Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 2

Találatok


Az emberi helyváltoztatás államhatárokon átnyúló megvalósulási formái napjaink egyik kiemelt kérdésköre, politikai vitatémája szerte Európában, illetve hazánkban. A nemzetközi migráció kontinensünkön talán még soha nem volt ennyire fókuszban, mint manapság. E jelenség valós vagy lehetséges következményei egyaránt foglalkoztatják az állami, társadalmi és gazdasági szektor szereplőit. Különösen így van ez Magyarországon. A nemzetközi vándorlás és annak szükségszerűségének megítélése, valamint a kapcsolódó jogi szabályozás iránya a 21. század második évtizedének végére jól körülhatárolható módon mozdult el. Az ellenőrizetlen migráció büntetőjogi eszközökön keresztüli tiltása ugyan nem új keletű dolog, de a jelenséggel szembeni állami és társadalmi elutasítás talán még soha nem volt ilyen mértékű, mint manapság. Alapvetően ez az attitűd határozza meg jelenkorunk migrációs politikáját, az emberi vándorlással, különösen az irreguláris migrációval és ezzel párhuzamosan a menedékjogi szabályokkal közvetlenül összefüggő jogalkotási és jogalkalmazási gyakorlat formálását. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy a külföldiekkel összefüggő jogi szabályozás mennyire fonódik össze a migrációs szabályozással? E kötet célja - a fentiekre is figyelemmel - vázlatos képet mutatni a migrációval, illetve a külföldiekkel összefüggő jogi …
Tovább a műhöz
„A közigazgatás-tudomány oktatásának jó évszázada a legérzékenyebb és mindmáig megnyugtatóan meg nem oldott problémája a Különös rész oktatása” - írta Száméi Lajos, a hazai közigazgatás-tudomány egyik kimagasló művelője 1972-ben. A nehézséget elsősorban abban látta, hogy a közigazgatási jog különös részének anyaga „mérhetetlenül hatalmas” és erősen változékony. A fenti sorok papírra vetése óta a nehézségek nem csökkentek. Ennek ellenére magunk is úgy véljük, hogy a különös rész egyes fejezeteinek megismerését a joghallgatók részére lehetővé kell tenni. Napjaink tananyagíróinak munkáját is számos körülmény nehezíti. Ezek közül a legfontosabb az ágazati politikák kidolgozatlansága, illetve instabilitása. A gyorsan változó napi politika az alaposan előkészített, konszenzuson alapuló, hosszú távon érvényesítendő fejlesztési és működési elvek rendszerének a kimunkálását megnehezíti. A fentiek és egyéb okok miatt a jogi szabályozás a változékony és kiszámíthatatlan. Mindezeket figyelembe véve a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Közigazgatási Jogi Tanszékének munkatársai - követve más hazai jogi karok példáját - szakirodalmi munkásságukat a közigazgatási jog különös részének feldolgozására is kiterjesztik. Ugyanakkor azt is szem előtt kell tartanunk, hogy ez a tankönyv nem előzmény nélküli. A pécsi közjogi …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 2