évtizedekben a történettudományok és a neveléstörténet érdeklődése a „mindennapok történelme” felé fordult. A mentalitástörténeti megközelítési mód a múlt hétköznapjainak, a múltban élt emberek mindennapi gondolkodásának vizsgálatával igyekszik közelebb hozni a jelen emberéhez a sokszor túl elvontnak és fogalmi rendszerében már nem kizárólagosan megragadhatónak látszó történelmet. E tendencia kapcsán már Marc Bloch utalt a „gondolat és a kollektív érzésvilág nagy áramlatainak mélységben mozgó történetére.”2 A történeti antropológia elterjedése is friss áramlatokkal gazdagította a történeti kutatásokat mind tartalmi, mind módszertani szempontból.3 Nehéz pontos definícióval illetni ezt az újfajta történeti megközelítést, és sok történésznek nem is szándéka ez. „A mentalitástörténetre... kiváltképpen érvényes, hogy hatását inkább köszönheti új szérű kérdésfeltevéseinek, innovatív módszereinek és más tudományágakhoz való egyre meggyőzőbb kapcsolódni tudásának, semmint tárgya pontos meghatározásának és elméleti előfeltevései végérvényes tisztázásának” - úja Wolf Lepenies, és utal arra is, hogy a mentalitástörténet és a történeti antropológia behelyettesíthető fogalmak. A történettudományokon belüli új paradigmák, módszerek hatása alól a neveléstörténet sem tudta kivonni magát. Tartalmának és módszereinek …
Tovább a műhöz