Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
Az Értékpapír-piacok gyakorlati ismeretei c. könyv a felsőoktatási intézményekben tanuló, ezen belül a felsőfokú szakképzés hallgatói számára készült. A könyv ajánlható még mindazoknak, akik szakterületük vagy érdeklődési körük szerint foglalkoznak az értékpapír-piacok, és ehhez kapcsolódóan az értékpapír-forgalmazás és befektetések valamely részterületével. A tankönyv megkísérli olvasmányosan, jól érthető módon összefoglalni azokat az értékpapír-jogi, értékpapír-forgalmazási, tőzsdei, értékpapír-árazási és befektetési alapismereteket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy üzleti szakügyintézőként a végzős hallgatók a gyakorlatban tudják alkalmazni az értékpapír-forgalmazási tevékenységek végzéséhez tanultakat. A mű célja, hogy a tananyag ismeretében a hallgatók olyan szakmai kompetenciákkal rendelkezzenek, amelyek képessé teszik őket az értékpapír-piaci ismeretek alkalmazására. Ezen felül a tankönyv ismeretanyaga alkalmat adhat az olvasónak - kinek-kinek szakmai irányultsága szerint - tudásának további elméleti kiszélesítésére. Az I. rész bevezeti, hogy napjaink befektetési környezete milyen hatással bír a magán- és intézményi befektetők döntéseire, a befektetési szolgáltatók működésére, valamint a tőzsdei kereskedésre. AII. részben a tételes értékpapír-jog keretein belül az egyes értékpapírok kibocsátásával és forgalmazásával …
Tovább a műhöz
Társaságok a tőzsdén
- 2011
Hiánypótló, átfogó művet tart a kezében az olvasó. A könyv egyszerre szolgál széles körű elméleti áttekintésként, térképként a szabályozási környezetben való eligazodáshoz, valamint gyakorlati kézikönyvként, amelyet minden tőzsdére lépést fontolgató cég haszonnal forgathat. Az első rész végigvezet a tőzsdére lépés egyes állomásain az elsődleges nyilvános kibocsátás (IPO) előkészítésétől egészen a másodlagos piaci forgalmazással kapcsolatos tudnivalókig. A második részt a szerzők a felelős vállalatirányítás témakörének szentelik: az elméleti alapok után bemutatják az egyes országokban meghonosodott felelős vállalatirányítási gyakorlatot, elsősorban annak szabályozási vetületét. Végül a harmadik rész a részvénytársaságok felvásárlásának kérdését járja körül elméleti és szabályozási oldalról, kiegészítve gyakorlati tudnivalókkal. A kiadvány részletesen taglalja, milyen előnyökkel jár a tőzsdei jelenlét a vállalatok számára. Ezek az előnyök természetesen messze túlmutatnak a közvetlen tőkebevonási lehetőségen. A nyilvános részvénykibocsátással lehetőség nyílik arra, hogy a vállalati életciklus elején jellemzően összefonódott tulajdonosi és menedzseri szerep kettéváljon - bővíthető a tulajdonosi kör, megosztható a kockázat, megerősödik a tulajdonosi szerkezet. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, a tőzsdére lépés milyen áldásos …
Tovább a műhöz
A gazdaságnak kevés olyan törvényszerűsége van, amelyről szinte valamennyi közgazdász-kutató egyformán vélekedik, de azzal, hogy a fejlődés nem egyenes vonalú, az előrehaladás során a konjunktúrát válságok követik csak kevesen vitatkoznak. Talán még abban is konszenzus van a tudósok között, hogy közel fél évszázad alatt már biztos megél egy közösség könnyebb és nehezebb helyzetet, válságot és jól-létet egyaránt. Ha pedig mindezt elfogadjuk, akkor nem lepődhetünk meg azon sem, hogy a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának 1970-es alapítása óta eltelt 45 év alatt megtapasztaltuk már a bőség időszakát és az „összehúzott nadrágszíjat” egyaránt. Roppant elgondolkodtató, hogy éppen amikor a világ- és nemzetgazdaság az elmúlt fél évszázad legsúlyosabb recessziójával küzd, akkor kerül a gazdaságtudományi felsőoktatás is nehezen megoldható finanszírozási krízishelyzetbe. Hiszünk abban, hogy a PécsiKözgáz kezelni tudja a remélhetőleg csak átmeneti válságot, és a szerényebben csordogáló oktatási bevételeket képes lesz pótolni kutatási kapacitásainak minél hatékonyabb, bevételt generáló hasznosításával.
A TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0005, „Jól-lét az információs társadalomban” című pályázat a Pécsi Tudományegyetem több karát érinti, összességében 15 kutatócsoport létrejöttét segítette. A projekt mindeközben kitűnő …
Tovább a műhöz