Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 6
Összes találat megjelenítve : 6
Találatok
A házassági tanácsadás az egészségügyi gondozás egyik legfiatalabb intézménye. Mint minden kialakulásban levő intézményt, a házassági tanácsadást is bizonytalan körvonalak határozzák meg és mind céljának, mind feladatának megállapításában lokális követelmények, társadalmi érdekeltségek, valamint egyéni vélemények különböző felfogásokat juttatnak érvényre. Jelentősége céljában rejlik, amelyet az eugenika ad meg. Az eugenika alapja azon elmélet, hogy az ember öröklés útján szerzi meg testi és lelki tulajdonságainak lényeges részét és mivel ez a rész az esetleges individuális tulajdonságoktól megkülönböztethető, a faj fejlődésére következtetni lehet. Az eugenika ennek a teóriának gyakorlati alkalmazása által akarja feladatát megoldani. Egyrészt pozitív eredményt céloz : lehetővé akarja tenni azt, hogy a társadalom erős, egészséges tagjainak fejlődése és szaporodása kedvezően alakuljon, másrészt negatív feladatot teljesít, amikor az életképtelen, beteg, terhelt egyedek szaporodásának igyekszik gátat vetni. A házassági tanácsadás ennek a kettős célnak a szolgálatában áll. Az eugenika követelményeinek teljesítését a nemzeti népesedéspolitika sürgeti. A mai gazdasági válságban erősen érezhető, hogy a gondozásra szoruló tömegek egyre növekedő csoportja parancsolóan kívánja meg a szaporodásnak céltudatos, eugenikus alapon álló irányítását. …
Tovább a műhöz
Alegría Bonis szerint a „családjog új fejezetet nyitott az európai integráció történetében. Ezen a területen rövid idő alatt napvilágot látott uniós jogalkotási aktusok megváltoztatták a családok nemzetközi magánjogi szabályozásának átfogó képét Európában. Az uniós polgárok családjoggal kapcsolatos érdekei egyértelműen tükröződnek abban, hogy az emberek többsége elvárja az Uniótól, hogy szerepet vállaljon a tagállamok közötti családjogi szabályozás megkönnyítésében.”'
Egy 2006-os Eurobarometer-felmérés szerint az uniós polgárok 60%-a várja el ezt azt Uniótól a házassági felbontására vonatkozó jog tekintetében, a gyermekek feletti szülői felügyeleti joggal kapcsolatos jogalkotás tekintetében ez az elvárás 67%-os. A fiatal generáció (15-24 év) uniós jogalkotással kapcsolatos elvárásai a családjog terén még ennél is magasabb értékeket mutatnak.A határon átnyúló családjogi ügyek tekintetében a legmegbízhatóbb adataink a házassági ügyekről vannak, ezek körében több kutatás, hatástanulmány is készült az utóbbi években. Az Európai Unióban közel 122 millió házasságot tartanak nyilván, ebből 16 millió tekinthető nemzetközinek. Nemzetközi párokról akkor be-
szélünk, ha a házaspárok állampolgársága eltérő, vagy különböző tagállamokban rendelkeznek szokásos tartózkodási hellyel, ill. olyan tagállamban élnek, melynek nem állampolgárai. …
Tovább a műhöz
Családjog I.
- 1999
A család fogalmának számos meghatározása ismeretes, amelyek jórészt azáltal szűkebbek vagy tágabbak, tömörebbek vagy részletezőbbek, hogy átfogják-e a nagy és kiscsalád fogalmát egyaránt, hosszabb történeti időszakot vesznek alapul, vagy egy konkrét időhöz kötődnek. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata szerint- „A család a társadalom természetes és alapvető egysége és joga van a társadalom valamint az állam védelmére.” [16. cikk (3) bek.] Ez a meghatározás nemcsak a család napjainkban fennálló, ismert jelentőségére mutat, hanem kiemeli a család védelmének a szükségességét, amely azonban nem csupán jogi szabályok útján, az azok által adott keretekben valósulhat meg. Utal egyúttal a családjog szerepére, alapfeladataira is, amely nem jelenti azt, hogy a családjognak át kellene fognia a családok életére vonatkozó valamennyi jogszabály anyagát. A családok életét ugyanis számos szabály érinti, befolyásolja, rendezi. Ezek között nagy számban találhatunk társadalombiztosítási, munkajogi rendelkezéseket, mint a családi pótlék, az anyasági támogatások rendszere, a gyermekmunka és a kiskorúak munkajogi védelme stb. Jelentős a családi magatartások büntetőjogi védettsége és a családoknak nyújtott állami támogatás sokféle közigazgatási szabályon át valósul meg. A családjogi viták fórumrendszereinek a szabályozásán át számos az eljárásjogokba tartozó …
Tovább a műhöz
A szeretetnek otthon kell - kellene - kezdődnie. Számomra ezt Sam és Grace, apám és anyám testesíti meg, akik több mint ötven esztendőn át szerettek. Nélkülük ma is csak keresném a szeretetet, s nem írnék róla. Az otthon fogalmához tartozik Karolyn is, akivel több mint harminc éve élek házasságban. Ha minden asszony úgy tudna szeretni, mint ő, jóval kevesebb férfi kacsingatna kifelé. Gyermekeink, Shelley és Derek már kirepültek a családi fészekből, új világokat fedeznek fel, én mégis zavartalanul élvezem szeretetük melegét. Boldog és hálás ember vagyok. Hálával tartozom azoknak a szakembereknek, akiknek szerepük volt abban, hogy ma mit gondolok a szeretetről. Például Ross Campbell, Judson Swihart és Scott Peck pszichiátereknek. Végül és mindenekfelett annak a sok száz párnak szeretném kifejezni köszönetemet, akik az elmúlt húsz évben megosztották velem életük legbensőségesebb titkait. Ezzel a könyvvel adózom őszinteségüknek. (...) Ezer méter magasan, valahol Buffalo és Dallas között repültünk, amikor útitársam abbahagyta az újságolvasást, és felém fordulva megkérdezte: Mivel foglalkozik? Házassági tanácsadó vagyok, és országszerte szemináriumokat tartok - mondtam olyan hangon, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga. Már régóta szerettem volna megkérdezni valakitől, hogy mi történik a szerelemmel a házasságkötés után - mondta. Mire gondol? - kérdeztem, s …
Tovább a műhöz
A Polgári Törvénykönyvnek a Kormány 1003/2003. (I. 25.) Kormány, határozattal elfogadott Koncepciója szerint a családjog anyaga beépült az új Polgári Törvénykönyvbe. Ezen a koncepción a Kormány 1129/2010. (VI. 10.) határozata sem változtatott, amelynek alapján az igazságügyért felelős miniszter felkérte a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottságot és a kormányhatározattal újonnan létrehozott Operatív Szakmai Bizottságot a Polgári Törvénykönyv új tervezetének elkészítésére. Az 1953 és 2014 között külön törvényben egységesen szabályozott családjog tehát - a magyar magánjogi hagyományoknak megfelelően - a Ptk. hatálybalépésével törvényi szinten is integrálódott a polgári jogi szabályok közé. Ez a módosulás nem csupán a családjog magánjogi hátterének és összefüggéseinek a korábbinál hangsúlyosabb érvényre juttatását tette lehetővé, hanem azt is, hogy a családjogi szabályoknak a gyorsan változó társadalmi viszonyokhoz igazítása és a nemzetközi kötelezettségekkel és elvárásokkal (elsősorban az Európai Unió és az Európa Tanács dokumentumaival, az Európai Unió Bíróságának és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága családjogi tárgyú ítélkezési gyakorlatával) való összhangba hozása is megtörténjék. A Csjt. szabályaihoz képest a legjelentősebb változások között említhetjük, hogy az eddig igen szűkszavúan rendezett házassági …
Tovább a műhöz
A kötetet, amelyet Ön a kezében tart szeretettel és tisztelettel nyújtja át a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kara Dr. Filó Erika egyetemi docens asszonynak hetvenedik születésnapja alkalmából. A kötet huszonnégy dolgozatot tartalmaz a családjog és társtudományai művelőinek, karunk oktatóinak és a jogalkalmazásban tevékenykedő kollégáknak tollából. A tanulmányok megírására számos tudományterületről szép számban vállalkozó szerzők írásaikkal fejezik ki tiszteletüket és megbecsülésünket kolléganőnk iránt. Akik személyesen is ismerik, jól tudják, hogy szinte hihetetlennek tűnik a tény: Filó Erika hetven éves. Noha az évkönyvek, hivatalos iratok és publikációs jegyzékek kétségtelenné teszik e tényt, azonban Erika (talán szabad itt is a megszokott megszólítást alkalmazni) ma is Karunk tudományos és közéletének, oktatási tevékenységének egyik legaktívabb polgára és tegyük hozzá (talán ez sem tolakodás) kifejezetten fiatalos
megjelenése is határozottan cáfolja azt, hogy Karunk elmúlt közel fél századának tanúja. A hetvenes évek eleje óta számos tankönyv, monográfia, tanulmány szerzője, a hazai családjogtudomány kiemelkedő képviselője. Meghatározó és máig ható szerepe volt Karunk Továbbképző Intézetének létrehozásában, a szakirányú továbbképzések szervezésében és vezetésében. Tudományos, oktatói és vezetői ténykedése mellett …
Tovább a műhöz