Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 5
Összes találat megjelenítve : 5
Találatok
E könyvtártani kézikönyv más, mint valóban kézikönyv, nem akart és nem is akarhatott lenni. Feladatul azt tüztem ki a rendelkezésemre állott ívszámhoz képest, hogy röviden, de lehetőleg előadjam mindazt, mi a könyvtárépítészet s a könyvtárkezelés mai állásában első sorban jellemző és az alapismeretek megszerzéséhez szükséges. De könnyen elgondolható, hogy nagy részletességről itt szó sem lehetett; annál kevésbbé lehetett szó a tárgy kimerítéséről. A könyv, mint történeti tárgy, mint gyüjtésnek, megőrzésnek, mint szerető gondozásnak, leirásnak tárgya, mondhatni kimeríthetetlen; a vele kapcsolatos kérdések, sőt különösségek (curiosum) száma oly nagy, hogy mindezekről számos író már köteteket írt össze, a nélkűl, hogy anyagát kimerítette volna s mindazok, kik e kérdések bármelyikéről valaha írtak, művöket minden kiadásban bővebbé tették és kétségtelenül e kézikönyv sorsa is az lesz, ha valaha új kiadást ér meg. Igy pl. Graesel átdolgozta, mint ismeretes, Petzholdt Julius Katechismus der Bibliothekenlehre művét, mely eredetileg 220 lapból állt (2-ik kiad. megj. 1881-ben), a Weber-féle Illustrierte Katechismen sorozat számára 1890-ben, de már 424 lapnyi terjedelemben, ugyanez az 1893-iki olasz fordításban nagyobb alakban XVI+403 lap s az 1897-iki franczia fordításban szintén nagyobb alakban 628 lap lett; de kivált a második német kiadás Handbuch der …
Tovább a műhöz
Kell-e magyarázó szó a Tanácsköztársaság könyvtári vonatkozású rendeleteihez? Értelmesek, egyszerűek, jogászi cikornyásság nélkül valók. A hivatalos közlöny második oldalán az első mondat tájékoztatja a kései olvasót, miről volt szó. A mondat így szól: „A Magyarországi Tanácsköztársaság az ország lakosságának könyvvel s a hozzávezető segédeszközökkel (bibliográfiák, katalógusok stb.) való ellátását állami feladatnak tekinti. Ezért tehát köztulajdonba és kezelésbe vesz minden tudományos és közművelődési könyvtárat, amennyiben az a hivatali kézikönyvtár kereteit túlhaladja.” Ez az alaprendelet az egész könyvtárügy teljes újjászervezésére szóló felhatalmazást tartalmazta. Jelentette ezen kívül azt, hogy a könyvtárügy az oktatásügyi politika rangjára emelkedett. Tartalmazta végül azt is, hogy a könyvtárügyi politikai megbízottak az Országos Könyvtárügyi Tanács megalakulásáig a magyar könyvtárügy átszervezését az illetékes népbiztos - Lukács György - által elfogadott program alapján teljes hatalommal intézhetik.
Megnyílt az út a könyvforradalomhoz. Nemcsak méreteiben, de céljaiban is különbözött ez a „kis könyvforradalom” a francia forradalom hatalmas könyvforradalmától. Messze vezetne a beható összehasonlítás. Mi a „negyedik rend”, a munkásosztály számára akartunk könyvtárakat szervezni, a franciák a győztes burzsoázia, a …
Tovább a műhöz
Ebből a füzetből átfogó képet nyer az olvasó a közkönyvtár működéséről, működtetésének tudnivalóiról. Ezen belül olyan munkafolyamatok bemutatásával is találkozni fog, amelyekkel külön füzetek is foglalkoznak a sorozatban (pl. állományvédelem, gyűjteményszervezés, olvasószolgálat stb.). Mégsem beszélhetünk tartalmi átfedésekről, miután a fenti tárgykörök füzetei más-más aspektusból közelítenek a témához, s nagyobb mélységben, részletesebben tárgyalják az ide tartozó ismereteket. Fehér Miklós munkája az iskolarendszeren kívüli könyvtári szakképzés minden létező és leendő formájához jól felhasználható, de különösen ajánlott a kistelepülések tiszteletdíjas könyvtári alkalmazottai számára. (...) Az úgynevezett „könyvtári törvény", pontos hivatkozással az 1997. évi CXL. törvény - a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről -biztosítja a keretet a könyvtári rendszer működése számára. „Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők." Kimondja: A törvény célja: „Mindenki számára biztosítani a könyvtárhasználat jogát" (1. § c), Az e törvényben meghatározott jogok érvényesítése során tilos bármilyen hátrányos …
Tovább a műhöz
Immár harmadik könyvtármódszertani kiadványunkkal fordulunk a könyvtáros szakma és minden kedves érdeklődő felé. 2005-ben elkészült Módszertani tanulmányok (2001-2004) c. kiadványunk a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram Könyvtári Szakkollégiumának támogatásával. E kötet írásai hangsúlyosan szóltak Nógrád megye apró településeinek könyvtári ellátásáról, az ott élők, elsősorban az ifjúság könyvtárhasználati és olvasási szokásairól, kistelepülési szolgáltató programokról. 2006 novemberében mutattuk be ugyancsak a fenti támogatók segítségével elkészült új kötetünket, amely Kojnok Nándor emlékkönyv címmel jeles könyvtáros személyiségeink, igazgatóink életútját, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár történetének jelentősebb, szakmai tanulságok szempontjából is fontos szakaszait tárta fel. Könyvtárunk által az elmúlt harminc évben szervezett olvasótáborok története, módszertana, dokumentációja ugyancsak e kötet részét képezte. Harmadik, most elkészült, Lépéspróbák egymás felé címet viselő tanulmánykötetünk összeállításánál az a szándék vezette könyvtárosainkat, hogy megmutassák a megyei könyvtár tevékenységében azokat a területeket, szolgáltatásokat, bátran mondhatjuk sikeres kísérleteket, melyek gazdagították tevékenységünket, erősítették a használók igényeinek és a könyvtár …
Tovább a műhöz
A Balassi Bálint Megyei Könyvtár 55 éves fennállása alatt könyvtári szakmai kiadványok egész sorát jelentette meg. Kezdetben a stencilezett, sokszorosított könyvjegyzékek a népkönyvtárak munkáját, évfordulós rendezvényeit, kiállítások megrendezését szolgálták. Az 1960-as évektől a hálózati-módszertani csoportban dolgozó munkatársak egyre nagyobb figyelmet szenteltek olvasói felmérések elemzésének, a módszertani tapasztalatok leírásának. 1965-66-ban országosan is felfigyeltek Fábri Györgyné módszertani könyvtáros 10-14 éves gyermekolvasók számára készített bibliográfiájára és a Módszertani útmutató c. kiadványra, amely könyvtári gyermekfoglalkozások forgatókönyveit közölte. Ekkor indult útjára a Gyarapodási jegyzék, amely a megyei és járási könyvtárak állományának gyarapodását regisztrálta. 1969-ben a körzeti könyvtárak fennállásának 20. évfordulója alkalmából a Balassi Bálint Megyei Könyvtár megrendezte ünnepi tanácskozását, melyen dr. Sebestyén Géza, Sallai István, N. Rácz Aranka és sokan mások mondták el gondolataikat a könyvtárügyről. A konferencia tiszteletére könyvtárunk megjelentette a Könyvtári tanulmányok című tanulmánykötetet, amelyben Iványi Ödön könyvtárigazgató, neves képzőművész Könyvtári múltunk, örökségünk c. tanulmányában szólt a megtett útról. Csizmadia Sándomé, Danyi Gábor, Fábri Györgyné és Mráz …
Tovább a műhöz