Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 9
Összes találat megjelenítve : 9
Találatok
Letettem a tollat; bevallom gyöngeségemet: kimerültem. Tágra nyílt szemekkel nézvén végig ezen a negyvenéves álmon, ahogy elfordulok az előttem elvonult tarka képektől s megint magam körül látom a köznapi valót: a szédület fog el, miként elfogja ez az érzés az embert, mikor a félhomályos nézőtéren ülvén néhány negyedórán át a káprázatos, szines fényben úszó szinpadon csüng összes idegeivel, aztán lehull a függöny s megint a rendes világításban látja maga körül a szomszédait meg az egész nézősereget. Néhány negyedórai játéka a szineknek a szinpad kaleidoskopjában – mi az a káprázat ehhez a negyven éven át tartó csudás ragyogáshoz képest! Történetet írni egyszerűt, mindennapit; fősteni benne emberi szemhez simuló lágy szinekkel, változatosan itt-ott sötéttel, borongóssal is, s csak néha-néha kivillanó élénk tűzpirossal: gyerekjáték ez, mely szórakoztat; de csupa fényességet vetni a papírra, a történetírás e vásznára; fényt, amely ha itt-ott alább száll is a vakító fehér izzó pontról, még elborulásában is csak fény az, mely világit és hevít: fárasztó munka ez, mely az enyémnél erősebb kézbe való. Kérek is mindenkit, aki e könyvet átlapozza, ha talál benne erőfogyatkozást, ha talál ott homályos pontokat, hézagokat, melyek látszólag az itt megirt történetéi: ne a Pécsi Dalárda szelleméletének fogyatkozását, elhomályosulását lássa …
Tovább a műhöz
Tekintetes Akadémia! 1890-ban, magyar hazánk ezeréves fennállásának évfordulóján választott a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába. Rá tizenkét évre, 1908-ban meg rendes tagjai közé emelt. E nagyfokú kitüntetésben eddigi tudományos munkálkodásom igazolását látom. S midőn ezért a megválasztatásomért a legbensőbb köszönetemet fejezem ki, Ígérem, hogy életemet ezután is a tudomány szolgálatára szentelem. Most pedig, kötelességemhez híven, ,,A pécsi egyetem“ czímmel megtartom rendes tagi székfoglalómat. | Nemzetünk kiművelésében az egyetemeknek kiváló részük van. Életük művelődésünk történetének legbeszédesebb fejezete. A történetíró vizsgálódó figyelmét, a történeti fejlődés szempontjából, különösen a legelső magyar egyetem, a pécsi studium generale kelti föl. De míg a szomszéd Prága, Krakkó és Bécs
egyetemének még legrégibb anyakönyvei és statútumai is megmaradtak: addig a mi pécsi egyetemünkről eddig csak tizenegy kiadott oklevelet ismertünk; s ezeket is egytől-egyig a római vatikáni levéltár őrizte meg. A pécsi egyetemnek tehát magyar földön eredeti okleveles nyoma nincs. Ez a jelenség a magyar történetírót lehangolja ugyan, de kötelességül rója rá, hogy tovább kutasson, gyűjtse az anyagot, vizsgálja a kérdést az európai alakulás és művelődés magasabb szempontjából, állapítsa meg a történeti tényeket, küszöböljön …
Tovább a műhöz
Székesegyházunk nem csak régisége, hanem számos maig megőrzött műkincseinél fogva régóta a legkiválóbb magyar és német tudósok tanulmányainak tárgya, s így újjáalakítása is, mely minden tekintetben méltó e monumentális műhöz, szintén legérdekesebb művészettörténeti tény. Nem állítja ugyan már senki, hogy itt Péter királyunk életének symbolikus domború kőképei maradtak fenn, de az bizonyos, hogy ő ide temetkezett, s a teljes épségében fenmaradt altemplom, mely nagyságra Európában a harmadik, XI. százévi épület, és többi része is Magyarország műtörténetéhez sok jeles emléket őrzött meg, habár töredékekben is. Mohó vágygyal szerettem volna ezért már régen e nevezetes románízlésű egyházról egyet-mást tudni; s építési és szobrászati jelességeit alaposan élvezni. Henszlmann Imre nagy munkája: Pécs régiségei e tekintetben többet is nyújt, mint kellene. De e mű elriasztó bősége és a felölelt anyag nehézkes előadása, mely mondhatni egész műarchaeologiai irodalmunknak közös vonása, nem igen vonzott, s úgy vélem, hogy ez részben oka annak, hogy építési, szobrászati és festőművészeti ereklyéink ismerete, azok szépségeinek élvezete, vagy még bár csak némi érdeklődés is ezek iránt, művelt közönségünk között oly nehezen terjed, és kevés kilátás, hogy az alaposabb studium által tisztáit
műérzék egyhamar kellő lendületet vegyen. Még jobban …
Tovább a műhöz
Azon szénlerakódás értékét, mely ezen iparágnak alapul szolgál, csak e század első tizedében ismerte fel Pécs és határának lakossága. A szőlőbirtokosok kezdetleges módon ásták s értékesítették a környék kovácsainál. Az I. cs. kir. szabadalmazott Dunagőzhajózási Társaság 1830-ban megalakulván gyors virágzásnak indult. 1852-ben már 71 gőzhajója járt a Dunán, mi által az ország első szénfogyasztója lön. Az óriási szénszükséglet állandó biztosítása képezvén legfőbb gondját, miután a pécsi szén jóságáról kísérletek által meggyőződött, s miután Pécs és környéke működési körének körülbelül közepére, tehát a legalkalmasabb helyre esik, a jelenlegi Pécs-Bányatelep környékén levő földeket 1852-ben összevásárolta, a melyeken 1853-ban megfúrta első — András nevű — aknáját. Újabb földvásárlások által birtok-területét nagyobbitva, földalatti munkáját is mind nagyobb területre terjeszthette ki. Az 1852-ben vásárolt szerzeményt az 1853-61 -ki években, magánosoktól való kisebb-nagyobb vásárlások követték. 1854-ben bérszerződést kötött Pécs városával, ennek a Káposztás völgyben fekvő széntelepeit illetőleg, melyet 1857-ben ezen, valamint a Nagybánya völgyben fekvő városi szénbánya-birtok megvétele követett. Még 1855-ben Riegel Antaltól a Karolina-bányát, 1864-ben Czvetkovits Ferencztől az Istenáldás-bányát, 1867-ben Littke …
Tovább a műhöz
Baranyamegye tanügyi állapota tekintettel a megye tanügye emelése körül tett kormányi intézkedésekre a lefolyt 8-9 év...
- Halász István
- 1878
Midőn a baranyamegyei tankerület tanügyi viszonyainak jelenlegi állása megirását s részlegezett egy beállitását célul magam elé tűztem, tettem azt azon egyszerü indokból, mely már magában egy ily nemü munkának szükségében rejlik; mert szeretném ily, – bár rövidre össze vont mű – mely a megye iskolaviszonyait bemutatja, becscsel bir nemcsak a közvetlen érdeklettek – de az avatatlanok előtt is. De midőn átnézetet nyujt és bepillantást enged az egyes iskolák állásába; midőn feltünteti az iskola körüli sajátos viszonyokat; midőn eléggé érzékeltetővé teszi a hiányt és előnyt; midőn elénk tárja a közérdekü mozgamat irányával, eredményével és ezek indokaival: lehetővé teszi a siker felismerését; rávezet a tévesztet irányra; modót és alkalmat nyujt egyedeknek ugymint testületeknek isk. ügyeiket a jónak talált szinvonalára emelni. E cél minél tökéletesebb elérése lehetővé tétetett azon bő anyag által, mely a feldolgozásra — a tanf. irattárban — részemre rendelkezésre ált; s hogy csakugyan bővében voltam, mutatja a műi Mindazáltal még ezzel sem voltam megelégedve; hanem amely ügyben adataimat kielégítőknek nem találtam, minthogy sok helyről az isk. vonatkozó adatokat felületesen vallották be, s kételyeim merültek fel azok teljessége iránt: nem kíméltem sem költséget és főkép fáradságot, hogy azokat a tökélyig kiegészíthessem, s mondhatom, miként ez …
Tovább a műhöz
Hajdan ezt mondták ; „1 magyar nyelv oly tökéletes, hogy önmagát magyarázza magából.”
Ha azonban ez még a magyar nyelvre nézve sem áll, mely létezett és létezik, és ha magyarázatára még sok más nyelvnek ismerete is szükséges: mennyire inkább szükséges műemlékeink megfejtésére a külföldieknek ismerete , midőn sajátos nemzeti művészetünk nem létezett és nem létezik, s igy itt, sokkal nagyobb mérvben, sem mint a nyelv tekintetében, fiiggünk az európai világtól. Műemlékeink kellő megismerésére tehát elmellőzhetlenül szükséges meg-ismerkednünk legalább azon külföldi emlékekkel, melyek amazoknak előpéldányul szolgáltak. De szükséges, irodalmunk e részbeni szegénysége miatt, még ama vallás- és életbeli viszonyok és nézetek magyarázata is, melyek, valamint a külföld, ugy saját műemlékeink alapjául szolgáltak. Végre szükséges, könyvtáraink szánalmas ritkasága, és a meglevők szegénysége okából, a megfejtő idegen nyelvű szövegek nemcsak forditása, hanem egyszersmind melléklése eredetiben is; hogy az olvasó igy némileg tájékozhassa magát a a világirodalomban. Ezek azon tekintetek, melyek, rövidebb magániratok helyett, bővebb kézikönyvek irására kényszeritenek, és még igy is nagy hézagok maradnak könyvtáraink ki nem elégitö állapota okaból, mely még soká nem engedend kimeritő magyarázatot. Ha azonban könyvtáraink kiegészitését bevárnók, könnyen …
Tovább a műhöz
A pécsi székes-egyháznak „Régiségeit« a bécsi középponti és a magy. tudm. Akademia archaeologiai bizottmánya együttesen adja ki; a szükséges rajzokat, az előbbinek kivánságára, Bécsben metszették fára. A jutányosabb ár a többi rajznál nem szolgált akadályul s csakis a két nagyobb dombormű kivitele annyira nem sikerült, hogy ezt ujra, még pedig réztáblára metszeni kellett, mit, nagyobb fontossága és szükséges jellemzetesebb előad- hatása miatt, elejétől fogva mindig ajánlottam.
Van tehát két előadásunk, az egyik a nem sikerült, kissé durva két fametszet (55-dik és56-dik sz.) és a könyv végéhez kötött finomabb két réztábla; a rajzot, annál kevésbé az eredetinek jellemét, még az utóbbi sem adja ugyan teljesen vissza; azonban a két másolatnak egymás mellé tétele és összehasonlítása mégis felette alkalmas valamint a különbség felismerésére, ugy az aesthetikai szemlélés gyakorlására; s ezen okból hasznosnak gondoltam mindkét nembeli másolatnak közlését. Munkaközben az anyag kezem alatt tetemesen szaporodván, nem voltam képes, elsö szándékom szerint, a pécsi földalatti 6-keresztyén halotti kamrát, az ugynevezett „katakombát,“ és a Pécsett örzött római sarcophag igen nevezetes domborműveit már is jelen kötetben tárgyalni: e tárgyalást tehát a „Monumenták“ második kötetére kell halasztanom, melyen ez idö szerint dolgozom s mely több tárgylajstromával …
Tovább a műhöz
Czélom, e könyv I. köt. 1. füzetében, a pécsi székes-egyház csak is régészeti leirása volt; azonban, szokás szerint, érintettem legujabb, századunkban történt, nevezetes restauratióját is, mire azon ada-
tokat használtam, melyeket b. Jónás kanonok, e székes-egyház akkori őre (custos canonicus) közlött
velem. Hittem, hogy jobbat nem tehetek, mintha a legilletékesebb férfihoz fordulok, és mégis épen ez
vezetett ama tévedésbe, melyet jelenleg kiigazítok, más, az előbbiektől igen különböző, hanem helyes adatok nyomán. (…) Ezen felirat szerint tehát a pécsi székes-egyház legujabb nagyobb restauratiója 1827-ben, Szepessy püspök alatt fejeztetett be. — Még később, t. i. 1854-ben állíttattak fel déli mellékhajójára az óriási (13 lábnyi) apostol-szobrok; melyeket a még ma is élő derék Bartalics Mihály, pécsi szobrász készített...
Tovább a műhöz
In 2017, the University of Pécs celebrated the 650th anniversary of the foundation of the medieval university. The government of Hungary has helped our university, through a privileged tender, to be able to remember this jubilee worthy. With the support of the ‘University of Pécs 650 Jubilee’ tender, we organized an international conference on 12–13 October 2017 at the impressive location of the Granary Visitor Information Centre of the Bishopric of Pécs. 21 Central and Eastern European experts from Austria, the Czech Republic, Poland, Romania, Switzerland, Slovakia, and many Hungarian university history researchers have presented their research results from the Middle Ages to the present day. This volume contains the lectures that were given there. The written material of the lectures will be published as Volume 16 of the ‘Publications of the
University Library of Pécs’ series at the end of 2017, in which 12 German and 7 English studies were given. The University Library of Pécs and Centre for Learning – as the program owners of the conference and the book volume, in close cooperation with the University of Pécs Faculty of Humanities Institute of History Department of Medieval and Early Modern History and the University of Pécs Archives – organized a successful international conference presenting the latest scientific achievements of Hungarian and European higher education history research.
This volume, which the readers hold in their hand, contains a …
Tovább a műhöz