Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 5
Összes találat megjelenítve : 5
Találatok
René Dávidnak, az ismert nevű és nemzetközileg megbecsült jogásznak „A jelenkor nagy jogrendszerei"-ről írt könyve szédítő pályát futott be; úgyszólván a világ minden nyelvére lefordították, s magában Franciaországban eddig hat kiadást ért el. Talán azt is lehetne mondani, hogy Dávid professzor iskolát csinált, amennyiben az összehasonlító jognak egyfajta koncepcióját szinte prófétaszerűen hirdette: ez a koncepció a jogoknak, tudniillik a nemzeti jogoknak nagyobb egységekben, jogcsaládokban való tekintése és tárgyalása. Az összehasonlító jog irodalmában ezt a megközelítést ma már helyenkint vitatják nyugati oldalról is; felvetik, hogy a jogintézmények összehasonlítása, amelyet elsősorban az ágazati jogtudományok végeznek, hiányzik a műből; a jogtételnek összehasonlító elemzése is elmarad. De mindennek ellenére René Dávid könyve az összehasonlító jog egyik alapkönyve, amelyre minduntalan és még mindig hivatkoznak. A „nagy rendszerek” között René Dávid terjedelemben megfelelő helyet biztosít a szocialista jognak is; elismeri annak különállását, önálló jogcsalád voltát, s ezt éppen „a jog struktúrájában, intézményeiben, az életformában és a gondolkodásban”, a szocialista országok és más országok közötti különbség miatt (i.m. 114. pont). A szocialista elmélet ugyan természetszerűen vitatkozik René Dávid egész elméleti megközelítésével és …
Tovább a műhöz
„Az uniós jog és a magyar jogrendszer viszonya” c. kötet első hangzásra is ambiciózus. Ilyen kiadványnak, ha a mondanivalója hű akar maradni a címéhez, számos jogterületet kell érintenie. Az érdeklődő olvasó tehát kíváncsian, várakozón tekint a kötetben foglalt témák elé - és nem csalódhat. A tanulmányok a jogtudomány olyan széles spektrumán ívelnek át, amely még ilyen ambiciózus cím mellett is lenyűgöző. Helyet kap a kötetben a polgári jog számos aspektusa a szerzői jogtól a devizahitelekig, a munkajog, a társasági jog, a fogyasztóvédelmi jog, a büntető anyagi és eljárásjog, a
közigazgatási jog, a versenyjog, a sportjog, a környezetjog és az adójog, de szó esik alkotmányos identitásról, művészeti szabadságról, intézményi együttműködésről, az egyenlő bánásmódról és a jogi kultúráról is. Valójában azonban ez a sokszínűség a téma sajátja. Az Európai Unió ma már tagállamai jogrendszereinek olyan mértékű változását idézte elő, amely alapján bátran kijelenthetjük, hogy az uniós és a nemzeti jogrend viszonya valóban csak ilyen szerteágazóan, számtalan jogterület bevonásával mutatható be. Ez a fejlődés azért tanulságos, mert - legalábbis az én generációm
számára - valójában a szemünk előtt zajlott. Az 1960-as évektől az Európai Unió Bírósága - az akkori Európai Bíróság illetve Európai Közösségek Bírósága - ítélkezési …
Tovább a műhöz
EU-jog
- 2021
Az első magyar nyelvű, átfogó monográfia az európai integráció második világháború utáni jog- és intézményrendszeréről a kiváló jogtudós, intézményalapító Mádl Ferenc nevéhez fűződik. Az 1974-ben megjelent, Az Európai Gazdasági Közösség joga című munkájával korát messze megelőzve csillantotta fel a reményt, hogy van alternatívája a Szovjetunió által a kelet-európai országokra rákényszerített hatalomnak, másként, hatékonyabban is lehet szervezni az európai nemzetek együttműködését. Az Európai Gazdasági Közösséget 1992-ben Európai Unióra nevezték át, jogrendszerének szervezett oktatása Magyarországon az egyetemi jogászképzés keretei között pedig másfél évtizedes múltra tekint vissza. Ezalatt több kiváló tankönyvjegyzet látott napvilágot, amelyekből joghallgatók ezrei ismerkedhettek meg az európai integrációval, annak a tagállamok jogrendszerére gyakorolt hatásával. Ezt a tudást megszerezve ma már sokan dolgoznak uniós intézményeknél külföldön, segítve Magyarországot, vagy éppen azt ellenőrizve, hogy vállalt kötelezettségeinek - a többi tagállamhoz hasonlóan - mindenben eleget tesz-e. Az egyes jogi karokon - a meglévő hasonlóságok mellett - hangsúlybeli különbségeket is találhatunk e tantárgy oktatásában. Tankönyvünk szerzői négy jogi karon oktatnak, és arra vállalkoztak, hogy az ott szerzett tapasztalataikat egymással megosztva, közösen írják …
Tovább a műhöz
It is the intention that the following work is to be a part of the series of introductory books to the laws of various countries. The whole project is intended to prepare books which follow basically the same plan for each country. The books in the series are not designed to be definitive texts of the law of any country. Rather, they will attempt to provide academics, lawyers, businessmen, administrators, government officials, students and others with the basic knowledge of legal concepts of the country in broader terms, with special emphasis on practical issues, so that the interested persons will be able to understand the system and pursue research on special legal problems by knowing the proper questions to ask and the proper place to find the answer. With this volume on Hungarian law we include an Eastern European country in our Introduction series for the first time. This book, however, diverges somewhat from the uniform pattern which has been followed in the series. There is more history and there are more predictions for the future. This is mainly because Hungary has chosen a new form of state only a few years ago. The legal system and the laws of the country are in a stage of adaptation. The historical connection to the Civil law world however, is enabling Hungary to overcome the legal gap caused by political developments after the Second World War in a relatively short period of time. We trust that the book will give insight into the present Hungarian law and the …
Tovább a műhöz
The publication in English of my book on the major systems of contemporary law gives me great pleasure—and for a reason I do not hesitate to state here. I am convinced that it is absolutely essential at the present time to develop comparative legal studies, and I believe that this book, such as it has been conceived, provides the necessary basis for a study of comparative law. I wish to thank Professor C. M. Schmitthoff, on whose initiative the publishers first became interested in the English-language publication of the work. I would also especially like to thank Professor John E. C. Brier-ley, who was kind enough to undertake the translation and adaptation. To do so it would not have sufficed, as the uninitiated might think, to be thoroughly conversant with English and French. It was also necessary to be a comparatist and to understand the many legal terms peculiar to the different systems studied. Few people could have translated what I have written with as much understanding as Professor Brierley has. To show my appreciation of the very considerable and intricate work that he has carried out, it seemed to me only just that this work appear under our two names—although this alone cannot repay my debt of gratitude. This is a translation and adaptation of Professor Rene David's Les Grands systemes de droit contemporains which was originally based on the second French edition of 1966, published by Librairie Dalloz in the series known as Precis Dalloz. It has been revised …
Tovább a műhöz