Keresés
Összes találat megjelenítve : 11
Összes találat megjelenítve : 11
Találatok
E könyvtártani kézikönyv más, mint valóban kézikönyv, nem akart és nem is akarhatott lenni. Feladatul azt tüztem ki a rendelkezésemre állott ívszámhoz képest, hogy röviden, de lehetőleg előadjam mindazt, mi a könyvtárépítészet s a könyvtárkezelés mai állásában első sorban jellemző és az alapismeretek megszerzéséhez szükséges. De könnyen elgondolható, hogy nagy részletességről itt szó sem lehetett; annál kevésbbé lehetett szó a tárgy kimerítéséről. A könyv, mint történeti tárgy, mint gyüjtésnek, megőrzésnek, mint szerető gondozásnak, leirásnak tárgya, mondhatni kimeríthetetlen; a vele kapcsolatos kérdések, sőt különösségek (curiosum) száma oly nagy, hogy mindezekről számos író már köteteket írt össze, a nélkűl, hogy anyagát kimerítette volna s mindazok, kik e kérdések bármelyikéről valaha írtak, művöket minden kiadásban bővebbé tették és kétségtelenül e kézikönyv sorsa is az lesz, ha valaha új kiadást ér meg. Igy pl. Graesel átdolgozta, mint ismeretes, Petzholdt Julius Katechismus der Bibliothekenlehre művét, mely eredetileg 220 lapból állt (2-ik kiad. megj. 1881-ben), a Weber-féle Illustrierte Katechismen sorozat számára 1890-ben, de már 424 lapnyi terjedelemben, ugyanez az 1893-iki olasz fordításban nagyobb alakban XVI+403 lap s az 1897-iki franczia fordításban szintén nagyobb alakban 628 lap lett; de kivált a második német kiadás Handbuch der …
Tovább a műhöz
A tudomány nem zárkózhatik el annak felismerése elől, hogy amaz elvont “én,, melyből az egykori észjog az államot alkotá, nem e világból való. Valóságban minden nép belsőleg válik szét és oszlik alkatrészeire azon külső és szellemi javak megszerzése és birtoka szerint, melyek elsajátitására és élvezésére az emberiség hivatva van. Nem a régi rendek osztályozását óhajtom fejtegetni, hanem veszem a mai földbirtokost, parasztot, zsellért, napszámost, a gyárost, kereskedőt, iparost, segédet, városi munkást, a mai hivatalnokot, lelkészt, ügyvédet, orvost, tudóst, mint meg annyi külső typusát egy oly alakulásának, melyre századunk nem képes többé rendszeres beosztást találni. Munka és birtok, anyagi és szellemi munka, kisebb közép és nagy birtok közt mai napság létező különféleségek és ellentétek nem különböztethetők meg többé állandó megjelenések által. Minden szem, minden törekvés következésképen a társadalmi állás fenntartására, létérti küzdelemre vagy az állapot javítását célzó versengésre irányul. Mindenki első sorban magára és saját osztályára gondol. A birtok és "munka fő- és mellék csoportjai, de még a tudomány és művészet legszellemiesebb hivatala is, tanítók, orvosok, ügyvédek a többiektől elkülönített rétegekben sorakoznak „érdekeik" megóvása végett. Nem vehető tehát rosz néven tőlem, ha én is mint a
„községi …
Tovább a műhöz
Témája alapján ez a fejezel kakukktojásnak tekinthető a többihez képest. Ha az olvasó jogi, adózási, finanszírozási problémákra keres választ, akkor bátran lapozzon tovább, e fejezetben nemigen találhat könnyűszerrel aprópénzre váltható információkat. Ez a rész inkább értelmező jellegű, hisz olyan témákat tekint át, mint hogyan gyarapítja a civil szervezet a demokrácia-csinálást vagy a civil kezdeményezések mint a közélet motorja és egyebek. E fejezet állításai többségének igaza nem kereshető vissza törvénykönyvekben, továbbá információi nem olyan értelemben segítik az olvasót, mint ahogy azt mondjuk a menedzsmentről vagy a támogatásszerzésről szóló fejezet teszi. Ha egy polgár a közéletben kíván tevékenykedni, a PR, a menedzsment ismereteken kívül rendelkeznie kell egy történettel, arra nézve, hogy miért is teszi azt, amit éppen tesz. E narratíva többek között magában foglalja, hogy mi is lenne egy polgár szerepe egy olyan világban, amelyben szívesen élnénk, hogy mit vár el az ember magától, illetve a kormányzattól stb. Összefoglalva tehát a közéletben szerepet vállaló polgárnak nemcsak civil és egyéb: jogi, pénzügyi, lobby technikákat kell ismernie, hanem rendelkeznie kell egy vízióval arról, hogy mit miért csinál. E vízió korántsem annyira öncélú dolog, mint amilyennek első látásra tűnik. Megkülönböztetjük a szavak emberét a tettek emberétől: az …
Tovább a műhöz
Most, midőn minden honpolgár sóvárogva várja pénzügyi igazgatásunk s egész államháztartásunk gyökeres átalakulását, sokak előtt időszerűtlennek tűnhet fel e kézikönyv megjelenése. Mi ellenkező nézetben vagyunk, mert egy oly munkát a jövő szempontjából is hasznosnak tartunk, a mely államgazdaságunk ezen sokat hányatott időszakából a pénzügyi igazgatás fővonásait s a nevezetesebb pénzügyi intézményeket röviden összefoglalja. E tekinteten kívül még más czél is indított e kézikönyv közzétételére. Az ügyvédi rendtartás tárgyában hozott törvény, valamint a jog- és államtudományi egyetemi karoknál tartott tudorsági szigorlatokat szabályozó rendelet az ügyvédi vizsgálat, illetőleg az államtudományi szigorlatok tárgyai közé nagyon helyesen a pénzügyi törvényeket is felvette. Utjaink vajmi nehezen tehetnének eleget vizsgálati kötelezettségüknek, ha nem állana rendelkezésükre e czélnak némileg megfelelő tankönyv. A kir. jogakadémiák újjászervezése alkalmából a magas kormány a helybeli jog- és államtudományi karnál engem bízván meg a magyar pénzügyi törvények előadásával: kötelességemnek tartottam mindjárt az első évben egy e tárgyú kézikönyvet összeállítani. Az anyag feldolgozásánál a tudor- és ügyvédjelöltek igényeit tartottam szem előtt. Kézikönyvem hézagosságát legyen szíves ennek és még inkább azon körülménynek tulajdonítani az …
Tovább a műhöz
Ha az írókat két csoportra osztjuk, mint a fogakat: metszőkre és őrlőkre, mi tűrés-tagadás, hazai paedagogiai íróink nagy többsége az utóbbiak közé tartozik. Bámulatos buzgalommal őrlik le német mestereiknek ezerszer fölelevenített mondókáit, melyekben rendszerint nyoma sincs a gyermeki természet megfigyelésének. Az e fajta művek gyakran eszünkbe juttatják Bagehotnak Pope híres Essay-óre tett azt a találó megjegyzését, hogy akkor lesz igaz Pope nézete az emberről, mikor a fű hússzínü s a fák veresek lesznek. Ha eljő majd az az idő (a mit alig hiszek), midőn az ember értelmi és érzelmi működéseit mathematikai formulákba foglalják : akkor majd zavartalanul szőhetik tovább a dogmatikus tételeknek azt a hálózatát, mely ma a routine útja kövezésének legkényelmesebb eszköze. A neveléstudomány feladata megtanítani az új nemzedék leendő nevelőjét, hogy működése sarkpontját ne elavult dogmákban, hanem az ifjú természetében és a nemzeti jellemben keresse. | Talán nem mondok nagyot, ha azt állítom, hogy a nevelés elmélete, mint inductiv tudomány, most szólal meg először magyar nyelven, mert e műben mindenekelőtt arra az örökké mozgó, ezernyi-ezerféleképpen alakuló és változó tényezőre fordítottam figyelmemet, melyet elmének meg léleknek hívnak Ennélfogva bevezetem
az olvasót abba a lélektani laboratóriumba, hol oly édesen esik megfigyeléssel tölteni az időt. Hiszen ha …
Tovább a műhöz
Az Építőipari Műszaki Iránynormák (a továbbiakban: ÉMIR) a bontások, az új és meglévő épületek, valamint a közlekedési és vízügyi építmények kivitelezése során, az építés helyszínén nagy gyakorisággal előforduló építési-szerelési munkák - szakszerű és egyöntetű leírására, illetve - a munkák elvégzéséhez szükséges erőforrások és mennyiségük meghatározására szolgál. A normák - a karbantartási és javítási munkák kivételével - az új és meglévő építményen végzett valamennyi építési-szerelési munkára vonatkoznak. 2. Az ÉMIR alkalmazása 2.1 Az alkalmazás területei: 2.1.1 a szükséges ráfordítások elemzése a kiírási ajánlattételi eljárás során, 2.1.2 a vállalkozás tartalmának pontos meghatározása a szerződéskötéskor, 2.1.3 a feladat végrehajtásának segítése az erőforrások ütemezése során,
2.1.4 a teljesítés számbavétele, elszámolása. 2.2 Az alkalmazás módjai: 2.2.1 közvetlenül: szerkezetének, fogalmainak, módszereinek, tételrendjének felhasználása útján, valamint normáinak változatlan megtartásával: 2.2.2 közvetve: a vállalati normák képzése során módszereivel, összevont normák képzése során pedig adataival. 3. Az ÉMIR felépítése Az ÉMIR általános útmutatót és 42 fejezetet tartalmaz, 8 kötetben. 3.1 Az általános útmutató az ÉMIR valamennyi fejezetére vonatkozik. Az egyes fejezetek eltérő sajátosságairól a …
Tovább a műhöz
A Dialóg Gampus Kiadó - hűen hagyományaihoz a Meufert: Építés- és tervezéselmélet kötet után, újabb nagyszabású német építészeti munka megjelentetését végezte el jelen kötet közreadásával. Martig Mittag professzor könyvének lefordítása, lektorálása, nyomdai előkészítése közel két év igen-igen nehéz munkája. A magyar kiadás hű fordítása az eredeti műnek, s csak ott végeztünk benne kisebb változtatásokat, ahol azt a magyar szaknyelv, vagy a magyar előírások megkövetelték. Mint minden szakkönyvnél, úgy ennél is érdemes az adatokat mindig összevetni az európai és magyar szabványokkal, szokásokkal, irányelvekkel. A könyv az európai szabványokhoz már jól alkalmazott német DIN előírásait adja meg, ezek hol szigorúbbak, hol engedékenyebbek a magyartól, miközben a magyar előírások is folyamatosan az Európai Unióban használatosakhoz kezdenek egyre inkább igazodni. Ezért mindenképpen hangsúlyoznánk, hogy a könyv adatait csak a mindenkor érvényes nemzeti vagy európai előírásoknak megfelelően szabad használni, és szakmai vitáknál így alapul venni. Szeretnénk megköszönni minden magyar közreműködő munkáját, külön is Tillai Ernő építészmérnök lektori tevékenységét, Petró Bálint és Kistelegdi István professzor urak szakmai ajánlását, az Oktatási Minisztérium támogatását. | Ennek a tan- és kézikönyvnek az a célja, hogy az építőknek áttekintést adjon …
Tovább a műhöz
"Az, aki sok pénzét szórni akarja, Öreg házat vesz rajt' átalakítja." Ebben a szabad átköltésben közreadott sváb rigmusban sok embernek az a tapasztalata tükröződik, hogy a régi házuk átépítése vagy bővítése túl sok felesleges munkát, időt és pénzt igényelt. Tény azonban ugyanakkor az is, hogy a régi házakban hatalmas gazdasági, kulturális és ökológiai értékek vannak felhalmozva. Könyvünknek az a célja, hogy ösztönözze ezeknek az értékeknek a felfedezését és mozgósítását, Napjainkban, amikor a gazdasági növekedés csökken, környezetünket pedig egyre áttekinthetetlenebb és mélyebbre hatoló károsodások érik, az egészségre nem ártalmas építőanyagok és környezetkímélő építési eljárások alkalmazása iránti igény a lakásépítésnek szinte alapszabályává vált és a meglévő épületállomány fenntartása és felújítása minden bizonnyal az elkövetkező évek központi építészeti feladata lesz. A vidéki épületeknek megvannak a maguk jellegzetes problémái. Ám gyakran még az 50-es és 60-as évek „új lakótelepein” épített családi házak sem felelnek meg az egészségügyi felszereltségnek, az alaprajz kialakítása, a helyiségek nagysága és a racionális energiafelhasználás vonatkozásában ma támasztott kívánságoknak. Azt, hogy ezek a régi házak felújításának vannak tipikus problémái, szemléletesen mutatják azok az újra meg újra ismétlődő …
Tovább a műhöz
Egy-egy szakterület számára az átfogó jogi szabályozás megújulása jelentős esemény. Nincs ez másképpen a veszélyes hulladékokkal foglalkozók - termelők, begyűjtők, szállítók, kezelők - valamint az érdekelt hatóságok körében sem: az új kormányrendelet évekig meghatározza a tevékenységüket. Számos vitatott
vagy rendezetlen kérdésre igyekeztek választ adni a jogszabály alkotói, remélem sikerrel. „A Kormány 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelete a veszélyes hulladékokról” kihirdetésével összefüggésben a kézikönyv megkísérli egymás mellé tenni a vonatkozó joganyagot és annak magyarázatát, a bevezetés indoklását, az új nyomtatványokat és kitöltési útmutatókat, valamint a segédleteket és kódjegyzékeket a használat könnyítése érdekében. Ezúton is szeretnék köszönetét mondani mindazoknak, akik munkájukkal, javaslataikkal közreműködtek a kiadvány létrehozásában. Külön köszönet illeti a svájci Kormányt az új információs rendszer kifejlesztéséhez nyújtott támogatásért. | Mit kell tudni a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos jogszabályokról? A Kormány az 1996. július 12-i ülésén elfogadta a Bázeli Egyezmény kihirdetéséről szóló 101/1996. (VII. 12.) Korm. rendeletet, valamint az 1982 óta érvényben levő veszélyes hulladékokra vonatkozó rendeletet felváltó, korszerűbb 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendeletet. A két kormányrendelet bevezetésének célja …
Tovább a műhöz
Vége van a posztmodernnek, vége a modernnek? „Minden kérdés, bármi legyen is az, korlátlan. Korlátolt szellemünk, a meghatározás rögeszméje kényszeríti rá a határokat” - mondja kíméletlenül a szkeptikus filozófus, Cioran. Gondolkodásunk természete, hogy meghatározásokat keresünk, fogalmakat gyártunk, s ezzel kíséreljük meg a jelenségeket értelmezni és megragadni. Mindenütt a végjóslatok visszhangoznak: a történelem vége, a művészet vége, a természet vége, a modern vége. De milyen kezdet jön a vég után? Milyen építészet van a modern után? A posztmodern - állította Jencks a hetvenes években. A második modern - mondta Heinrich Klotz a kilencvenes években. Inkább reflexív modern - véli Ulrich Beck. A modern, posztmodern, második modern terminológiák mindenképpen problematikusak. Miközben különböző teóriákat állítunk föl, az épületek sorra születnek, és maradandóbbnak bizonyulnak az avuló teóriáknál. Hihetünk-e még az elméleteknek? Úgy tűnik azonban, akár elfogadjuk azokat, akár nem, szükségünk van a megfogalmazásokra. A modern nem stílus. „Modern minden korszak, melyben a modern ténye egy bizonyos értéket jelent” (Gianni Vattimó). A modern lényege a van folytonos meghaladása annak szellemében, hogy az új mindig nagyobb értékkel bír a régivel szemben. A modern hátat fordít a múltnak, a történelemnek. Az egyre halmozódó újak között azonban az új, mint …
Tovább a műhöz
Úgy tűnik, hogy évtizedenként egy-egy kézikönyv átdolgozásra, jelentős ráncfelvarrásra szorul. Ennek a könyvnek az első kiadása ugyanis 1996-ban jelent
meg, a második pedig 2005-ben. A második kiadás óta azonban már eltelt 13 év, s bár pontosan tisztában voltam azzal, hogy elkerülhetetlen lesz egy alaposabb
átdolgozás, mégis húztam-halasztottam a dolgot. Három ok miatt is. Egyrészt az idén befejezett és megjelent Európa alkonya? Utak és tévutak az európai történelemben és politikában címet viselő könyvem megírása sokkal több időt vett igénybe, mint azt előzetesen gondoltam. A második ok sem jelentéktelen. E könyv első kiadásának előszavában azt írtam ugyanis, hogy egy jó kézikönyvnek csak a harmadik kiadása használható igazán. Következésképpen tartottam attól, hogy ezzel a harmadik kiadással nem tudok megfelelni ennek a magas elvárásnak. S végül a harmadik ok: a kilencvenes évek elején, amikor kiábrándulva a magyar
politikából és közéletből ennek a könyvnek nagy lelkesedéssel a megírásába fogtam, volt egy álmom, amely végül is illúziónak bizonyult. Nevezetesen, hogy
ezzel a többéves munkával létrehozott kézikönyvvel egyszer s mindenkorra megteremtem a magyar Chicago Manual of Style-1, vagy a magyar Hart’s Rulest.
S innentől kezdve a kiadók és a magyar értelmiségiek megköszönve és értékelve az ebbe a munkába fektetett hatalmas energiát - és nem utolsósorban …
Tovább a műhöz