Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 5

Találatok


A tudás keletkezése szokatlan műfajú könyv: fikció formájában megírt tudományos munka. Regényszerü írás, mely tudományos tartalmat közvetít. Az iskolai oktatás és a pedagógia világába viszi az olvasót, Magyarországra és a világ több más pontjára. Címzettjei elsősorban azok a pedagógusok, akik szeretnének kiemelkedni a mindennapos rutinból, akikben elevenen él a szakmai kíváncsiság, és nap mint nap kitalálnak új dolgokat, melyekkel a munkájukat eredményesebbé próbálják tenni. Szól azokhoz is, akik az iskolák világát kutatják, vagy pedagógusok tanulását segítik. Olvasható regényként, de kézikönyvként is használható, melyben válaszok találhatók azokra a kérdésekre, melyek az osztálytermi pedagógiai munka, az iskolák és a nemzeti oktatási rendszerek jobbításán dolgozókat leginkább foglalkoztatják. | Fazekas Ágnes az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi adjunktusa, doktori fokozatát a neveléstudományok területén szerezte. A Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézet oktatója. Több országos szintű program tervezésében és megvalósításában vett részt. Kutatási területe az oktatásfejlesztési programok implementálása és az oktatási innováció. | Halász Gábor az EEl'E Pedagógiai és Pszichológiai Karának tanára, az egyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. …
Tovább a műhöz
Csak negyvennégy éve annak, hogy Day Nippon népe szakított a multtal és látva a fehér faj kultúráját, annak civilizációját magáévá tenni iparkodik s máris két nyert győzelem révén oly számottevő hatalommá fejlődött, mely nemcsak a pacifikus vizeken, de másutt is érezhető. S ha igaz az, hogy Germániának a győzelmi babért a »Schulmeister«-ek hozták meg, úgy ugyanezt elmondhatjuk a japánokról is, akik az évezredes buddhista világnézetben kifejlődött mongol kultúrának nem romjain, de ma is szilárd alapján az európai eszmékkel és amerikai motívumokkal olyanná akarják a mongol műveltséget fejleszteni, mely Ázsia keleti részén élő milliókat felemeli s újra a világtörténelem szereplőivé formálja. A japánok szervezőképessége, ugyan nem prejudikálja a mongol faj arravalóságát, de mindenesetre valószínűvé teszi az a történelmi múlton alapuló hazaszeretet, melyet bizonyos khínai klasszicizmus is áthat. Ez utóbbiakról ugyan Európában szeretnek tudomást nem venni, pedig annak a népnek történetéből, melyben a császárgyilkosságok ismeretlenek, s amely négy évtized alatt a legizmosabb feudalizmusból a legmodernebb keretekbe minden rázkodtatás nélkül tudott beilleszkedni — lehet tanulni. Ismétlem a nagy fejlődést s a hadigyőzelmet csak az iskolázás intenzív voltában látom s a japáni erkölcstörvényben — a busidóban — meg abban, hogy Konfuce és Buddha tanait a …
Tovább a műhöz
Ez év december 5-én lesz 60. évfordulója annak, hogy Istenben nyugodó nagy királyunk, I. Ferencz József báró Eötvös József népiskolai törvényét, az 1868. évi XXXVIII. törvénycikket szentesítette. Nem volt véletlenség az, hogy népiskolai törvényünk együtt keletkezett az 1867. és 1868. évi többi alapvető törvényünkkel: az osztrák kiegyezéssel, a horvát kiegyezéssel, a nemzetiségi törvénnyel stb. A lex Eötvös kiegészítő része annak a hatalmas alapvetésnek, amelyet nagyapáink a magyar históriának e termékeny két esztendejében elvégeztek. Céltalan dolog rekriminációkba bocsátkozni és ezért csak annak megállapítására szorítkozom, hogy okokból, amelyeket kutatni majd a történelem lesz hivatott, népiskola-hálozatunk a nagy magyar Alföldön, különösen a tanyavilágban, sőt részben a Dunántúl is elég hiányosan épült ki, úgyhogy 1925-ben kereken 5000 népiskolai objektumra (egy objektumnak véve minden egyes tantermet és minden egyes tanítói lakást) volt szükség ahhoz, hogy több mint félszázados népiskolai törvényünket teljesen végrehajthassuk. Hála a nemzet áldozatkészségének, szerencsésen eljutottunk odáig, hogy ebből az 5000 objektumra terjedő sürgős programaiból a mai napig kereken 3500 objektum biztosítva van s így a sürgős programmból már csak 1500 objektum van hátra* A mai generáció valósággal eljátszaná a jogát ahhoz, hogy a népiskolai törvény 60. …
Tovább a műhöz
A vallás- és közoktatásügyi ministerium az 1912. évben Zichy János gróf minister vezetése alatt állott. Az ezen évi működéséről az alábbiak számolnak be: A gör. kath. magyarságnak uj püspökség létesítése iránt félszázad óta folytatott küzdelmeit sikerült az 1912. év folyamán győzelemre segíteni és ezzel egy régóta tapasztalt szükségletének eleget tenni. Az 1900. évi népszámlálás az ország egész területén 246.628 gör. kath. vallású magyart talált. Ezen gör. kath. magyar anyanyelvűek közül 168.756 a munkácsi és eperjesi ruthén szertartású gör. kath. püspökök joghatósága alatt állván, az ó-orosz liturgikus nyelvű istentiszteletekben volt kénytelen résztvenni; 70.597 gör. hath. vallású magyar anyanyelvűre pedig, a kik a balázsfalvi görög katholikus érsek, nagyváradi és szamosújvári gör. kath. püspökök joghatóságaihoz tartoztak, a román liturgikus nyelv volt kötelező. E nagyszámú görög katholikus magyarság egyre jobban sérelmesnek érezte az ó-orosz, illetőleg aromán liturgikus nyelv használatát, mivel ezen liturgikus nyelvek miatt nem magyarnak, hanem ruthén vagy oláh nemzetiségűnek tartotta a közvélemény. Hyen körülmények között a görög kath. magyarság mindinkább elidegenedett istentiszteleteitől és oly helyzetbe jutott, hogy lelki szükségletei a saját görög katholikus ritusa szerint kielégítésre nem találtak. A görög katholikus magyarság …
Tovább a műhöz
A kötet a hazai neveléstörténet-írás első kísérleteinek egyike, hogy nyomtatásban mutassa be népi demokratikus nevelésügyünk húszéves fejlődését. A marxista-leninista történetírás fontos feladatának tekinti a közvetlen múlt vizsgálatát. A nevelésügy — ha késve és egyenetlenül is —, de követte a politikai, gazdasági fejlődés, a szocialista építés ütemét s egészében megfelel a szocializmus teljes felépítésén fáradozó társadalmunk követelményeinek. A szocializmus alapjainak lerakása, mint egy rendkívül jelentős periódus határköve, a neveléstörténelem számára is lehetővé, egyben szükségessé teszi a fejlődés legáltalánosabb törvényeinek, azok sajátosságainak felvázolását és tudományos elemzését. A jelen alkalommal nem is került sor a nevelésügy valamennyi területének, a pedagógiai gyakorlatnak problématörténeti feldolgozására, s a felsőoktatással is csak egy tanulmány foglalkozik, mégis úgy érezzük, hogy a 12 tanulmány együtt és egészében bemutatja a neveléstörténeti folyamat fő vonásait, azt az utat, amelyet a felszabadulás óta a demokratikus köznevelésért, majd a szocialista pedagógia kialakítása érdekében megtettünk. A tanulmányok jelen formájukig hosszas előkészület után jutottak el. A kutatások már 1959 őszén, a Pedagógiai Tudományos Intézet irányításával megkezdődtek, majd az Országos Pedagógiai Intézet támogatásával …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 5