Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 24

Találatok


E tanulmány elsődleges célja a felsőoktatási törvény folyamatban lévő előkészítő munkálataihoz "háttéranyag"-ként a történelmi előzmények, a felsőoktatás irányítása történeti alakulásának feltárása. A tanulmány két, egymástól jellegében is különböző fejezetből áll. Első, 1635-től 1947-ig terjedő fejezete a felsőoktatás irányításának, jogi szabályozásának történeti változásait mutatja be az egyes korszakokban, ill. időszakokban, elsősorban a kinevezési hatásköröket, az intézmények szervezeti kereteinek szabályozását, a tanulmányi kérdések, a képesítési követelmények megállapítását és a hallgatók felvételének rendjét vizsgálva. Egyes esetekben fontosságukra tekintettel - figyelembe véve azt a körülményt is, hogy a felsőoktatás önálló törvényben való átfogó szabályozására hazánkban eddig még nem került sor - a tényleges jogi szabályozás mellett célszerűnek véltük a törvényerőre nem emelkedett törvényjavaslatok ismertetését is. A tanulmány második, az államszocialista periódussal foglalkozó fejezetében a felsőoktatás irányításának alakulását az egyes időszakok általános politikai viszonyai által is nagymértékben meghatározott felsőoktatás-politikai változásokkal összefüggésben vizsgáljuk. A jogi szabályozás, a felsőoktatási joganyag részletes elemzését viszont nem tartottuk szükségesnek, minthogy Madarász Tibor: A …
Tovább a műhöz
Ebben a gyűjteményben az egyetemek és a főiskolák szervezeti és működési rendjével kapcsolatos, legfontosabb hatályos jogszabályokat adjuk közre. A gyűjtemény első részében a szervezeti és működési kérdésekkel foglalkozó jogszabályokat, a másodikban az oktatókra, illetőleg az oktatói tevékenységre vonatkozó szabályokat, a harmadikban a hallgatókat érintő rendelkezéseket, míg a negyedikben az intézmények tudományos tevékenységével kapcsolatos szabályokat gyűjtötte egybe a kötet összeállítója. Az 1969-ben közreadott „Az egyetemekre, az oktatókra és a hallgatókra vonatkozó jogszabályok” gyűjteményéhez képest ez az összeállítás gazdagabb. Egyfelől azért, mert az egyetemekre vonatkozó néhány jogszabály módosítását is tartalmazza, másfelől kiegészül a többi felsőoktatási intézmény munkájával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések ismertetésével. Itt emelném ki annak a jelentőségét, hogy az érdeklődök ezúttal kapják kézbe — egy kötetben — a felsőoktatási intézmények önállóságának fokozásával, vaIamint a demokratizmus kiszélesítésével foglalkozó és szétszórtan megjelent jogszabályi anyagot. A jegyzetek és magyarázó szövegek, valamint a kötetbe fel nem vett, de hatályos jogszabályok felsorolása az intézmények dolgozóinak, hallgatóinak és a felsőoktatási intézmények felé orientálódó középiskolásoknak, igen jó segítséget nyújt a …
Tovább a műhöz
A Magyar Népköztársaságban az oktatás az általános műveltség és a szakmai ismeretek megszerzését és bővítését, az ifjúságnak, valamint a tanuló felnőtteknek szocialista, humanista szellemű, az igaz hazafiság és a nemzetköziség eszméit érvényesítő nevelését szolgálja. Feladata, hogy segítse a személyiség, a képesség és a készségek kibontakozását, valamint a szellemi s a testi fejlődést és olyan állampolgárok nevelését akik a közösség tagjaiként részt vállalnak a társadalom, a gazdaság és a kultúra fejlesztésében, illetőleg gyarapításában. Felkészíti a fiatalokat arra, hogy természeti és társadalmi környezetüket a haladó nemzeti hagyományokon és az egyetemes kultúra értékein nevelődve megismerjék, védjék és a közérdeknek, megfelelően formálják, tudományos világnézeten alapuló szocialista értékrendjük és erkölcsi magatartásuk kialakuljon, élni tudjanak jogaikkal, s teljesítsék kötelességeiket a magán- és közéletben egyaránt, ösztönöz és lehetőséget ad arra, hogy iskolai tanulmányai befejezése után műveltségét és szaktudását mindenki fejlessze. A nevelés-oktatás fejlesztése, anyagi és erkölcsi támogatása az egész társadalom ügye, hiszen a művelt szakképzett, tudatos ember hazánk legfőbb értéke. Különösen nagy a feladatuk a pedagógusoknak és az oktatóknak, akik alkotóerejüket, tudásukat, képességei két az ifjúság nevelésére …
Tovább a műhöz
Az 1989. évi rendszerváltás komoly kihívást jelentett a jogi oktatás számára. A szovjet típusú berendezkedés előbb deklaratív, majd tényleges felszámolása együtt járt az új szerkezetű társadalom gazdasági életének jelentős átalakulásával, mely a jogalkotást egy évtizedek óta ismeretlen területre vezette. Az Országgyűlés és a minisztériumok törvény- és jogszabálydömpinggel igyekeztek útját állni a hirtelen szabályozatlanul maradt területeken felmerülő problémáknak, illetve kielégíteni a társadalmi viszonyok legkülönbözőbb területein felvetődő szabályozási szükségleteket. A jogi oktatástól pedig szinte azon nyomban elvárták, hogy a legfrissebb joganyagot oktassa, s a joghallgatókat a zűrzavaros helyzetben helyt állni tudó jogászokká képezze. A magyar múltból származó és az akkori jelen szükségleteiből született joganyag azonnali elméleti megalapozása és gyakorlati oktatása szinte teljesíthetetlen feladat elé állították a jogi karok oktatóit. A megnyíló nyugat viharos gyorsasággal terjedő információgazdagsága, az ismeretlen, de mindinkább alapkövetelménnyé formálódó jogok és jogágak iránti érdeklődés egyre nőtt az országban, a politikai szféra és a jogász szakma pedig a korábbi struktúra miatt hiányzó elméleti szakemberek szinte azonnali kibocsátását követelte. Sorra fogalmazódtak meg a környezetvédelmi jog, informatikai jog, a médiajog, a …
Tovább a műhöz
"Szellemi szabadság alatt értem én egyrészt a jogosultságot, bármi tárgyról leplezetlenül az egyéni nézetet, rectius igazságot kimondani a nélkül, hogy bármi disciplináris eljárástól vagy censurától, vagy anathemától tartanunk kellene, másrészt a tehetséget, ily igazságot egykedvűen, felháborodás nélkül meghallgatni s fontolóra venni. Ily szabadság nálunk nem létezik" (Trefort, az akadémia nagygyűlésén, 1888. máj. 6.) | Trefort Ágoston kultuszminiszter, mint az akadémia elnöke, az idei nagygyűlést olyan beszéddel nyitotta meg, amelyből e könyvnek jeligéje van véve. A szellemi szabadság hiányát panaszolja Magyarországon; szerinte nálunk nincs elismerve a jogosultság, az egyéni nézetet bármi tárgyról leplezetlenül elmondani, illetőleg meghallgatni s fontolóra venni. Élve ezen szellemi szabadsággal bocsátom a könyvemet a nyilvánosság elé, s joggal tételezem föl, hogy Trefort ennek megjelenése fölött megütközni nem fog. Mentse ki e bátorságot az, hogy könyvem anyagának egy része más alakban látott napvilágot, jóval a kultuszminiszter beszéde előtt; s egy részben az ő panaszkodása is volt az oka, hogy e könyvet szélesebb köröknek iparkodtam hozzáférhetővé tenni, hozzá akarván ekképen járulni az általa kontemplált szellemi szabadság utjának egyengetéséhez. E sorok Írója kész beismerni, hogy Magyarországon szellemi szabadság nem létezik. Mert — mint …
Tovább a műhöz
A neveléstörténet helyzetének áttekintésére, a fejlődés és a nemzetközi kapcsolatépítés lehetőségeinek megvitatására rendeztük meg a Tanárképzők Szövetségével együttműködésben Szegeden A múlt értékei, a jelen kihívásai és a jövő? című kétnapos nemzetközi workshopot 2013. március 7–8-án. A workshopon nemzetközi és hazai kutatók mutatták be a neveléstörténeti doktori programok helyzetét, és készítették elő a nemzetközi együttműködés alapjait. Külön szekció foglalkozott a neveléstörténet tanításának aktuális helyzetével és problémáival. Az egyes doktori iskolák hallgatói pedig kutatásaik bemutatásán keresztül nyújtottak betekintést a neveléstörténeti alprogramokban folyó munkába. Jelen kötet az itt elhangzott előadások szerkesztett változatát tartalmazza. | (...) A neveléstörténet az elmúlt másfél évszázadban szerves részét képezte a pedagógiai tanulmányoknak és a pedagógusképzésnek, ám funkciójáról, szerepéről és a struktúrában elfoglalt helyéről eltérő felfogások alakultak ki. Ez a dilemma nem csak a diszciplínán belül működőket érintette és érinti, illetve mozgatja meg, de a más tudományterületek felől érkező, az egyetemi tanárképzésről és diszciplináris képzésről gondolkodókat vagy akár az olykor laikus közegként is értelmezhető oktatáspolitikát is. A neveléstörténettel foglalkozó oktatók/kutatók, a …
Tovább a műhöz
Tekintetes Akadémia! 1890-ban, magyar hazánk ezeréves fennállásának évfordulóján választott a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába. Rá tizenkét évre, 1908-ban meg rendes tagjai közé emelt. E nagyfokú kitüntetésben eddigi tudományos munkálkodásom igazolását látom. S midőn ezért a megválasztatásomért a legbensőbb köszönetemet fejezem ki, Ígérem, hogy életemet ezután is a tudomány szolgálatára szentelem. Most pedig, kötelességemhez híven, ,,A pécsi egyetem“ czímmel megtartom rendes tagi székfoglalómat. | Nemzetünk kiművelésében az egyetemeknek kiváló részük van. Életük művelődésünk történetének legbeszédesebb fejezete. A történetíró vizsgálódó figyelmét, a történeti fejlődés szempontjából, különösen a legelső magyar egyetem, a pécsi studium generale kelti föl. De míg a szomszéd Prága, Krakkó és Bécs egyetemének még legrégibb anyakönyvei és statútumai is megmaradtak: addig a mi pécsi egyetemünkről eddig csak tizenegy kiadott oklevelet ismertünk; s ezeket is egytől-egyig a római vatikáni levéltár őrizte meg. A pécsi egyetemnek tehát magyar földön eredeti okleveles nyoma nincs. Ez a jelenség a magyar történetírót lehangolja ugyan, de kötelességül rója rá, hogy tovább kutasson, gyűjtse az anyagot, vizsgálja a kérdést az európai alakulás és művelődés magasabb szempontjából, állapítsa meg a történeti tényeket, küszöböljön …
Tovább a műhöz
A m. kir. Erzsébet tudományegyetemnek ez az Almanachja a második, mely megjelenik. Az első 19J8-ban jelent meg az 1914—15., 1915—16. és 1916—17. tanévekről. Azóta egyetemünk sok viszontagságon ment keresztül, 1919-ben el kellett hagynia Pozsonyt, átmenetileg 1919—1925-ig Budapesten működött a szintén hontalanná vált kolozsvári Ferenc József tudományegyetemmel együtt, s 1924. óta Pécsett folytatja munkásságát. E nehéz esztendők s az egyetem mostoha anyagi viszonyai lehetetlenné tették az Almanach megjelenését. De már 1926. június 16-án az egyetem tanácsa kimondotta, hogy „az egyetemi Almanachot az 1925—26. tanévtől kezdve kiadja". Az Almanach szerkesztését pedig a tanrendszerkesztő bizottságra bízta. A tanrendszerkesztő bizottság hozzá is fogott a munkához, melynek nagy nehézségei munka közben tűntek ki. Az adatok megszerzése különösen a visszamenő évekre nézve járt nehézségekkel, mert irataink nagy része Pozsonyban maradt. De a sok költözés alatt is elkallódott egy és más. s a személyek is változtak. Az Almanach kiadására vonatkozó határozatot az egyetemi tanács 1929. április 24-én tartott VIII. rendes ülésében Dr. Bozóky Géza indítványára megvalósítani rendelte, s ennek eredménye a jelenlegi Almanach. A tan rendszerkesztő bizottságban Dr. Bozóky Géza, Dr. Gorka Sándor és Dr. Nagy József foglaltak helyet, kiknek mindegyike kivette részét a jelen Almanach anyagának …
Tovább a műhöz
A Pécsi Egyházmegye 2009. augusztus 23-án ünnepelte alapításának millenniumát. Az ezer esztendő alatt a püspökség mindig kiemelkedő szerepet vállalt az oktatás különböző szintjeinek fejlesztésében. Koppenbachi Vilmos püspök kezdeményezésére, valamint I. Nagy Lajos király beleegyezésével Pécsett kezdte meg működését 1367. szeptember i-jén Magyarország első egyeteme. Bár működése megszakadt és a török hódoltság idején esély sem volt az újraalapításra, a hagyomány és a gyökerek mélyen megmaradtak. A pécsi egyházmegye soha sem adta fel terveit, hogy betetőzze a felsőoktatást városában. A18. század derekától kezdődően a város és Klimo György püspök újra éleszthette egyetemalapítási szándékát, ám a kezdeményezések eredmény nélkül maradtak. 1785-ben Pécs városa ugyan befogadta falai közé az 1774-ben alapított győri királyi akadémiát, amit azután hosszas huzavona után végül, 1802-ben, tanulói kihágásokkal, és a tanárok igaz hitének hiányával megindokolva visszahelyeztek eredeti helyére. Báró Szepesy Ignác püspök 1828-ban a pécsi egyházmegye élére kerülve ismét felkarolta a felsőoktatás ügyét. A tudományok szeretetétől vezérelve, jövedelmét felajánlva, az universitas alapjainak ismételt megteremtését óhajtotta. Engedélyt csak egy kétkarú, nyilvános bölcsészeti és jogi főiskola felállítására kapott, amely végül 1833. október i-jén …
Tovább a műhöz
Főiskolánk vezetősége elhatározta, hogy különkiadványban emlékezik meg intézményünk fennállásának 30. évfordulójáról — pótolva ezzel azt a mulasztást is, amelyet a 25 éves jubileumra tervezett tanulmánykötet elmaradása okozott. Az ilyen visszapillantás nemcsak az emlékezés méltó formája, hanem egyúttal alkalom a tanulságok összegezésére is, mert fényt derít arra az útra, amelyet intézményünk három évtizedes fejlődése során megtett, s amelynek egyes részleteit, fordulóit lassanként homály fedi. Főiskolánk, amely az immár felszabadult és a szocializmus építésének útjára lépett ország szülötte volt, három hasonló intézménnyel együtt 1948. október 18-án — tehát kerek 30 esztendeje — nyitotta meg kapuit azok számára, akik a közoktatás forradalmi vívmányaként létrehívott általános iskolában végzendő tanári munkát választották jövendőbeli élethivatásuknak. Az az út, amelyet intézményünk három évtized alatt megtett, nem volt könnyű, mert úttörő munkát jelentett, s ugyanakkor nem kerülhette el a gyakori - olykor nem is eléggé megalapozott - változásokat sem. A küzdelem, a gyakran változó igényekhez, szervezeti feltételekhez és képzési követelményekhez való alkalmazkodás azonban csak megedzette főiskolánkat, és állandó megújulásra, a jobb, az eredményesebb megoldások keresésére serkentette. A fejlődés hatalmas ívű. A 30 évvel ezelőtt …
Tovább a műhöz
Főiskolánkon már a kezdeti időkben tudatosodott, hogy a képzés feladatai közül nem a szakképzés az egyedül domináló, hanem hogy a pedagógiai képzésnek amazzal egyszinten kell megvalósulnia. Főiskolánk első évfolyamainak volt hallgatói előtt, s az akkor már főiskolánkon működött oktatók előtt emlékezetes az egyik nagyhatású tanár szokásos kijelentése: Minek készülnek Maguk? Nézzék meg a cégtáblát, mi van ráírva? Pedagógiai Főiskola, tehát pedagógusoknak készülnek! — Ugyanilyen értelemben írt Főiskolánk volt igazgatója is: „A hivatásszeretetre való nevelés terén a szaktudományok mellett kiemelkedő szerepe van a pedagógiai tárgyak oktatásának. Ha megfelelő mennyiségű idő jut arra, hogy a didaktika és neveléstan kérdéseiben el tudjanak mélyedni a hallgatók, ha az előadások, szemináriumok olyanok, hogy fel tudják kelteni a hallgatók érdeklődését pedagógiai problémák iránt, ha a hallgatók úgy érzik, hogy pedagógiai órákon segítséget kapnak oktató-nevelőmunkájukhoz, a pedagógia oktatás jelentős mértékben hozzájárul a hivatásszeretet elmélyítéséhez." Témánk szempontjából nagyon fontos, hogy milyen pedagógiai tárgyakat tanítottak egyáltalán a különböző időkben a Főiskolán, mert ezek tartalma adta egyrészt a pedagógus hivatásra nevelés lehetőségeit. A Pedagógiai, majd Tanárképző Főiskolák pedagógiai tárgyainak tantervtörténeti …
Tovább a műhöz
Az Európa 2020 stratégia megfogalmazásával az Európai Unió a legfontosabb fejlesztési feladataként a térség versenyképességének növelését tűzte ki célul, amelynek megvalósításában kiemelt szerephez jut a fiatalok helyzetének javítása, az élethosszig tartó tanulás. A fentiekkel összhangban az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” elnevezésű kiemelt kezdeményezés célja a munkaerő piacok modernizálása, a munkavállalók mobilitásának fokozása az egész életen át tartó készségfejlesztés révén. A programban hangsúlyosan megjelenik a munkaerő -piaci részvétel ösztönzése, a kínálat és kereslet hatékonyabb összehangolása is. Ehhez kapcsolódva a felső oktatási intézményekre is kiemelt szerep hárul, hiszen a végzett hallgatók sikeres munkaerő-piaci elhelyezkedése és helytállása elemi érdeke minden szereplőnek. A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban PTE) által elnyert EFOP-3.4.3-16-2016-00005Felső oktatási intézményi fejlesztések a felső fokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében c. projekt részét képezi az Unió által azonosított célok elérése. Az A.2. Oktatási innováció – a felső oktatási képzési szerkezet, módszer és tartalom modernizálása, munkaerő -piaci relevanciájának fokozása fejlesztési tevékenység részeként jelen kézikönyv a Munkavállalói soft-skill kompetenciák fejlesztése témakörhöz …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 24