Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 16

Találatok


A könyvtárosasszisztens számára fontos, hogy pontosan ismerje azokat a fogalmakat, szakkifejezéseket, amelyeket munkája során használ. Füzetünkben azokat a fogalmakat gyűjtöttük össze, amelyekkel a hallgatók már a képzés során találkoznak, ezek a későbbiekben gyakorlati munkájuk alapját jelenthetik. A szócikkek összeállítása során a közérthetőségre törekedtünk, ezért nem csak a könyvtárosok által ismert szabványok meghatározásait vettük át, hanem egyéb forrásokat is felhasználva kiegészítettük, bővítettük a definíciókat. Arra törekedtünk, hogy a szótár szerkezete a lehető legegyszerűbb legyen, azaz a keresett szót vagy kifejezést könnyen meg lehessen találni. A címszavakat a leggyakrabban használt formájukban vettük fel - akkor is, ha e forma alapja az idegen nyelvű változat. Ilyen esetekben a magyar nyelvű kifejezésnél utaló található az elterjedtebb változatra. A definíciókon belül dőlt betűkkel jelöltük azokat a fogalmakat, amelyek önálló meghatározásként is előfordulnak az összeállításban. A könyvtári szakkifejezések között gyakran szerepelnek mozaikszók és rövidítések, ezeket beiktattuk címszavaink közé, általában rövidített alakjukban. A részletes definíció előtt szögletes zárójelben közöljük a rövidítés feloldását. A többjelentésű címszavak egyes jelentéseit arab számok választják el egymástól. Az összeállítás elkészítése …
Tovább a műhöz
E könyvtártani kézikönyv más, mint valóban kézikönyv, nem akart és nem is akarhatott lenni. Feladatul azt tüztem ki a rendelkezésemre állott ívszámhoz képest, hogy röviden, de lehetőleg előadjam mindazt, mi a könyvtárépítészet s a könyvtárkezelés mai állásában első sorban jellemző és az alapismeretek megszerzéséhez szükséges. De könnyen elgondolható, hogy nagy részletességről itt szó sem lehetett; annál kevésbbé lehetett szó a tárgy kimerítéséről. A könyv, mint történeti tárgy, mint gyüjtésnek, megőrzésnek, mint szerető gondozásnak, leirásnak tárgya, mondhatni kimeríthetetlen; a vele kapcsolatos kérdések, sőt különösségek (curiosum) száma oly nagy, hogy mindezekről számos író már köteteket írt össze, a nélkűl, hogy anyagát kimerítette volna s mindazok, kik e kérdések bármelyikéről valaha írtak, művöket minden kiadásban bővebbé tették és kétségtelenül e kézikönyv sorsa is az lesz, ha valaha új kiadást ér meg. Igy pl. Graesel átdolgozta, mint ismeretes, Petzholdt Julius Katechismus der Bibliothekenlehre művét, mely eredetileg 220 lapból állt (2-ik kiad. megj. 1881-ben), a Weber-féle Illustrierte Katechismen sorozat számára 1890-ben, de már 424 lapnyi terjedelemben, ugyanez az 1893-iki olasz fordításban nagyobb alakban XVI+403 lap s az 1897-iki franczia fordításban szintén nagyobb alakban 628 lap lett; de kivált a második német kiadás Handbuch der …
Tovább a műhöz
Kell-e magyarázó szó a Tanácsköztársaság könyvtári vonatkozású rendeleteihez? Értelmesek, egyszerűek, jogászi cikornyásság nélkül valók. A hivatalos közlöny második oldalán az első mondat tájékoztatja a kései olvasót, miről volt szó. A mondat így szól: „A Magyarországi Tanácsköztársaság az ország lakosságának könyvvel s a hozzávezető segédeszközökkel (bibliográfiák, katalógusok stb.) való ellátását állami feladatnak tekinti. Ezért tehát köztulajdonba és kezelésbe vesz minden tudományos és közművelődési könyvtárat, amennyiben az a hivatali kézikönyvtár kereteit túlhaladja.” Ez az alaprendelet az egész könyvtárügy teljes újjászervezésére szóló felhatalmazást tartalmazta. Jelentette ezen kívül azt, hogy a könyvtárügy az oktatásügyi politika rangjára emelkedett. Tartalmazta végül azt is, hogy a könyvtárügyi politikai megbízottak az Országos Könyvtárügyi Tanács megalakulásáig a magyar könyvtárügy átszervezését az illetékes népbiztos - Lukács György - által elfogadott program alapján teljes hatalommal intézhetik. Megnyílt az út a könyvforradalomhoz. Nemcsak méreteiben, de céljaiban is különbözött ez a „kis könyvforradalom” a francia forradalom hatalmas könyvforradalmától. Messze vezetne a beható összehasonlítás. Mi a „negyedik rend”, a munkásosztály számára akartunk könyvtárakat szervezni, a franciák a győztes burzsoázia, a …
Tovább a műhöz
Minden tudományterületnek fontos feladata, hogy kialakítsa és rögzítse, illetve idöről-idöre átformálja saját belső összefüggéseinek rendszerét. Ez olyan fogalmak meghatározásán és számbavételén alapszik, melyek a tudomány tárgyának lényeges ismérveit tartalmazzák. A tudomány által kutatott jelenségek egymáshoz való viszonya és logikai kapcsolatai teszik lehetővé egységes rendszer létrehozását, melyben a fogalmak különbségeik és hasonlóságaik alapján az általánostól a specifikus felé haladva meghatározott helyet foglalnak el. Azt az eljárást, mely egy ilyen rendszert hoz létre, osztályozásnak nevezzük. A hasonlítás, csoportosítás, osztályozás alapvető emberi magatartás. Filozófiatörténet tanulmányozásakor már az ókorban is találkozhatunk hasonló, jelentős felosztásokkal, pl. Platón, Arisztotelész stb. munkáiban. A könyvtári osztályozás és a tudományok osztályozása között lényeges elvi és gyakorlati különbségek vannak. Nem lehet a tudományok osztályozásától elvárni, hogy egészében megoldja a könyvtári osztályozás problémáit, bár kétségtelen, hogy különösen a hierarchikus rendszereket támogathatja. A könyvtári feldolgozó munkának két területét különböztethetjük meg: a) A dokumentumok formai feltárását és azonosítását, ez a bibliográfiai leírás feladata. b) A dokumentumok tartalmi vagy tárgyi feltárását, mellyel az osztályozás …
Tovább a műhöz
Ebből a füzetből átfogó képet nyer az olvasó a közkönyvtár működéséről, működtetésének tudnivalóiról. Ezen belül olyan munkafolyamatok bemutatásával is találkozni fog, amelyekkel külön füzetek is foglalkoznak a sorozatban (pl. állományvédelem, gyűjteményszervezés, olvasószolgálat stb.). Mégsem beszélhetünk tartalmi átfedésekről, miután a fenti tárgykörök füzetei más-más aspektusból közelítenek a témához, s nagyobb mélységben, részletesebben tárgyalják az ide tartozó ismereteket. Fehér Miklós munkája az iskolarendszeren kívüli könyvtári szakképzés minden létező és leendő formájához jól felhasználható, de különösen ajánlott a kistelepülések tiszteletdíjas könyvtári alkalmazottai számára. (...) Az úgynevezett „könyvtári törvény", pontos hivatkozással az 1997. évi CXL. törvény - a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről -biztosítja a keretet a könyvtári rendszer működése számára. „Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők." Kimondja: A törvény célja: „Mindenki számára biztosítani a könyvtárhasználat jogát" (1. § c), Az e törvényben meghatározott jogok érvényesítése során tilos bármilyen hátrányos …
Tovább a műhöz
Az olvasószolgálat vagyis az olvasó (használó) szolgálata az információs társadalom könyvtárának alapja. A végbemenő társadalmi változások (rendszerváltás) és az információs technológia robbanásszerű fejlődése új, meghatározó szerepkört szán a könyvtáraknak. Az információáradatban szükség lett egy olyan intézményre, amely gyűjti, rendszerezi, szolgáltatja és ha kell, archiválja az információt. (Skaliczki Judit - Zalainé Kovács Éva: Minőségmenedzsment a könyvtárban / Veszprémi Egyetemi Kiadó - Informatikai és Könyvtári Szövetség. Bp., 2001. 193 p.) Különös hangsúlyt kap a szolgáltatás, amely a nyilvános szolgáltatás, hagyományosan az olvasószolgálat közreműködésével jut el a használóhoz. Megnő a jelentősége a minőségnek az adott információ, illetve a közvetítést végző könyvtárost illetően. Az olvasószolgálat jelentősége napjainkban felértékelődik. Gyökeres változásokat kell végrehajtani, új szolgáltatásokat bevezetni, új módszereket meggyökereztetni. így növekedhet a könyvtár népszerűsége, juthatnak sikerélményhez a könyvtárosok, érezhetik a közös munka örömét. Alkalmassá válik az intézmény a folyamatos megújulásra, hogy teljesíthesse mindenkori küldetését, az érték közvetítését. Ehhez jól képzett könyvtárosasszisztensekre is szükség van. Ebben próbál segítséget nyújtani ez a jegyzet is. (...) Kövessük a könyvtárba …
Tovább a műhöz
A dokumentum könyvtári szakkifejezésként olyan információhordozó, amely az ismeretet rögzítve tartalmazza. A dokumentumok formája az emberiség története során állandóan változott: a „közlés forradalmai" mindenkor egy-egy új dokumentumtípus megjelenésével, elterjedésével és uralkodóvá válásával kapcsolódtak össze. Egy-egy új dokumentumtípus megjelenése és uralomra jutása sohasem szorította ki teljesen a korábban bevált formákat: a nyomtatott könyv korában is megmaradt a kézírás, az AV eszközök korában a nyomtatott könyv. Korunkban, melyet bizonyos szempontból a számítógép korszakának is nevezhetünk, számos dokumentumtípus él egymás mellett. A könyvtárak több évezredes történetük alatt mindig a kor jellegzetes dokumentumtípusait gyűjtötték, az agyagtábláktól az optikai lemezekig. A könyv egyeduralma a könyvtárak hosszú történetének csak viszonylagos rövid szakaszát jellemezte. Azt is láttuk, hogy egy-egy korszakban az uralkodó dokumentumtípus mellett tovább éltek a korábban bevált információhordozók is. Ennek megfelelően a XXI. század könyvtáraiban igen sokféle dokumentummal találkozunk. A magyar könyvtárakban jelenleg a Kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 1. számú melléklete szerint „könyvtári dokumentum: a könyvtár által állományba …
Tovább a műhöz
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben rögzített könyvtárhasználati jog mindenkit megillet, azonban mégsem mindenki jut hozzá az egyformán magas színvonalú, korszerű könyvtári szolgáltatásokhoz, a könyvtárakban őrzött dokumentumokhoz és a könyvtár által közvetített információkhoz. A nyilvános könyvtári alapkövetelmények megfogalmazása és szakfelügyelettel történő számonkérése elindították a könyvtárak működési feltételeinek és szolgáltatásainak a fejlesztését. További nagyarányú fejlesztések kezdődtek a könyvtári európai uniós pályázatokkal. A fejlesztések akkor hasznosulnak igazán a könyvtári szolgáltatásokat igénybe vevők számára, ha a szolgáltatások köre bővül és a minősége javul. A minőségirányítás módszere, területei és értékelési szempontrendszere az Európai Unió tagállamai által elfogadott Közös Értékelési Keretrendszer, a Common Assessment Framework (CAF), alapján kerül bevezetésre. A CAF az Európai Minőségirányítási Alapítvány (European Foundation for Quality Management—EFQM) által kidolgozott Európai Kiválósági Díj modellre épülő keretrendszer, amelynek legfontosabb célkitűzései: a szervezet erős és gyenge pontjainak feltárása, a legfontosabb fejlesztendő területek kijelölése, a továbbfejlődés irányainak meghatározása. A CAF azon a …
Tovább a műhöz
Jövőnk néhány vonásában biztosak lehetünk: tudásközpontú társadalmak világának ígérkezik. A sokarcú iskolázás mellett a tudás alapú társadalom megkülönböztetett szellemi intézménye lesz a tudásgazdálkodó, ismeretgazdálkodó könyvtár. Negyven éve lassan, hogy napvilágot látott Sallai István és Sebestyén Géza A könyvtáros kézikönyve című szintézise. Könyvtárosnemzedékek nőttek fel rajta, s nemzedéknyi idő telt el megjelenése óta. Óriási változásokat tapasztaltunk ez idő alatt a társadalmi közlés természetében, a publikációk kezelésének eljárásaiban és technikáiban. Könyvtárainkban e változások átalakították a szellemi alkotások feldolgozásának módjait, és tették hozzáférhetővé az alkotások hasznosításának, közkinccsé tételének eddig nem is álmodott lehetőségeit, miközben megmaradt a könyvtárak - vagy az ismeretgazdálkodás egyéb nevekkel illethető intézményei - évezredek óta változatlan feladata: az információs források megnyitása az emberek előtt. Időszerűvé vált újabb összegzést készíteni. A könyvtártudomány mintegy kétszáz éve nevezi magát tudománynak. A folytonos útkeresésben a kezdetek után nyomban az elégedetlenség is hangot kapott. Nemcsak azért, mert a társadalomban változatos könyvtárfajták jelentek meg, és nehéz volt e sokszínűséget egységes keretbe foglalni. Hanem azért is, mert a könyvtártudomány egy kitapintható …
Tovább a műhöz
Kézikönyvünknek ez a második kötete viselhetné az ismeretszervezés alcímet is. Az első kötet a könyvtár- és információtudománynak arra az elterjedt álláspontjára helyezkedett, hogy feladata az eredeti szövegek, dokumentumok reprezentációinak létrehozása az eredetiben élő relációk átmentésével. Jelen kötet arra keresi a választ, hogyan kell az eredeti képviseletében megjelenő reprezentációt, helyettesítőt, szaknyelven szurrogátumot megalkotni oly módon, hogy az ne csak rámutató, vezérlő helyettesítő, hanem az eredeti információnak valódi képviselője, lényegének tömör megjelenítője legyen. Közben két folyamatot kellett érzékletessé tenni. Az első az, miképpen vált a pedánsan rendszerező könyvtártudomány néhány lépésben információtudomány-nyá. A másik folyamatot a tartalmi-tematikai feldolgozás állomásai mutatják. Ennek során az osztályozásban és indexelésben a századelő csak tematikai jelzésekkel élő, elnagyolóan csoportosító eljárásait olyan szintaktikai módszerek váltották fel, amelyek az eredeti szöveg fogalomrendszerére épülő indextételt hoznak létre az eredeti szöveg relációival - így közelítve meg az eredeti szöveg, dokumentum, szellemi alkotás egyediségét. Eközben válnak mind szorosabbá szakmánk kapcsolatai a szintén új alapelvekkel megújuló nyelvészettel. Szinte minden évtizednek megvolt ehhez a paradigmája, s ezek változásai …
Tovább a műhöz
A kézikönyv előző kötetei az ismeretgazdálkodás területeit és lehetséges elvi megalapozását, technológiáját mutatták meg egy trend vonulatában, amely mintegy kétszáz éve kezdődött és ma is tart. E kötetek nem voltak tekintettel arra, hogy ez a folyamat milyen szervezeti formákban, intézményekben zajlik; arra sem, hogy milyen típusú intézmények jöttek létre. A szakirodalom tartalmának kezelése, társadalmi hasznosítása és az erre rendelt intézmények nem feltétlenül esnek egybe. Igazolásul felhozható, hogy a könyvtárak tekintélyét kétszer tépázták meg és kényszerítették őket önmaguk ismételt meghatározására. Először akkor, amikor a bibliográfia - és ami abból kialakult - könyvtári kereteken kívül jött létre és csak később kapott könyvtári hátteret; ekkor viszont a könyvtári munka minőségi és minősítő, egyszóval rangemelő feladatává nőtte ki magát. Másodszor akkor, amikor a dokumentáció, ezt a tartalomra összpontosító és az elérhetőséget és hasznosíthatóságot magára nézve kötelező szabálynak tartó küldetés is a könyvtáron kívül születetett meg. A dokumentáció apostolának, Otlet-nek a szellemi élet egészét átfogó koncepciója szerint itt arról a feladatról van szó, hogy szervezetten legyünk tudomással mindarról, ami valamely kérdésre eredeti vagy fontos választ jelenthet. Könyvtár és dokumentáció néha marakodássá fajult vitája …
Tovább a műhöz
Kézikönyvünk negyedik kötete az információtudomány ha tárterületeivel foglalkozik. Minden ismeretág más tudományok szorosabb-lazább összefüggéseinek szövedékében él, de nekünk több az okunk, hogy az érintkező diszciplínák életét figyeljük, hiszen szőkébb ismeretkörünket jó száz éve már az összes tudomány segédtudományaként is értelmezték. Eltekintve a segédtudomány szó pongyola használatától, a fenti állításból az olvasható ki, hogy a könyvtár- és információtudomány szorosan kötődik az egyetemes emberi tudáshoz. Jelen kötet feladata abban állt, hogy bemutassa, egy-egy határterületi diszciplínának az információtudománnyal kialakult szimbiózisában milyen megtermékenyítő eredmények születtek az információtudomány és az érintkező ismeretkör számára egyaránt. Vállalt célját alighanem hullámzó eredménnyel teljesítette. Ha azonban sikerült legalább megfogalmaznia azt az igényt, hogy a továbbiakban nem elégedhetünk meg a határterület bevezető szintű, önmagára irányuló felvázolásával, már elérte célját. Az első rész három fejezete a társadalmi környezet dzsungelébe kalauzol el. Innen erednek feladataink, érte vagyunk, és fennmaradásunkat is a társadalmi környezetben áramló folyamatok ítélete dönti el. A tudás létfontosságú, amelyet a könyvtárnak vagy dokumentációs, információs szervezetnek hívott intézmény szervez, tesz elérhetővé, …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 16