Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
A tananyag a kutatási életciklust végigkísérve, annak több pontján tud segítséget nyújtani a hatékony publikálásban. A gyors és eredmé-nyes szakirodalom-keresést szolgálják a Web of Science és Scopus adatbázisokban bemutatott lehetőségek és praktikák. Az EndNote és Zotero hivatkozáskezelők segítik a publikálókat abban, hogy a folyóiratok formai követelményeinek megfelelően, automatizált módon készítsék el a felhasznált irodalomjegyzéket, amivel sok idő spórolható meg a publikáció írása közben. A tananyag a kézirat megalkotását is megkönnyíti a legfontosabb formai követelmények ismérveinek összegyűjtésével. Külön rész foglalkozik azokkal a módszerekkel és weboldalakkal, amelyek a megfelelő folyóirat kiválasztásához szükségesek. | A tananyag célja: A tananyag célja, hogy olyan ismereteket adjon át a fentebb leírt témakörök bemutatásával, amelyek hatékonyan támogatják a publikálási pályájuk elején álló szerzőket. A legtöbb pályakezdő kutató az idősebb társszerzőkre támaszkodik vagy autodidakta módon általában az első élmények és tapasztalások alapján kezdi el kialakítani a publikálási szokásait. A tudományos kommunikáció azonban újabb forradalmát éli, aminek útvesztőiben könnyű elveszni. Fontos, hogy a doktoranduszhallgatók megismerjék azokat a rendelkezésükre álló eszközöket és könyvtári szolgáltatásokat, melyek segítségükre lehetnek a …
Tovább a műhöz
A folyóiratok célkitűzései 17. századi megjelenésük óta viszonylag keveset változtak. Továbbra is a kutatóközösségben létrejövő és általa ellenőrzött új ismeretek terjesztésére, a szakmai kommunikáció és vita elősegítésére, a tudomány fontos szereplőinek láthatóvá tételére szerveződő hiteles csatornákká, „kapuőrökké” szeretnének válni; fontos, sőt, megkerülhetetlen hivatkozási ponttá a tudományos közösségen belül. Ha a folyóiratok funkciója nem is, a publikációs környezet folyamatosan és egyre gyorsuló ütemben változott az elmúlt évtizedekben. A kiadói üzletpolitikák, a tudományos teljesítmény mérésében bekövetkezett változások, illetve a technológiai fejlődés, különös tekintettel az internet megjelenésére és elterjedésére, egy, a hagyományostól merőben más digitális kutatási ökoszisztémát eredményeztek. A publikációk, folyóiratok száma oly mértékben megnövekedett, hogy a tudományos kibocsátás már a szakmabeliek számára is nehezen követhető. Egyre nehezebb eldönteni, hogy melyek azok a cikkek, amelyek valóban értékesek, amelyekre érdemes további kutatásokat építeni. Ebben a gyakran átláthatatlan folyóiratbőségben nem elég tudományos folyóiratként működni, annak is kell látszani. A finanszírozó intézmények, a szakmai szervezetek, a szerzők és az olvasók által is egyre világosabban megfogalmazott igény, hogy a szerkesztőségek …
Tovább a műhöz