Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 5

Találatok


1943 könyvnapjára jelent meg MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA cimü kötetem 260 lap terjedelemben (Renaissanee kiadás, Budapest). Kis terjedelménél és áttekinthetőségénél fogva tankönyvül is bevezettem. Rövidesen akkora kedveltségnek Örvendett, hogy ma az ország legtöbb egyetemén és jogakadémiáján tankönyvül használják. Munkám megjelenése óta újabb rendszeres alkotmány jogi mii nem is látott napvilágot a magyar könyvpiacon. Könyvem tehát mid a mai napig a legmodernebb magyar alkotmányjogi kézikönyv. A régi Magyarország összeomlása és főleg a demokratikus köztársaság változásai szükségessé tették olyan kiegészítő jegyzet kiadását, amely Magyarország köztársasági alkotmányát könyvem rendszerében és méreteihez alkalmazkodva tárgyalja. Mivel tudtommal mindmáig nincs ilyen összeállítás, ez lesz az első kísérlet a demokratikus magyar köztársaság alkotmányjogának bemutatására. A változtatások és kiegészítések a bevezetőben említett kötetemre vonatkoznak lapszámok szerint. MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA cimü könyvem a szövegben Tankönyv szóval jelöltetik. Könyvem újabb kiadása természetesen már a Magyar Köztársaság alkotmányjogát fogja bemutatni. E kiegészítő jegyzetnek addig is az a célja, hogy hézagpótló ismereteket nyújtson az alapvizsgákra és szigorlatokra készülő jogászifjuságnak. (...) A magyar alkotmányjog tárgyalása megkívánja az alapfogalmak …
Tovább a műhöz
Nagyméltóságú Miniszter Úr! Az 1914. november 24-én 156.669/1914. IV. sz. a. kelt magas leiratával méltóztatott Nagyméltóságod a jogi szakoktatás reformja tárgyában egyes kérdések felvetése mellett karunkat véleményes nyilatkozatra és javaslattételre felszólítani. Engedje meg Nagyméltóságod, hogy mielőtt az egyes felvetett kérdésekre válaszolnánk, a jogi szakoktatás jelenlegi bajaira s annak orvoslására nézeteinket rendszeres egészbe foglalva fejtsük ki s csak ezen rendszeres fejtegetések után adjuk meg válaszunkat a felvetett egyes kérdésekre. A jogi szakoktatás reformja hazánkban egyike ama kérdéseknek, amelyek az 1867. évi kiegyezéssel alkotmányos rendelkezési jogát visszanyerő Magyarország modern állami berendezkedése első éveitől kezdve úgyszólván állandóan napirenden vannak, anélkül, hogy gyökeres megoldásuk bekövetezett volna. Pedig nyilvánvaló, hogy e kérdés nemcsak elméleti jellegű, hanem a modern állam létföltételeinek elevenébe markoló nagy gyakorlati fontossággal is bir. A jogi tanfolyam elvégzése alapja a biró, az ügyvéd, a köz igazgatási tisztviselő kiképzésének, s igy a jogi oktatás minősége erős kihatással van az igazságszolgáltatás, a közigazgatás, sőt — a jogászelemnek a magyar törvényhozás két házában való jelentős részvételénél fogva — a törvényhozó testületek színvonalára is. Nagyméltóságod hivatali elődei a vallás- …
Tovább a műhöz
Valamely ítélet logikai bizonyossága nem önmagában van, hanem abban a menetben, amellyel más igazságokból kikövetkeztettük. így pl. a matematika tételeinek igazságértéke azon a logikai exaktságon nyugszik, amellyel más tételekből levezethetők. Vannak azonban olyan ítéleteink, amelyeknek egyenesen nincsen módszeres kialakulásuk, hanem érvényességüket kizárólag önmagukban bírják. Ezek az intuitív igazságok. Logikai ítéleteinket tudatosan mi alkotjuk meg, az intuitív meglátások azonban minden akarattól függetlenek és míg az előzők gondolati érvénnyel bírnak, az utóbbiaknak mintegy pszichikai bizonyosságuk van. Az intuitív igazságok vakító felvillanások az emberi lélek irracionális mélységeiben, amely felvillanások, minden módszeres kialakulás hiján, teljes kongruenciával többé fel nem idézhetők és így a pillanattal együtt elenyésznek. Azonban erre a pillanatra, úgy érezzük, közelebb jutottunk a dolgok lényegéhez, mint amilyen közelséget köztünk és a valóság között a legszigorúbb matematicizmus valaha is létre tud hozni. A gondolkodásnak ezt az ellentétét érezzük ki az exakt természettudományos módszer és a metafizika nagy szintéziseinek az eltéréseiből. Az exakt tudományok logikai ereje és a metafizika élményszerűsége kerülnek szembe egymással ebben a felosztásban. Azonban az emberi gondolatoknak ez a tagozódottsága csak azoknak objektív formájukban van meg, …
Tovább a műhöz
A Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény az elmúlt években több jeles professzor hagyatékával gazdagodott. Egy kamaratárlat keretében mutatta be a kiállítás Berde Károly (1891–1971), Berde Botond (1919–2014), id. Reuter Camillo (1874–1954), ifj. Reuter Camillo (1920–1987) és Grastyán Endre (1924–1988) személyes tárgyait, dokumentumait, kéziratait. Berde Károly és Berde Botond hagyatékából Szentesi András és családja ajándékaként, id. és ifj. Reuter Camillo hagyatéka a Reuter család jóvoltából, Grastyán Endre anyaga pedig Mátrai Miklós ajándékaként került a pécsi egyetemi gyűjteménybe.
Tovább a műhöz
A cellulóz sósavban való oldását először Béchamp1 említi fel, de felfedezése, talán adatainak bizonytalansága folytán, nem ment át a gyakorlatba. Willstätter és Zechmeister" érdeme, hogy e megfigyelést a technikai gyakorlatban is gyümölcsözővé tudták tenni és hogy a kérdést tudományos szempontból megvizsgálták. A cellulóz teljes hydrolyzise a kisérleti hibákon belül quantitativ kitermeléssel glukózhoz vezet. Willstätter és Zech-meister 40%-os sósavval 96% -os lebontást értek el, Heuser és Dammel3 kénsavval 94% glukózt állítottak elő. Közbeneső termékként eddig teljes biztonsággal csak a cellobiózt sikerült előállítani, az oktaacetylcellobiózon keresztül. Ezenkívül számos kísérlet irányolt már a cellulóz lebontásánál keletkező más közbeneső termékek elkülönítésére, így Bondeau és Carolle* a cellulózt tömény-kénsavban oldották, majd vízzel kicsapták a keletkező temeket. Aszerint, hogy a kénsav behatása mennyi ideig tartott, más és más összetételű kénsavas esztereket kaptak. Ezek vizsgálatával később Honig és Schubert5 is foglalkozott. Ők alkohollal való főzés útján az esztereket elszappanosították, de csak dextrin-szerű anyagokhoz jutottak el. Kissé eredményesebbek voltak azok a kísérletek, melyek az acetylezett vagy methylezett cellulóz lebontásával foglalkoztak. Erre nézve sok adat található az irodalomban. Az Ost-féle izocellobióz6 hosszas vitára …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 5