Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Az utóbbi évtizedekben a történettudományok és a neveléstörténet érdeklődése a „mindennapok történelme” felé fordult. A mentalitástörténeti megközelítési mód a múlt hétköznapjainak, a múltban élt emberek mindennapi gondolkodásának vizsgálatával igyekszik közelebb hozni a jelen emberéhez a sokszor túl elvontnak és fogalmi rendszerében már nem kizárólagosan megragadhatónak látszó történelmet. E tendencia kapcsán már Marc Bloch utalt a „gondolat és a kollektív érzésvilág nagy áramlatainak mélységben mozgó történetére.”2 A történeti antropológia elterjedése is friss áramlatokkal gazdagította a történeti kutatásokat mind tartalmi, mind módszertani szempontból.3 Nehéz pontos definícióval illetni ezt az újfajta történeti megközelítést, és sok történésznek nem is szándéka ez. „A mentalitástörténetre... kiváltképpen érvényes, hogy hatását inkább köszönheti új szérű kérdésfeltevéseinek, innovatív módszereinek és más tudományágakhoz való egyre meggyőzőbb kapcsolódni tudásának, semmint tárgya pontos meghatározásának és elméleti előfeltevései végérvényes tisztázásának” - úja Wolf Lepenies, és utal arra is, hogy a mentalitástörténet és a történeti antropológia behelyettesíthető fogalmak. A történettudományokon belüli új paradigmák, módszerek hatása alól a neveléstörténet sem tudta kivonni magát. Tartalmának és módszereinek …
Tovább a műhöz
A gazdaságnak kevés olyan törvényszerűsége van, amelyről szinte valamennyi közgazdász-kutató egyformán vélekedik, de azzal, hogy a fejlődés nem egyenes vonalú, az előrehaladás során a konjunktúrát válságok követik csak kevesen vitatkoznak. Talán még abban is konszenzus van a tudósok között, hogy közel fél évszázad alatt már biztos megél egy közösség könnyebb és nehezebb helyzetet, válságot és jól-létet egyaránt. Ha pedig mindezt elfogadjuk, akkor nem lepődhetünk meg azon sem, hogy a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának 1970-es alapítása óta eltelt 45 év alatt megtapasztaltuk már a bőség időszakát és az „összehúzott nadrágszíjat” egyaránt. Roppant elgondolkodtató, hogy éppen amikor a világ- és nemzetgazdaság az elmúlt fél évszázad legsúlyosabb recessziójával küzd, akkor kerül a gazdaságtudományi felsőoktatás is nehezen megoldható finanszírozási krízishelyzetbe. Hiszünk abban, hogy a PécsiKözgáz kezelni tudja a remélhetőleg csak átmeneti válságot, és a szerényebben csordogáló oktatási bevételeket képes lesz pótolni kutatási kapacitásainak minél hatékonyabb, bevételt generáló hasznosításával.
A TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0005, „Jól-lét az információs társadalomban” című pályázat a Pécsi Tudományegyetem több karát érinti, összességében 15 kutatócsoport létrejöttét segítette. A projekt mindeközben kitűnő …
Tovább a műhöz