Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 12
Összes találat megjelenítve : 12
Találatok
A Brief Account of some Travels in Hungaria, Servia, Bulgaria, Macedonia, Thessaly, Austria, Styria, Carinthia, Carniola, and Friuli
- Brown, Edward
- 1685
A Great part of these Papers were Printed eight years since, and some of them have been the light no less than twelve : But since that the Copies have been disposed of , and the Impressions fold , the Bookfeller hath thought fit to Reprint them together. In order to which, whilst he gave me the Opportunity to read them over, I could not omit the making of divers Additions, and adjoyning another Journey through the delightful Country of Lombardy : Calling to mind the Magnificence of some Roman Antiquities, and the Remarkable Actions of great Men in those Quarters. Whereby I might give a short Account of the strange Fate and various Revolutions of divers of their ancient Cities. As to the natural Curiosities and Observations in the first parts, it would be unnecessary to make any Introduction, they having now run through so many hands. I can only say, that what you had in scattered parts before, are here compacted together in one intire Volume , and hope for the fame kind Acceptance. The number of the Cuts are increased, and the Figures of divers Habits , Medals and Antiquities added: The Particular Description of which, in this Preface would prevent the satisfaction of considering them in their proper places; to which I shall refer you, wisbitig you the same pleasure in
viewing them there, that I have had formerly in beholding them in their due Situations, and in the Contemplation and Description of them afterwards.
Tovább a műhöz
A XVII. századbeli híres török utazónak, Evlia Cselebinek az utóbbi években előkerült, tíz vaskos kötetre menő útleirásából, melynek a czíme : a VI. kötet s részben már az V. kötet is Magyarországon tett utazásait foglalja magában. E magyarországi utazások leírásának magyar fordítását tartalmazza e könyv. Evlia Cselebit méltán híres utazónak mondják, mert a régi utazók közül csak az arab Ibn Batuta és az olasz Marco Polo hasonlíthatók hozzá, akár munkáinak terjedelmét, akár azok érdekességét tekintsük. Mielőtt Evlia Cselebi útleírásáról szólnánk, előzetesen egy-két szóval elmondjuk az író élettörténetét is, amennyire ezt a munkáiban szórványosan elejtett adatokból összeállíthattuk. Evlia Cselebi Konstantinápolyban született körülbelül 1611-ben. Atyja Dervis Mohámmed Zilli volt, aki Szulejmán szultán kíséretében jelen volt 1541-ben Buda elfoglalásánál, továbbá Szigetvár elfoglalásánál is s itt tanúja volt Szulejmán szultán halálának. Anyja az Abaza nemzetségből származott s Melek Áhmed pasának nővére volt. Evlia Konstantinápolyban nevelkedett. Nagy hajlamot mutatott a történelmi, földrajzi tudományok és a nyelvek iránt. A török, arab és perzsa nyelveken kívül jól tudott latinul és görögül is. Későbbi utazásaiban pedig saját állítása szerint 147 nyelvet tanulmányozott át. Kitűnt szép
hangja által is és mint müezzin éppen ezáltal vonta …
Tovább a műhöz
A XVII. századbeli híres török utazónak, Evlia Cselebinek az utóbbi években előkerült, tíz vaskos kötetre menő útleirásából, melynek a czíme : a VI. kötet s részben már az V. kötet is Magyarországon tett utazásait foglalja magában. E magyarországi utazások leírásának magyar fordítását tartalmazza e könyv. Evlia Cselebit méltán híres utazónak mondják, mert a régi utazók közül csak az arab Ibn Batuta és az olasz Marco Polo hasonlíthatók hozzá, akár munkáinak terjedelmét, akár azok érdekességét tekintsük. Mielőtt Evlia Cselebi útleírásáról szólnánk, előzetesen egy-két szóval elmondjuk az író élettörténetét is, amennyire ezt a munkáiban szórványosan elejtett adatokból összeállíthattuk. Evlia Cselebi Konstantinápolyban született körülbelül 1611-ben. Atyja Dervis Mohámmed Zilli volt, aki Szulejmán szultán kíséretében jelen volt 1541-ben Buda elfoglalásánál, továbbá Szigetvár elfoglalásánál is s itt tanúja volt Szulejmán szultán halálának. Anyja az Abaza nemzetségből származott s Melek Áhmed pasának nővére volt. Evlia Konstantinápolyban nevelkedett. Nagy hajlamot mutatott a történelmi, földrajzi tudományok és a nyelvek iránt. A török, arab és perzsa nyelveken kívül jól tudott latinul és görögül is. Későbbi utazásaiban pedig saját állítása szerint 147 nyelvet tanulmányozott át. Kitűnt szép hangja által is és mint müezzin éppen ezáltal vonta …
Tovább a műhöz
Özv. Cebrian Istvánné báró Vécsey Magdolna, Dessewffy Emil unokájaként született 1873-ban Budapesten. Az első világháború alatt jelentős karitatív tevékenységet fejtett ki. A Csillagkeresztes Rend tagjaként alig volt az akkori Magyarországon olyan, aki nálánál elhivatottabban csillapította volna mások szenvedéseit. Ha kellett, kolerás betegeket ápolt, és a frontra is kiment, ha arra volt szükség. A Gloria victis című naplóban megörökítette tapasztalatait és emlékeit, amelyeket a háborús időszakban élt meg. A könyv részletesen bemutatja a korabeli eseményeket, a politikai és társadalmi változásokat, valamint a mindennapi élet nehézségeit. Vécsey Magdolna bárónő éles szemmel figyelte a történéseket, és a könyvében őszinte hangon osztja meg gondolatait és érzéseit. A Gloria victis egy fontos dokumentum a magyar történelemről, amely a háborús időszakot és az azt követő politikai változásokat eleveníti meg.
Tovább a műhöz
Der Erfolg des im Jahre 1880 erschienenen „Führers auf der Donau”‘, welches Buch schon 1881 eine zweite Auflage erlebte und dem herrlichsten Strome Germaniens und Osteuropas neue Besucher und Freunde zuzog, ermuthigte den Verfasser, den touristisch-literarischen “Versuch auch auf die Gebirgsgegend Oberungarns auszudehnen, und so entstand im Jahre 1881 dessen : “Illustrirter Führer durch die Karpathen und Oberungarischen Badeorte” welcher ebenso rasch seinen Weg machte, und die Anerkennung der compotentesten Fachmänner erlangte. Dieser zweifache Erfolg war dem Verleger ein Fingerzeig auf der eingeschlagenen Bahn unentwegt fortzuschreiten und den Osten, Europas in seine Thätigkeit auf’ dem Gebiete Reiseliterature einzubeziehen. Ueber die eigentlichen Touristenländer Italien, Schweiz, Tyrol u. s. w. erschienen bereits sozusagen ganze Bibliotheken; dagegen liegen die in laundwirthschaftlicher und commereieller Hinsicht so hochwichtigen Länder der ungarischen Krone für die meisten Westeuropäer als terra incognita da, und gerade der Fabrikant, Exporteur, Geschäftsreisende und Producten-händler des Westens leidet durch diese Unkentniss in erster Reihe. Wie ein Freund des Verlassers ganz richtig bemerkte, hört für die meisten Leute die Geographie Ungarns beim. Budapester Blocksberge auf und dann beginnt das Fabelland in des Wortes vollster Bedeutung. Wiihrend seines Aufenthaltes in Deutschland, seiner Reisen in Belgien und Frankreich hörte der Autor dieser …
Tovább a műhöz
Itália (3/1.)
- Heine, Heinrich
- [1920]
Én vagyok a legudvariasabb ember a világon. Büszkélkedem azzal, hogy sohasem voltam goromba e földön, ahol annyi elviselhetetlen fickó akad, aki odaül az ember mellé és elbeszéli szenvedéseit vagy éppen verseit szavalja el; igaz keresztényi türelemmel, nyugodtan hallgattam meg mindig ezeket a siralmas dolgokat s egy arcizmom sem árulta el, mennyire unatkozik a lelkem. Mint a vezeklő brahmin, aki átengedi testét a férgeknek, hogy ezek az istenteremtései is jóllakjanak, - úgy álltam néha naphosszat a legszörnyűbb emberi locsogást; nyugodtan hallgattam és benső sóhajaimat csak Ő hallotta, ki megjutalmazza az erényt.
De az életbölcsesség is azt parancsolja, hogy udvariasak legyünk és ne hallgassunk bosszúsan, vagy éppen valami bosszús szóval ne válaszoljunk, ha egy spongyatestű kereskedelmi tanácsos vagy kiaszott sajtkereskedő odaül mellénk és általános-európai beszélgetésbe fog e szavakkal: "Ma szép idő van." Nem tudhatja az ember, hogyan kerül megint össze egy ilyen filiszterrel s az akkor keservesen megemlegettetheti velünk, hogy udvariasan azt nem feleltük: "Az idő valóban igen szép." Sőt ugy is eshetik, nyájas olvasó, hogy Kasselben a table d'hotenál a föntemlített filiszter mellé ültetnek, még pedig a baloldalára s éppen ő az az egyén, akinek elébe tették a barna potykákkal megrakott tálakat és aki ezeknek vidám szétosztója; - ha pedig ő régóta feni rád a fogát, mindig jobbra adja …
Tovább a műhöz
Itália (3/2.)
- Heine, Heinrich
- [1920]
Midőn beléptem Matild szobájába, a zöld lovaglóruha utolsó gombját is begombolta már és épen a fehértollas kalapot akarta felvenni. De hirtelen elhajitotta, mihelyt megpillantott és aranyfürtös haja hullámzott, amint felém rohant. - "Egyetlen, páratlan doktor!" - kiáltott és amint szokta, megragadta mindkét fülemet és mókás melegséggel csókolt meg.
- Hogy van, legőrűltebb minden halandók között? Milyen boldog vagyok, hogy ujra látom! Mert őrűltebb embert nem fogok találni a kerek világon. Bolond és buta akad elég és gyakran részesülnek abban a megtiszteltetésben, hogy őrűltnek tartják őket; pedig az igazi őrűlet épen olyan ritka, mint az igazi bölcseség, sőt talán nem is egyéb, mint bölcseség, amely megbosszankodott, hogy mindent tud, e világ minden aljasságát ismeri és ezért határozta el angy bölcsen, hogy megőrűl. A keletiek okos egy nép, prófétaként tisztelik az őrűlteket, mi ellenben minden prófétáról azt tartjuk, hogy őrűlt...
Tovább a műhöz
Itália (3/3.)
- Heine, Heinrich
- [1920]
A környező természet hatással van az emberre - miért ne hatna az ember is a természetre, amely körülveszi. Itáliában szenvedélyes, mint a nép, nálunk Németországban komolyabb, meggondoltabb, türelmesebb. Vajjon egykor a természet is elevenebb belső életet élt-e, mint az ember? Orpheus kedélyének ereje, azt mondják képes volt arra, hogy fát, kvöet eleven ritmusu mozgásra késztessen. Vajjon ma is megtörténhetnék az ilyen csuda? A porosz udvari költő lantjának zengése aligha fogja táncra csábítani a templowi hegyet, vagy a berlini hársakat.
A természetnek is van története és ez egészen más természetrajz, mint amit az iskolában tanítanak. Az Apenninek sziklahasadékaiban évezredek óta élő kis szürke gyíkok közül egyet meg kellene hívni rendkívüli tanárnak valamelyik egyetemünkre és egészen csodálatos dolgokat hallhatnánk tőle. Persze, a jogi fakultás egynémely urainak büszkesége tiltakozna e választás ellen. Hiszen egyikük nagy titokban már a tudós Fidóra is féltékeny, mert attól tart, hogy ez esetleg helyettesíthené őt a tudományos apportírozásban.
Tovább a műhöz
Közép-ázsiai utazás melyet a Magyar Tudományos Akadémia megbizásából 1863-ban Teheránból a Turkman sivatagon át, a Kaspi tenger keleti partján Khívába, Bokharába és Szamarkandba tett és leirt
- Vámbéry Ármin
- 1873
Én 1832-ben születtem, Magyarországon, Duna-Szerdahely mezővárosában, mely a Duna legnagyobb szigeteinek egyikén fekszik. Különös hajlamot érezvén nyelvek tanulmányozására, már kora ifjuságomban Európa és Ázsia több nyelvével foglalkoztam. A keleti és nyugati irodalom tárházai képezték buzgó tanulmányaim első tárgyait. Későbben a nyelvek egymás közötti viszonyai keltettek bennem érdeket; és igy teljességgel nem meglepő, hogy a “nosee te ipsum” féle ismeretes közmondást magamra alkalmazván, figyelmemet mindenekfölött saját anyanyelvem rokonságaira és eredetére forditottam. Ismeretes dolog, hogy a magyar nyelv az ugynevezett altáji nyelvcsaládhoz tartozik; de a finn vagy tatár ághoz-e, ez az a kérdés, mely még akkor eldöntésre várt. Ennek kinyomozása, mely minket magyarokat mind tudományos, mind nemzetiségi szempontból annyira érdekelt, volt fő és eldöntő oka keleti utazásomnak. Az élő nyelvek gyakorlati tanulmányozása által óhajtottam meggyőződni a magyar és török-tatár nyelvek közötti rokonság tényleges fokáról, mely az elmélet gyöngevilágánál oly meglepőnek tűnt fel előttem. Legelőször is Konstantinápolyba mentem. Több évi lakás török házaknál,- és a török iskolák és könyvtárak gyakori látogatása csakhamar törökké, sőt efendivé alakítottak át. Nyelvészeti fürkészéseim tovább késztettek kelet felé; s midőn csakugyan eltökélt szándékom lett …
Tovább a műhöz
Wenn der geduldige Leser sich plötzlich mit mir nach Ost-Indien versetzen will — woselbst ich de facto im Winter-Jahre 1868 mich befand — und von hier im Geiste dem Norden, dem persischen Golf zusteuert ... dann hinauf nach dem Indus-Strom ... hinab nach Fort Aden im südlichen Arabien ... durch Babelmandeb’s Meerenge hindurch nach Ost-Afrika, den Gestaden Abessiniens zieht; wenn er hier sich plötzlich in jene denkwürdige Tage der Expedition zurückversetzt, wo diese öden Ufer von englischen Fahrzeugen, von indischen Truppen wimmelten, wenn er hier kurz verweilt und nach Besichtigung all’ des Grossartigen die Küste verlässt, um sich in das luftige Hochland des abessinischen Tafellandes hinauf längs der Operationslinie der Engländer zu begeben: so wird er Land und Leute und so ziemlich auch die ganze Strecke, auf welcher mich das Schicksal damals herumtrieb, kennen lernen — so wie auch leicht einen Zusammenhang zwischen den einzelnen in dieser Brochure skizzirten Abschnitten finden. Dasjenige, welches mir auf dieser langen Strecke am meisten der Beachtung würdig erschien, was mir daselbst zu-stiess, habe ich getreu und mit dem Bestreben darzustellen getrachtet, dem Leser ein möglichst klares, abgerundetes Bild von dem ganzen Schauplatz zu geben. Ich habe deshalb auch nicht ermangelt, das Merkwürdigste, was man über Abessinien, dessen Bewohner und Geschichte weiss, zu skizziren und einige kurz gefasste Umrisse über die Ursachen, den Her- und Ausgang des …
Tovább a műhöz
Prinz Gyulának, a felfedező utazások hőskorában az utolsó magyar explorátorának ez a könyve Budapest katasztrófája előestéjén bekötésre készen feküdt a nyomdában. Tűz és víz, egyetlen példány kivételével, ezt az első kiadást megsemmisítette az összes képek és rajzok dúcaival együtt. Ez az újranyomás a megmaradt egyetlen példányról készült, a magyar sors legzordabb időszakának emlékeként. | Két esztendőnek, 1906 és 1909-nek javarészét nappal nyeregben, éjjel sátorban töltöttem. Magamban, egy-két kirgiz legény kíséretemben barangoltam be összesen mintegy 280.000 négyzetkilométernyi területet. Akkora területet, mint egész Magyarország Horvátország nélkül. Nyeregben tettem meg összesen 9150 kilométert. Szinte pontosan annyi út ez, mint légvonalban Budapesttől Tokióig. Ennek az útvonalnak több mint felén nem járt előttem művelt ember. Két ilyen esztendő természetesen olyan emlékeket hagy hátra, amelyekkel a magamfajta ember élete végéig elszórakozik. Harmincnégy évvel ezelőtt már egyszer leírtam barangolásaim történetét. Ez a könyv már elfogyott, némileg feledésbe is merült. Amikor elhatároztam, hogy útleírásomat mégegyszer kiadom, arra is gondoltam, hogy a magyarságnak szüksége van reá. Ezeknek az évtizedeknek ránkszakadt omladéka nevű temetheti el kultúrtörekvéseinket. Magyar László, Reguly Antal, Széchenyi Béla és Lóczy Lajos, Teleki Samu, Almásy …
Tovább a műhöz
A „Magyar Mérnök- és Építész-Egyesület”-nek minden nemes, jó és hasznos intézkedése mellett az is egyik érdeme, hogy időnkint külföldi társas utazásokat rendez, különösen képzőművészeti, iparés kereskedelmi ismeretek szerzése czéljából. Ilyen nagyobbszerü társas utazást tervezett az 1896-ik év második felében, melynek az érintett czélon kivül főképen az volt a föladata, hogy Francziaország déli, Spanyolország és Portugália nagyobb városaiba jutva, a hírneves templomokat és muzeumokat tanulmányozhassák az utazó társaság tagjai. Nagyobb társaságban utazni más dolog, mint magánosan vagy másod-, harmadmagunkkal. Ilyenkor parancsként hangzó jelszó: az alkalmazkodás, mely az egyéni akaratot és függetlenséget meglehetősen háttérbe szorítja. De a nagy társaságban jól szervezett csoportos utazásnak sok jó oldala van: más tervez, más fáradozik, más gondoskodik helyettünk mindenről; könynyebben jutunk kedvezményes vasúti árakhoz, kedvezményes életrendhez stb., a nélkül, hogy magunk gondoskodnánk magunkról.
Tovább a műhöz