Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 5
Összes találat megjelenítve : 5
Találatok
„Kezdjük el a józan ész alapján.” - írja Schumpeter híres elmélettörténeti művében. „A 'tudományos* közgazdászt a többi gazdasági problémákról gondolkodó, beszélő vagy író embertől bizonyos eljárások birtoklása különbözteti meg. Ezek három területhez tartoznak: ‘elmélet’, statisztika, történelem. Ez a három alkotja együttesen azt, amit Gazdasági Elemzésnek nevezünk.” Ma, amikor a közéleti viták könnyedén hivatkoznak „izmusokra”, amikor tankönyveinkből elsajátított gondolati sémák gyakran minden mérlegelés nélkül „tudományos" bizonyítékként lépnek elő, félve kérdezhetünk rá forrásaikra, bizonyítékaikra, s gyakran kísérletet sem teszünk arra, hogy megvizsgáljuk, a schumpeteri kritériumok bármelyikének próbáját kiállnák-e. Ma, amikor a „tudományos” cikkek olvasása a matematika bizonyos ágainak készségszintű ismeretét tételezi fel, amikor korszerű ökonometriai apparátus nélkül tömeges adatokkal dolgozó, azokat tárgyaló-elemző cikk bizonyos folyóiratokban meg sem jelenhet, könnyen elfelejthetjük, hogy a schumpeteri három terület mindegyikét figyelembe kell vennünk, s kényszerhelyzetben nehéz választás elé állna, aki a „tudományosság” és „a józan ész” követelményeinek is szeretne megfelelni. Schumpeter a saját feltételezett kényszerhelyzetét így kezeli: „ha gazdaságiam munkámat újra kellene kezdenem, s azt mondanák, hogy …
Tovább a műhöz
A közgazdasági tudás kútja mélységes, a közgazdaságtudomány által vizsgált területek tárháza pedig nagyon széles és színes. Elméleti irányai és gyakorlati alkalmazásai már önmagukban is olyan jelentős spektrumokat fognak át, amelyeknek csak vaskos könyvek szolgálhatnak megfelelő keretéül.
Aki a közgazdaságtan komplex jelenségbirodalmába próbálja bevezetni az érdeklődő olvasót, annak a hatalmas fa és az apró fejsze ellentmondásának
érzésével kell belevágnia ebbe az izgalmas vállalkozásba. A közgazdaságtudományba bevezetni kívánó - és általában meglehetősen szűk
terjedelmi korlátok közé szorított - könyvek ezért sokszor igen eltérő irányokból és logikával közelítik meg a közgazdasági tudás óriás fájának tartalmát és
alapvető jellemzőit. A vizsgált témakörök tárgyalásmódjai és az egyes témák súlyai tehát elsősorban attól függnek, hogy a szerzők nézőpontjai mit tesznek
láthatóvá, vagyis hogy a tudományos megismerés „reflektorfényét' hová és mire irányítják. Annak eldöntésében, hogy e könyv milyen irányokba fókuszálva kívánja megalapozni a közgazdaságtudományi képzésben részt vevő hallgatók ismereteit, a képzési követelményrendszer, az oktatási tapasztalatok és az individuális kutatói szemléletmód egyaránt útmutatóul szolgáltak. Ugyanakkor, mint bármely tudományba bevezetést célzó írás, ez a könyv is az adott tudomány …
Tovább a műhöz
E bevezető fejezetben arra próbálunk meg válaszokat keresni, hogy melyek azok a megismerési területek, amelyeket a közgazdaságtudomány vizsgálatai tárgyává tesz a saját megismerési törekvéseiben. Mint majd látni fogjuk, ennek a kérdésnek megválaszolását tudományunk egyik legnehezebb és egyben legproblematikusabb feladatának tekinthetjük. Arról van szó ugyanis, hogy a közgazdaságtudomány célja és módszertana, de tulajdonképpen maga a közgazdaságtan fogalma és mibenléte is időben folyamatosan formálódott, hiszen az egyes történeti korok teoretikusai állandó viták közepette tettek hozzá új - vagy éppen vettek el régi - dimenziókat tudományunk megismerési törekvéseihez. Ez a tény arra indít minket, hogy - bár csak igen vázlatos jelleggel -történeti keretbe helyezve próbáljuk meg tudományunk megismerési sajátosságait elhelyezni, és ezen keresztül a közgazdaságtan fogalmát, céljait és módszertanát bemutatni. Ahhoz, hogy érthető képet tudjunk megrajzolni a közgazdasági megismerés sajátosságairól, szélesebb és komplexebb mederben kell az elemzésünket elkezdeni. Egyfelől célszerű távolabbról indítani vizsgálódásainkat, hogy a tudományok helyét helyesen láthassunk az ember egyéb világmegismerési próbálkozásaiban. Másrészt azért van szükség egy összetettebb közelítésre, mert a közgazdaságtudomány helyét és szerepét csak úgy érthetjük meg, ha tudományunkat el …
Tovább a műhöz
A bevezetés a társadalombiztosítási jogba tankönyv fő célja, hogy a jogág alapjait bemutatva megkönnyítse az ismeretek elsajátítását, az összefüggések megértését jogász és nem jogász hallgatók és a társadalombiztosítással foglalkozni kezdők számára egyaránt. A könyv rövid alapvetést ad a társadalombiztosítási jog tárgyáról, a jogág történetéről és forrásairól. Bemutatásra kerülnek a társadalombiztosítás kedvezményezettjeinek különböző csoportjai, majd részletesen elemezi az egyes társadalombiztosítási ellátásokat. Ezt követi a járulékfizetésre vonatkozó rész, valamint önálló részekben tárgyalva mutatja be a családtámogatások és a munkanélküli ellátások rendszerét. A magyar társadalombiztosítási tankönyvirodalomban újszerű módon a könyv sok szemléltető ábrát alkalmaz az összefüggések ismertetésére, ezzel a módszerrel is a magyarázatot, a megértést elősegítendő. Szintén a tanulásban kíván segítséget nyújtani a fejezetek végén a legfontosabb fogalmak összefoglalása és az ellenőrző kérdések. A tankönyv a szerzők több éves oktatási tapasztalataira épít, melyet elsősorban a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán folyó képzésekben szereztek. Ugyanakkor nemcsak hallgatóknak ajánljuk tankönyvünket; meggyőződésünk szerint haszonnal forgathatják azt más, a társadalombiztosítás iránt érdeklődő szakemberek is. …
Tovább a műhöz
Szociális jog II.
- 2003
A szociális jog e második kötetében áttekintjük a jelenlegi magyar szociális intézményi struktúra legfontosabb elemeit és az egyes intézmények működésének fő jellegzetességeit. Összeállításunkat elsősorban az egyetemi oktatás céljaira szántuk. Ez magyarázza a szerkesztés néhány sajátos vonását. Ezek közül kiemeljük, hogy igyekeztünk az egyes intézményeket elméletileg is rendezett formában tárgyalni. Törekedtünk arra, hogy a nálunk alkalmazott megoldásokat elhelyezzük a hasonló célt szolgáló külföldi intézmények fő típusai között. Mindezeken túl megkíséreltük az egyes intézmények II. világháborút követő magyarországi változásait is felvázolni, ezzel is elősegítve, hogy a fejlődési irányok jobban felismerhetővé váljanak. A fő törekvésünk azonban mindvégig az volt, hogy átfogó képet adjunk a jelenlegi magyar szociális intézményi struktúra jogi szabályozásáról és működéséről. Mindezek alapján bizonyosak vagyunk abban, hogy e kötetet a legkülönfélébb szociális területeken tevékenykedő szakemberek széles köre is haszonnal forgathatja a munkáját elősegítő kézikönyvként. A kézirat szerkesztését 2005 márciusában zártuk. A kötetben szereplő jogszabályok az ekkori állapotot tükrözik. (...) Az Alkotmányban deklarált állampolgári alapjog, hogy a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a legmagasabb szintű testi és lelki …
Tovább a műhöz