Magyar
EnglishKeresés
Találatok
A kézikönyv záró, ötödik kötetének feladata, hogy lekerekítse az előző kötetek tartalmát, egyúttal az is, hogy megkönnyítse a használatot: hozzá lehessen férni közvetlenül is az egyes gondolatokhoz, részekhez a teljes szöveg elolvasása nélkül. Egy kézikönyvet ugyanis nem folyamatosan szokás olvasni, mint egy regényt vagy monográfiát, hanem többnyire egy-egy szövegrészre van szükség. Különösen akkor, ha egy-egy téma több helyen is megjelenik. Ennek több oka van. Az első az, hogy a kézikönyv tartalma - hasonlóan bármely más szakmai szöveghez - nem írható le lineárisan, a témák között sokoldalúak a kapcsolatok, az egyes témák több környezetbe is beleillenek. A második az, hogy minden fejezetnek megvan a saját logikája, amelynek követését a szerzők nem szívesen törték volna meg utalásokkal kifejtés helyett. A harmadik ok a szerkesztők hibája: vagy nem adtak világos instrukciókat a szerzőknek, vagy túlságosan engedékenyek voltak a határidők szorításában a kéziratokkal szemben. Ezért a kézikönyvben előforduló ismétlésekért, átfedésekért most elnézést kérünk. Az ötödik kötet főleg adat-összeállításokból áll. Az egyik a normatív dokumentumokat összegzi, célja lenne e műfaj teljességéről képet nyújtani. Kitűnik azonban, hogy az információfeldolgozás technikája rohamosabban halad, mint amennyire normatív dokumentumokkal követhető - utaltunk erre már …
Tovább a műhöz
Az információs társadalom kialakulása nyomán átformálódó munkaerőpiac az oktatási rendszert jelentős kihívások elé állította. Az új oktatási paradigma középpontjába az ismeretek közvetlen átadása helyett a tudás önálló megszerzésének előmozdítása, az egyéni tanulási képesség kialakítása és fejlesztése került. Az egyéni tudáskonstrukció megalkotásához az út az informálódni tudás képességén keresztül vezet. A bennünket körülvevő, egyre gyorsabb ütemben szaporodó és egyre közvetlenebbül elérhető információtömegben való eligazodás, a hozzáférés, a válogatás, a megértés és a konstruktív újraértelmezés technikáinak elsajátítása, illetve az élethosszig tartó önálló tanulás szolgálatába állítható kompetenciák kialakítása a tanári mesterség legnagyobb kihívásai közé tartozik. A tanulás „információs nyersanyagát" korábban is nagyrészt az alapvető közgyűjteményi formák - a könyvtár, a levéltár és a múzeum - hordozták. Eddig azonban a közoktatás tananyagai explicit módon tartalmazták a megszerzendő, megtanulandó ismereteket anélkül, hogy a diákoknak azok forrásával aktív kapcsolatba kellett volna kerülniük. Az információs társadalmak globalizált és gyorsan változó munkaerőpiacának elvárásai nyomán azonban az oktatás egyik legfőbb célja éppen az információforrásokkal való bánásmód elsajátíttatása lett. Ehhez kíván …
Tovább a műhöz
Mint távoli földrengés, morajlik föl a mélységből valami ismeretlen hang, szokatlan zajgás: ama milliók szavának zagyva zsivaja, akiket eddig hangtalannak gondolt a világ. Világosságot kér, de kérése már-már zsarnoki követeléssé szilajul. «A közállapotok rendjének szociális reformjai», — ez
elodázhatatlan nagy kérdés előtt áll a társadalom! Mint a babyloni palota falán a lángírás, figyelmeztet és int, sürget és megoldást követel. Nem elégszik meg többé kiváltságos elmék theoretikus fejtegetéseivel, hanem odahagyva a csöndes várakozás állapotát, tettre készen síkra lépett. A fenyegető vihar jelensége nem tagadható le többé ; nem rémlátók víziója az, hanem elháríthatatlan valóság, amely azt követeli, hogy vele szemben, vagy oldala mellett állást foglaljon a társadalom minden tagja. S a részben megtámadott intelligens elemre háramlik a kötelesség, hogy ez irányban a kezdő lépéseket megtegye. Neki kell óvóintézkedéseket létesítenie, hogy elvegye a gyűlölködés élét, meggyőznie az elmaradottságában elfogult ellenfelet a maga önzetlen jóakaratáról s meggyőznie a szenvedelmes gyülölködőket arról, hogy társadalmi téren a békés megegyezés mindig több sikerre vezet, mint az ököl ereje. A kérdést mindenki nehéznek, bonyolultnak ismeri, olyan gordiusi csomónak, mely milliónyi összeütköző érdek kusza fonadékából állott elő. Ha már nem is szedhetjük …
Tovább a műhöz
„…használd ezt a könyvtárat … a haza tisztességére és oltalmára, magad és mások hasznára.” Ezt a mottót választottuk akkor, amikor elhatároztuk, hogy „Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban” címmel tudományos konferenciát szervezünk 2006 szeptemberében. Konferenciánk nem volt előzmény nélküli, hiszen 2001-ben a Klimo Könyvtár frissen megjelent betűrendes katalógusának megjelenése kapcsán először szerveztünk olyan tudományos szimpóziumot, amellyel azt kívántuk bizonyítani, hogy a különféle tudományterületek művelői – jogászok, történészek, botanikusok vagy könyvtárosok – találnak kutatásra érdemes témát a Klimogyűjteményben. Az akkor elhangzott előadások, majd a konferencia-kötetben megjelent írások ékes bizonyítékát adták annak, hogy a hajdani püspöki könyvtár állománya nem holt anyag, hanem a tudás olyan tárháza, amelyben a ma kutatója is talál feldolgozásra méltó témát. Az öt évvel későbbi, a jelen kötet alapjául szolgáló konferenciát is a fentiek szellemében szerveztük, kiegészítve azonban újabb szempontokkal. Az egyik, hogy e kötet 2007-es megjelentetésével méltó módon emlékezünk a névadó püspök, Klimo György halálának 230. évfordulójára, akinek könyvtáralapító történelmi érdemei vitathatatlanok. Klimo püspök a kezdeti lépéseket iniciálta, amikor tudatos könyvtárszervező munkával, és tervszerű, nagyvonalú …
Tovább a műhöz