Keresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
„Kezdjük el a józan ész alapján.” - írja Schumpeter híres elmélettörténeti művében. „A 'tudományos* közgazdászt a többi gazdasági problémákról gondolkodó, beszélő vagy író embertől bizonyos eljárások birtoklása különbözteti meg. Ezek három területhez tartoznak: ‘elmélet’, statisztika, történelem. Ez a három alkotja együttesen azt, amit Gazdasági Elemzésnek nevezünk.” Ma, amikor a közéleti viták könnyedén hivatkoznak „izmusokra”, amikor tankönyveinkből elsajátított gondolati sémák gyakran minden mérlegelés nélkül „tudományos" bizonyítékként lépnek elő, félve kérdezhetünk rá forrásaikra, bizonyítékaikra, s gyakran kísérletet sem teszünk arra, hogy megvizsgáljuk, a schumpeteri kritériumok bármelyikének próbáját kiállnák-e. Ma, amikor a „tudományos” cikkek olvasása a matematika bizonyos ágainak készségszintű ismeretét tételezi fel, amikor korszerű ökonometriai apparátus nélkül tömeges adatokkal dolgozó, azokat tárgyaló-elemző cikk bizonyos folyóiratokban meg sem jelenhet, könnyen elfelejthetjük, hogy a schumpeteri három terület mindegyikét figyelembe kell vennünk, s kényszerhelyzetben nehéz választás elé állna, aki a „tudományosság” és „a józan ész” követelményeinek is szeretne megfelelni. Schumpeter a saját feltételezett kényszerhelyzetét így kezeli: „ha gazdaságiam munkámat újra kellene kezdenem, s azt mondanák, hogy …
Tovább a műhöz
Általános gazdaságföldrajzi ismeretek
- Ismeretlen
A világgazdaság hosszú történelmi út során alakult ki, időben a tőkés termelési mód kibontakozására esik kialakulása. Ezt megelőzően is voltak olyan térségei a világnak, amely fejlettségével, hatalmával egy kontinens vagy egy nagyobb térség vezető hatalma volt. Ezeket a mai szóhasználattal élve koruk gazdasági (politikai, katonai) centrumának nevezhetjük. A gazdálkodás kezdeteinek kialakulása összefügg a pleisztocén vége felé elkezdődő klímaváltozással. Nagy felmelegedés indult meg, az addigi éghajlati területek átrendeződtek, északabbra tolódtak amihez alkalmazkodni kellett a gyér népességnek. 10-12 ezer éve az addigi gyűjtögetés helyett megjelent a földművelés és állattenyésztés. Ez kezdetben a Zagrosz hegységből terjedt szét Mezopotámiába, Nílus felső völgyére és a Jordán mellékére. A vadászat feltételeit a szárazabbá váló klíma rontotta, emiatt megpróbálkoztak a háziasítással. Mintegy 5-10 ezer évvel ezelőtt részben egymással párhuzamosan a Föld több pontján is megindulnak a gazdálkodás kezdeti lépései. Ebben Elő-Ázsia járt az élen, ahol a gabona (búza, árpa) termelése mellett az állattenyésztés (kecske, juh) is megjelenik. Ugyancsak itt öntözik először a földet a termés-mennyiség növelése érdekében. Délkelet-Ázsiában a monszun éghajlat miatt a rizstermelés honosodott meg, s innen terjedt el a Huangho völgyéig, valamint Elő-lndiába. Ez a …
Tovább a műhöz